Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-7

146 Tanácsok Országos Gyűlése 1919, évi június hó W. a község kultúrájának emelésére fordíttassanak. (TJgy van ! TJgy van ! Zaj.) A megyei népgazdasági tanácsok felállítása is sürgősen szükséges. Kívánatosnak tartanám azt, hogy az országos népgazdasági tanács a tanács­rendszer alapján épüljön fel. Ne legyenek abban a népgazdasági tanácsban kinevezett emberek, ha­nem oda is az egész proletariátus által megvá­lasztott férfiak üljenek. (Ugy van! TJgy van!) Itt kell beszélnem arról, hogy a kereskedelmi alkalmazottak a mai kötött kereskedelem, illető­leg a mai kererkedelmi hiány mellett ugyancsak a legnagyobb éhínségnek, a legnagyobb nyomor­nak vannak kitéve. Ez is olyan valami, amiről a kormányzótanácsnak gondolkodnia kell. Hiszen helyes az, ha elmennek katonának, hanem van­nak olyanok, akik katonáknak nem valók, vannak olyanok, akiknek nagy családjuk van és azok el­tartásáról kell gondoskodniok. És egész tömeg olyan kereskedelmi alkalmazott van, akiknek az exisztenciájuk tönkre ment és akik uj exászten­ciát és elhelyezkedést keresnek a mai társadalom­ban. Tudom azt is, hogy a tisztviselők ugyancsak nagy számmal szabadultak fel, de a kereskedelmi alkalmazottakkal szemben, mert nem fizikai mun­kások, nem valami nagy rokonszenvvel viseltet­nek. Ez érthető is. ök nem látják be azt, hogy tulaj donképen a fizikai munkás is szellemi munkás, mert hiszen szellemi munkát is kell a maga fizikai munkáján kivül végeznie. Viszont szellemi munkás a fizikai munkás is, ugy hogy ők nem látják be azt, hogy itt csak munkáról lehet szó és nekik egyformán kell elhelyezkedniük a termelés terén ; tudom azt, hogy ellenséges indulattal viseltettek a fizikai munkással szemben, viszont a fizikai munkás ezért ellenséges indulattal volt velük szemben. Ezeket az ellentéteket azonban el kell tüntetni, ilyen pszichikai ellentétek miatt nem kell az ő exiszten­ciájukat, életüket kockára tenni, a népbiztosok­nak, a kormányzótanácsnak gondoskodnia kell arról, hogy ezek valahogy elhelyezkedjenek és ter­melő munkát végezhessenek. A pénzelrejtés oka bizony nagy részben a népbiztosságok hibájában keresendő. Azt a rende­letet, melyet kiadtak arról, hogy a pénzt bevon­ják, már hamarabb kellett volna kiadni. Kajári Samu : Jobb későn, mint soha ! Vojticzky Gyula : Igaz, jobb későn, mint soha, de ha ez hamarább megtörtént volna, nem volna annyi hiba és baj, mint amennyi most van ebből kifolyólag. Ifl$( Nagyban ellenzem és nagy reakciót szül oda­künn, hogy most egyszerre kezdenek emelni min­dent, a vasúti tarifát, a budapestieket érintő villamosjegyek árát, vízdíjakat stb., ugy hogy olyan nagy áremelkedés mutatkozik, amely a proletárság soraiban nagy megütközést kelt. Nem kell titkolni, hogy ez igy van és ezt le kell sze­gezni ezen a helyen. Lehetne ezt más tempóban csinálni, lehetne más jövedelmekről gondoskodni, de maga ez az árpolitika, hogy mindenféle cikk árát felemeljük, nem egyéb, mint a régi fogyasz*­tási adóknak más elnevezése. Beszélnünk kell arról,, hogy szénben, tüzelő­anyagban borzasztó nagy az inség. A cséplést nem tudjuk keresztülvinni, ha nem tudunk tüzelő­anyagról gondoskodni. Nem tudom, milyen forrá­saink vannak, hogy honnan lehetne ezt beszerezni^, de rá kell mutatnom arra, hogy nagy gazdasági katasztrófát jelent, ha szénről, tüzelőanyagról nem fogunk majd idejekorán gondoskodni tudni. A Budapest-környéki községeket pl. Gödöllő vidékéről, a gödöllői erdőkből is el lehetne látni tüzelőanyaggal, faanyaggal. Azonban itt is azt látjuk, hogy bármennyire kísérletezünk és próbálr kozunk azzal, hogy legalább a környék népét ellátsuk tüzelőanyaggal, ez felülről mindig akadá­lyokba ütközik. Mi az ördögnek, mi az istennyilá­nak ott a borzasztó sok fa, ha azt nem termelik ki? Adnánk kocsit, lovat, embert, munkaerőt a kitermeléshez, de nem engedik, hogy hozzálássunk a kitermeléshez. ^ Még egyet. Azt mondják a népbiztos elvtár­sak, hogy ne csináljunk lokális politikát. Ezzel, szemben én azt mondom, hogy mi lokális politi­kát kell hogy csináljunk. A helyi viszonyokból kell a dolgokat megítélnünk, elsősorban a helyi viszonyokhoz alkalmazkodva kell dolgoznunk. Ne csináljanak idefenn, Budapesten, fővárosi politi­kát, hanem mindig országos szempontból nézzék és ítéljék meg a dolgokat. A vidék a diktatúrát ugy értelmezi, hogy az csak a helyi tanácsokon keresztül alkalmazható, hogy alulról kell a dikta­túrának megtörténnie, nem pedig felülről. (TJgy van!) Azt látjuk azonban, hogy mindig felülről igyekeznek diktatúrát csinálni és az alulról jövő diktatúrába ez természetesen beleütközik. így tör­ténik azután, hogy a vidéki direktóriumok ütnek felfelé, felülről ütnek lefelé és állandó a vesze­kedés. Szükségesnek tartom azt is megemliteráV hogy a lakásügyekben is hallani akarunk jelentést ;. mert ha van baj és mizéria, az a lakások körül van. Ugyancsak vannak bajok az építkezések körül is. Erről is akarunk jelentést hallani. Szeretnénk építkezni, vagy legalább javítani a rozoga házakat^ hogy lakáshoz tudjuk juttatni a proletárokat.. Ez a szándékuk azonban megtörik azon, hogy felülről ilyen irányban semmi intézkedés nem történik. Szükségesnek tartom azt, hogy a népbiztos­ságok a vidéki direktóriumok véleményét kikér­jék, azokkal együttesen igyekezzenek dolgozni, nem pediglen önkényesen. y^' Szükségesnek tartom továbbá azt is, hogy a vi­dékre küldjenek megfelelő agitátorokat a földimV ves proletárok közé (Zaj.), de nem Pestről, a fiatal­emberek sorából, hanem a vidéken működő elv­társakból, mert az elvtársak itt fenn nem tudják és nem ismerik, hogy milyen erők működnek lenn a vidéken. PL, hogy többet ne mondjak, hozzám is jött egy alkalommal egy 18 éves fiatalember és leckéztetni akart engem. Kérdeztem : hány éves ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom