Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-7

Tanácsok Országos Gyűlése 1919. évi június hó 20. 171 meg fogjuk úszni és fel fogjuk tudni építeni azt a kommunista társadalmat, amelynek épí­tése közben olyan sok hiba történik, de amelyik mégis fel fog épülni as önök segítségével és ez az épület mutatni fogja azt, hogy a magyar proletariátus igenis a világ népei, a világ prole­tárjai között nem az utolsó helyen álL (Elénk taps és éljenzés.) Elnök : Igen tisztelt országos gyűlés ! Mint­hogy a gazdasági jelentés fölött a vita bezárult, felteszem a kérdést az országos gyűléshez: el­fogadja-e a jelentést? Aki elfogadja, az emelje fel a kezét. (Megtörténik. Felkiáltások: Tudo­másul vesszük!) Tudomásul veszik, ilyen érte­lemben fogadják el. Van valaki ellene? (Egy tanácstag emeli fel a kezét ) Megállapítom, hogy egy szavazat ellenében a jelentés tudomásul vétetik. Következik Erdélyi elvtárs, a közellátás kérdéséről. (Többen : Ügyrendi indítvány van !) Indítványok mindig egy félórával az ülés befejezése előtt adandók be. (Ellenmondások.) Goldschmiedt Sári : De ügyrendi indítványom van ! Elnök : Ugy Goldschmiedt Sári elvtárs fogja az ügyrendi indítványt indokolni. Goldschmiedt Sári: Tekintettel arra, hogy az idő ma nagyon előrehaladott és a közellátás kérdése olyan fontos kérdés, amely kívánatossá tenné, hogy a szovjettagok többsége itt legyen, indítványozom, hogy a közélelmezés kérdését ma vegyük le a napirendről és a holnapi ülés elején vegyük elő. (Ettenmonddsok.) Elnök: Horti elvtársnak ellenkező indít­ványa van. Horti Emil : Tisztelt országos gyűlés ! Semmi körülmények között nem fogadhatjuk el Gold­schmiedt elvtársunk indítványát, minthogy nekünk nemhogy redukálnunk kellene az időt, amit itt eltöltünk, hanem ellenkezőleg meg kellene hosz­szabbitani. En tehát most mindjárt, mivel alkal­mam van erről beszélni, indítványozom az or­szágos gyűlésnek, hogy reggel 8 órakor kezdjük az ülést. (Ellenmondások). Tekintettel arra, hogy 9 órára van kiírva az ülés és mindennap mégis háromnegyed tízkor kezdjük, — legalább jöjjenek ide az elvtársak pontosan kilenckor, de semmi körülmények között ne fogadjuk el Goldschmiedt elvtársunk indítványát, hanem inkább marad­junk itt tovább egy-két órával és tárgyaljuk a közellátás dolgát. Kérem Goldschmiedt elvtár­sunk indítványának elvetését. (Helyeslés.) Elnök : Igen tisztelt elvtársak ! Felteszem a kérdést, Goldschmiedt elvtárs indítványára. Akik elfogadják, hogy a közellátás referálása holnap történjék, emeljék fel a kezüket. (Megtörténik.) Köszönöm. Akik elvetik? (A szavazás kézfel­nyujtással megtörténik.) Köszönöm, utóbbi a többség Tehát Erdélyi elvtárs előadása következik. Erdélyi Mór népbiztos: Tisztelt elvtársak! Az előző pontnál azért tettem azt az indítványt, hogy a közellátás ügyéről is történjék meg a referátum és a vita egyszerre bonyolittassék le, mert ez a tárgy : a közellátás tárgya, annyira szorosan összefügg a közgazdaság egész kérdé­sével, hogy ezt attól elválasztani nem lehet Ez be is bizonyosodott Az országos gyűlés nem fogadta el az én indítványomat, ennek azonban a következménye az lett, hogy a vitában a szónokoknak legalább, 90%-a a közellátás kérdé­sével is foglalkozott. Épen azért, elvtársaim, nem kerülhetem el, — bármennyire rövidre is kívá­nom szabni az előadásomat — nem kerülhetem el azt, bizony es ismétlésekbe ne bocsátkozzam az előző vita anyagát illetőleg is. (Halljuk! Halljuk!) A másik, amit elöljáróban mondani akarok, az, hogy én bizonyos őszinteséggel kívánom fel­tárni a jelen helyzet okait s amiket mint követ­kezményeket látunk. Annál inkább tárom ezt fel egész őszinteséggel, mert nem félek attól, hogy ebből bármiféle csüggedés következnék be a tanácsgyülés tagjainál. Ellenkezőleg: az a véleményem, hogy betegségeket esakis akkor lehet megyógyitani, hogy ha azoknak a diag­nózisát tisztán látjuk. (Ugy van! Ugy van!) Ha én ezen alkalommal bizonyos érzékenysége­ket fogok sérteni, ha bizonyos érzékeny sebeket fogok, ~~ hogy ugy mondjam — felpiszkálni ugy a vidéken, mint itten, akkor, tisztelt elv­társaim, ezt se vegyék valami nagyon idegesen annál kevésbé, mert én sem fogom az önök kritikáját abszolúte semmiféle idegeskedéssel fogadni. (Helyeslés.) Tisztelt elvtársaim! A mai helyzet meg­ítéléséhez feltétlenül szükségünk van arra, hogy megismerjük azt a niultat, amelyből ez a mai helyzet keletkezett. Általában az volt a véle­mény, hogy Magyarország Európa Kánaánja. Es ebben igazuk is volt mindazoknak, akik ezt állították. Mert a természettől ilyen jól össze­állított, ilyen dúsan megajándékozott ország talán alig van a világon, mint volt a régi Magyaror­szág. Köröskörül övező hegyei adták az ércet, termelőfát, tüzelőanyagot és adták az iparnak a fát. A Nagy- és Kisalföld adták a világ leg­dúsabb, legzamatosabb, legtáplálóbb termékeit; a mi gyümölcsünk a legízletesebb az egész világon. A mi munkásaink, a magyar munkások, a legkitartóbb, a legnagyszerűbb, a legszakszerűbb munkát végző munkások és hogy Amerikában keresik a magyar munkást, az nem tisztán azért van, mert őt a legjobban tudták kizsákmá­nyolni, mert ő elnyomottságánál fogva a legjobb kizsákmányolási anyag volt, hanem azért is, mert az amerikai bányákban ép ugy, mint más iparágakban a magyar munkás volt az, aki a legbecsületesebb és legjobb munkát végezte. Ha Franciaországba megyünk : a legjobb szabóinkat ott találjuk; ha Angliába megyünk: a legjobb pincéreinket ott találjuk, a gyárakban a legjobb textilmunkásainkat és Amerikában találjuk a 22*

Next

/
Oldalképek
Tartalom