Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.
Ülésnapok - 1919-7
Tanácsok Országos Gyűlése 1919. évi június hó 20. 171 meg fogjuk úszni és fel fogjuk tudni építeni azt a kommunista társadalmat, amelynek építése közben olyan sok hiba történik, de amelyik mégis fel fog épülni as önök segítségével és ez az épület mutatni fogja azt, hogy a magyar proletariátus igenis a világ népei, a világ proletárjai között nem az utolsó helyen álL (Elénk taps és éljenzés.) Elnök : Igen tisztelt országos gyűlés ! Minthogy a gazdasági jelentés fölött a vita bezárult, felteszem a kérdést az országos gyűléshez: elfogadja-e a jelentést? Aki elfogadja, az emelje fel a kezét. (Megtörténik. Felkiáltások: Tudomásul vesszük!) Tudomásul veszik, ilyen értelemben fogadják el. Van valaki ellene? (Egy tanácstag emeli fel a kezét ) Megállapítom, hogy egy szavazat ellenében a jelentés tudomásul vétetik. Következik Erdélyi elvtárs, a közellátás kérdéséről. (Többen : Ügyrendi indítvány van !) Indítványok mindig egy félórával az ülés befejezése előtt adandók be. (Ellenmondások.) Goldschmiedt Sári : De ügyrendi indítványom van ! Elnök : Ugy Goldschmiedt Sári elvtárs fogja az ügyrendi indítványt indokolni. Goldschmiedt Sári: Tekintettel arra, hogy az idő ma nagyon előrehaladott és a közellátás kérdése olyan fontos kérdés, amely kívánatossá tenné, hogy a szovjettagok többsége itt legyen, indítványozom, hogy a közélelmezés kérdését ma vegyük le a napirendről és a holnapi ülés elején vegyük elő. (Ettenmonddsok.) Elnök: Horti elvtársnak ellenkező indítványa van. Horti Emil : Tisztelt országos gyűlés ! Semmi körülmények között nem fogadhatjuk el Goldschmiedt elvtársunk indítványát, minthogy nekünk nemhogy redukálnunk kellene az időt, amit itt eltöltünk, hanem ellenkezőleg meg kellene hoszszabbitani. En tehát most mindjárt, mivel alkalmam van erről beszélni, indítványozom az országos gyűlésnek, hogy reggel 8 órakor kezdjük az ülést. (Ellenmondások). Tekintettel arra, hogy 9 órára van kiírva az ülés és mindennap mégis háromnegyed tízkor kezdjük, — legalább jöjjenek ide az elvtársak pontosan kilenckor, de semmi körülmények között ne fogadjuk el Goldschmiedt elvtársunk indítványát, hanem inkább maradjunk itt tovább egy-két órával és tárgyaljuk a közellátás dolgát. Kérem Goldschmiedt elvtársunk indítványának elvetését. (Helyeslés.) Elnök : Igen tisztelt elvtársak ! Felteszem a kérdést, Goldschmiedt elvtárs indítványára. Akik elfogadják, hogy a közellátás referálása holnap történjék, emeljék fel a kezüket. (Megtörténik.) Köszönöm. Akik elvetik? (A szavazás kézfelnyujtással megtörténik.) Köszönöm, utóbbi a többség Tehát Erdélyi elvtárs előadása következik. Erdélyi Mór népbiztos: Tisztelt elvtársak! Az előző pontnál azért tettem azt az indítványt, hogy a közellátás ügyéről is történjék meg a referátum és a vita egyszerre bonyolittassék le, mert ez a tárgy : a közellátás tárgya, annyira szorosan összefügg a közgazdaság egész kérdésével, hogy ezt attól elválasztani nem lehet Ez be is bizonyosodott Az országos gyűlés nem fogadta el az én indítványomat, ennek azonban a következménye az lett, hogy a vitában a szónokoknak legalább, 90%-a a közellátás kérdésével is foglalkozott. Épen azért, elvtársaim, nem kerülhetem el, — bármennyire rövidre is kívánom szabni az előadásomat — nem kerülhetem el azt, bizony es ismétlésekbe ne bocsátkozzam az előző vita anyagát illetőleg is. (Halljuk! Halljuk!) A másik, amit elöljáróban mondani akarok, az, hogy én bizonyos őszinteséggel kívánom feltárni a jelen helyzet okait s amiket mint következményeket látunk. Annál inkább tárom ezt fel egész őszinteséggel, mert nem félek attól, hogy ebből bármiféle csüggedés következnék be a tanácsgyülés tagjainál. Ellenkezőleg: az a véleményem, hogy betegségeket esakis akkor lehet megyógyitani, hogy ha azoknak a diagnózisát tisztán látjuk. (Ugy van! Ugy van!) Ha én ezen alkalommal bizonyos érzékenységeket fogok sérteni, ha bizonyos érzékeny sebeket fogok, ~~ hogy ugy mondjam — felpiszkálni ugy a vidéken, mint itten, akkor, tisztelt elvtársaim, ezt se vegyék valami nagyon idegesen annál kevésbé, mert én sem fogom az önök kritikáját abszolúte semmiféle idegeskedéssel fogadni. (Helyeslés.) Tisztelt elvtársaim! A mai helyzet megítéléséhez feltétlenül szükségünk van arra, hogy megismerjük azt a niultat, amelyből ez a mai helyzet keletkezett. Általában az volt a vélemény, hogy Magyarország Európa Kánaánja. Es ebben igazuk is volt mindazoknak, akik ezt állították. Mert a természettől ilyen jól összeállított, ilyen dúsan megajándékozott ország talán alig van a világon, mint volt a régi Magyarország. Köröskörül övező hegyei adták az ércet, termelőfát, tüzelőanyagot és adták az iparnak a fát. A Nagy- és Kisalföld adták a világ legdúsabb, legzamatosabb, legtáplálóbb termékeit; a mi gyümölcsünk a legízletesebb az egész világon. A mi munkásaink, a magyar munkások, a legkitartóbb, a legnagyszerűbb, a legszakszerűbb munkát végző munkások és hogy Amerikában keresik a magyar munkást, az nem tisztán azért van, mert őt a legjobban tudták kizsákmányolni, mert ő elnyomottságánál fogva a legjobb kizsákmányolási anyag volt, hanem azért is, mert az amerikai bányákban ép ugy, mint más iparágakban a magyar munkás volt az, aki a legbecsületesebb és legjobb munkát végezte. Ha Franciaországba megyünk : a legjobb szabóinkat ott találjuk; ha Angliába megyünk: a legjobb pincéreinket ott találjuk, a gyárakban a legjobb textilmunkásainkat és Amerikában találjuk a 22*
