Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-7

Tanácsok Országos Gyűlése 1919. évi június hó W. 181 Egy hang : A földmunkánál 8 órát dolgoz­tatni nem lehet ! Halljuk ! Halljuk ! Erdélyi Mór népbiztos: Itt van, elvtársak, egy harmadik példa és itt megint azt kell mon­danom, hogy nehogy itt valaki a vörös hadsereg elleni beszédet lásson ebben ; ugyan nem kellene talán szabadkoznom, de mert a múltkor épen erről az oldalról nagyon vehemensen felszólaltak, mert bizonyos visszaéléseket lepleztek le, amiket a hadsereg egyes közegei követtek el, kijelentem, hogy én nem vagyok hajlandó a vörös hadsere­get azonosítani azokkal, akik igy visszaélnek. Böhm elvtársnak én minden egyes ilyen esetet bejelentettem és be fogok jelenteni a jövőben is és Böhm elvtárs mindenkor intézkedett, hogy ez megtoroltassék. Azt mondja továbbá például egy jelentés (olvassa) : »Az állatállomány apadása ezen kerületben ezeken felül — amiket tudniillik elmond — a katonaság kíméletlen igénylése következtében állott be. Minden gazdasági érdek legridegebb és legönzőbb mellőzésével, Kartalon naponta öt darab tejelő tehenet vágtak le. A teheneket reggel még megfejték, délután pedig levágták, ámbár azokra feltétlen szükség annyira nem volt, hogy a katonák a bevallásuk szerint már megunták, annyi húst kaptak. A katonák napi fejadagja 80 dekagramm hus volt.« (Fel­kiáltások : Lehetetlen! En ott voltam négy hétig Kartalon, majd megmondom, mi volt ott!) Itt minden adat megvan; lehet, hogy ahol Ön volt, ott ez nem történt meg. Midőn Horváth járási gazdasági megbízott ez ellen tiltakozott, vizsgálatot rendeltek el a katonák ellen, de a vizsgálat még most is folya­matban van. Galgagyörkön az Ibrányi urada­lomban 40 drb. tinót tartottak, két héttel ez­után 24 darab volt az állomány, (Egy hang: Ez igaz! Erről én is tudok!) Tetszik látni, van igaz is. (Elénk derültség.) Itt van a tej. A legszomorúbb fejezet a tejre vonatkozik. A tejmennyiség teljesen intakt volt, annyi volt, mint azelőtt. A Tahy-féle gaz­daságban 1918 szeptemberében a tejtermelés 5310 liter volt egy hónapban, novemberben ez lecsökkent 4215 literre, azaz 25%-ra, viszont a kartali termelőszövetkezetben októberben a ter­melés 76.000 liter volt, novemberben pedig már csak 48.000 liter, decemberben 40.000 liter. Itt tehát még a proletárdiktatúra előtt be­állott egy ilyen nagymértékű csökkenés és most következik ismét valami nagyon érdekes, amit megint a vidéki direktóriumok szives figyelmébe ajánlok. (Halljuk! Halljuk!) Ez a konvenció kérdése. Elvtársaim! Hogy egy példát mondjak, 1918 augusztusában a városokba szállítottak 75.000 litert egy bizonyos területen, és konven­cióba adtak 5642 litert. 1919 áprilisában, vagy vegyük a márciusi adatokat, amelyek érdeke­sebbek, 10.000 litert küldtek csak a városba és 11.000 litert tartottak meg konvencióba. Itt tehát az történt meg, hogy augusztustól ápri­lisig — hogy percentekben fejezzük ki magun­kat, — a termelés 82°/o"kal lecsökkent és a kon­venció felszökött 132%-kal. (Felkiáltások : Őrü­let! Jellemző!) Már most, elvtársaim, mit jelent ez? Ez azt jelenti,. .. Egy hang: Három litert kapnak! Erdélyi Mór népbiztos :... hogy a vidéken... (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Rögtön befejezem, csak egy kis türelmet kérek. Dacára annak, hogy a tejfelhozatal terén nagy eredményt tudtunk pro­dukálni, mint már vázoltam, meg kell állapitanom, hogy mig normális időben Budapesten közel 400.000 liter tej volt naponta, most ezekben a tavaszi hónapokban, amikor úgyis nagyobb meny­nyiséget lehet fejni, a zöld takarmány révén, fel tudtunk hozni naponta 80—85.000 litert. De ennek a tejnek egy nagy része is savanyu állapotban érkezik, mert semmiféle helyes be­rendezések nincsenek a vidéki mezőgazdaságok­ban, hiányzik a jég, hiányzik a tisztaság, hiány­zik az, hogy a vasúti állomásokon ne pont a napra tegyék ki azt a kannát és igy természe­tesen megsavanyodva jön meg a tej. Ugyanakkor a vidék, amely a tejet azelőtt ilyen mértékben fogyasztotta, most amikor az ifjú társadalomnak megmaradásáról van szó, az ifjumunkásságnak, a csecsemőknek az életéről, akkor a vidék ilyen szűkkeblűén mér a buda­pesti munkásságnak. (Felkiáltások : Kell a disz­nóknak!) Népbütosi rendelet! Nagy zaj. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk!) Elvtársaim, olyan eseteket is sorol fel ez a jelentés, hogy ahol pl. (Zaj. Halljuk! Hall­juk !) a cselédségnek, ne vegyék ezt a szót sér­tőnek, én a régi értelemben mondom, ahol a cselédségnek a konvenció követelése nagyobb, mint amennyit egyáltalán fejnek ott, azt akar­ják, hogy ezt a nagyobb mennyiséget vásárolják meg nekik más helyen és ha ez nem lehetséges, fizessék meg nekik készpénzben. Elvtársaim ! Ez az a pár szemelvény, amely­lyel telítve van ez a jelentés. Megengedem, hogy itt-ott talán valami kis tévedés lehetséges, de bizonyos az, elvtársaim, a földmivelésügyi nép­biztosságnak is ez az információja, hogy általá­ban ezen a téren igen lényeges és radikális javí­tásokra van szükség. Itt kell, hogy a vidéki proletariátus a budapesti proletariátussal egy­öntetűen és harmonikusan dolgozzék, intézked­jék és cselekedjék, és kell, hogy a földmunkás­szövetség a földmivelésügyi népbiztossággal szin­tén karöltve dolgozzék. (TJgy van!) Elvtársaim ! En mind ennek ellenére, mint olyan ember, aki több mint másfél évtized óta a kommunista termelési módot gyakorolom a praxisban, azt állítom, hogy nincs tökéletesebb produkció, mint a kommunista alapon szervezett produkció, (Helyeslés.) és csak az az egy hiba van, elvtársaim, hogy nem tanultuk még meg, hogyan kell ezt a kommunista produkciót esi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom