Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-7

Î80 Tanácsok Országos Gyűlése Í919. évi június lió 20. ugyanakkor meg kell állapítani azt is, bogy vannak bizonyos dolgok, amelyeket központo­sítva áruforgalomba hozni nem lehet és ez : az 9rősen romlandó áru.-És ezért.a közélelmezési diktatúra, miként tudják, elhatározta, hogy a friss gyümölcs, friss főzelék és friss zöldség­féléknél a forgalmat szabaddá teszi. De nem tette szabaddá a lánckereskedelem részére, hanem csak az iparszerüleg foglalkozók részére, akik kötelesek ezt az árut a nyilt piacra elvinni Azonban mihelyt valamelyik árut sza­baddá tesszük, rögtön kezdődik a visszaélés. Kiadtuk a rendelkezéseket és a piacokon még sincs áru. Ellenben házalnak velük és hihetet­lenül nagy árakon viszik szét. Ezért a holnapi napon megjelenik egy rendelkezés, hogy azokat az árukat, amelyeket vasúton vagy hajón hoz­nak, kizárólag a nyilt piacra szabad vinni és semmiféle szervnek nem szabad megengedni, hogy a maga részére különös kedvezményeket biztosítson. Az uj termés betakarítása előtt állunk. Szomorú tény, hogy épen a bányamunkások rossz élelmezése folytán, de egyéb okokból is — mert nem vagyok hajlandó tisztán ennek tudni mindent be — a csépléshez nincs ele­gendő szenünk. Egy hang : Benzin ! Erdélyi Mór népbiztos : A benzin ? Ez olyan gyerekbeszéd! Hogy az a pár autó itt szalad­gál, abból ne tessék semmiféle következtetésre jutni. Abból én nem fogom egy járás gaboná­ját sem lecsépelni, amit az autók fogyasztanak. De benzin kellene óriási mennyiségben és ezt csak Ukrainából tudnánk megkapni, ahol meg­voltak a kereskedelmi szerződéseink és ha nem jött volna olyan rohamosan ez az állapot, talán meg is lehetett volna kapni, de reményünk lehet arra is, hogy a jövőben meg is fogjuk ezt kapni. Tény azonban az, hogy a benzinhiány, de főleg a kőszénhiány miatt a csépléshez elegendő szén nem áll rendelkezésre. És itt az a feladat vár az elvtársakra, a vidéki direktóriumokra, hogy ne engedjék ezt a gabonát széjjelhordani, ne engedjék, hogy nyomtató lóval elaprózzák, szétforgácsolják azt a kevés gabonamennyiséget is, amely termett, és amely ugy is végtelenül szűkös mennyiség a szükséglethez képest. Mindent el kell követni, tisztelt elvtársaim, az ókori eszközök igénybevételével is, állatoknak a segít­ségével is, a régi cséplési botoknak az alkal­mazásával is, hogy valamilyen módon a csép­lést erőszakkal, erőteljesen, lendülettel végezzük el, mert ha ezt most nem mentjük meg, ha a következő két hónapban nem tudjuk megmen­teni ezt a búzát, ezt a gabonát, akkor nemcsak az embereknek, hanem az állatoknak sem lesz mit enni. Tisztelt elvtársaim! Komoly idők ezek és ezért komoly intelemmel kell a vidékhez for­dulnom, hogy azt, amit ezen a téren a háború okozta nyomorúság miatt nem tudunk meg­csinálni természetes eszközökkel, csinálják meg erőszakolt eszközökkel. A második, elvtársaim, a direktóriumok­nak a fegyelmezettsége. Én csak csatlakoz­hatom azoknak a népbiztos elvtársaimnak az előadásaihoz, akik a termelés fontosságáról beszéltek. Kell azonban, hogy önöknek itt egy­két példát az eddigi termelési módból, a mező­gazdasági termelési módból elmondjak. Itt van nálam egy hivatalos jelentés az aszódi járásból. Ez azt mondja (olvassa) : »Általában ugy a körzeti, valamint a járási biztos működése nem áll abban a jegyben, amelyet az ezen szervhez fűződő nagy gazdasági érdekek meg­kívánnak. A körzeti biztosok működését nagyban gá­tolják a helyi munkástanácsok szakszerűtlen beavatkozásai és főleg a helyi birtokrendező és termésbiztositó bizottságok működése.« És így folytatja még egy darabig, azután azt mondja... Egy hang: Ezek virilisták! Erdélyi IVIőr népbiztos: Kérem, elvtársaim, én súlyos dolgokat fogok itt felolvasni önöknek, de előlegezem azt, hogy, mindez nem rossz­hiszeműségből történik. Én okulásul mondom el ezeket, de borzalmas az, amit itt felolvasni fogok és itt a földmunkásszövetséget is fel kell szólítanom arra, hogy az együttműködés tekin­teteben többet tegyen meg, mint amennyit eddig megtett. Itt van például: »Domonyban a körzeti biztos elmozdított egy segédmunkást, mert a munkát ok nélkül megtagadta, sőt a többieket is a munka megtagadására izgatta. Ez a munkás a földmunkás-szövetséghez ment panaszra. Anél­kül hogy a szövetség a másikat meghallgatta volna, egészen egyoldalú panaszra egy kvalifi­kálhatatlan goromba levél érkezett a szövetség részéről a domonyi munkástanácshoz a körzeti biztos ellen. Az ilyen levél teljesen alkalmas természetesen arra, hogy a körzeti biztos hely­zetét a munkások előtt lehetetlenné tegye.« Egy másik példa, elvtársak (Olvassa) : »Pilár Ferenc, a volt gróf Eáday-féle szövetkezeti gazdasági kertész, azt mondja, hogy a múlt napokban behívták a szövetségbe és ott azt közölték vele, hogy ne menjen több órás mun­kaidőt dolgoztatni, mint maximum 8 és fél órát. Ha bárki is feljelenti a munkaidő túllépéséért, azonnal elmozdítják állásából. Pilár szabadkozott, hogy a munkaidő ilyen megszabása teljesen szak­szerűtlen, hisz napközben, ezt minden laikus tudja, öntözni nem lehet és ezen ellenvetést figyelembe nem véve, kemény hangon reáparan­csoltak a rendelet legstriktebb betartására kü­lönbeni elcsapatás terhe mellett.« (Félhiáltásoh : Szét hell rúgni ezt a szövetséget ! Országos szö­vetség ez?) Igen. Megvan itt minden adat. Azért mondom, elvtársak, nem kell, hogy ez fájjon, mert én nem rosszhiszeműnek mondom e dolgokat, de a jövőben nem kell megcsinálni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom