Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.
Ülésnapok - 1919-7
146 Tanácsok Országos Gyűlése 1919, évi június hó W. a község kultúrájának emelésére fordíttassanak. (TJgy van ! TJgy van ! Zaj.) A megyei népgazdasági tanácsok felállítása is sürgősen szükséges. Kívánatosnak tartanám azt, hogy az országos népgazdasági tanács a tanácsrendszer alapján épüljön fel. Ne legyenek abban a népgazdasági tanácsban kinevezett emberek, hanem oda is az egész proletariátus által megválasztott férfiak üljenek. (Ugy van! TJgy van!) Itt kell beszélnem arról, hogy a kereskedelmi alkalmazottak a mai kötött kereskedelem, illetőleg a mai kererkedelmi hiány mellett ugyancsak a legnagyobb éhínségnek, a legnagyobb nyomornak vannak kitéve. Ez is olyan valami, amiről a kormányzótanácsnak gondolkodnia kell. Hiszen helyes az, ha elmennek katonának, hanem vannak olyanok, akik katonáknak nem valók, vannak olyanok, akiknek nagy családjuk van és azok eltartásáról kell gondoskodniok. És egész tömeg olyan kereskedelmi alkalmazott van, akiknek az exisztenciájuk tönkre ment és akik uj exásztenciát és elhelyezkedést keresnek a mai társadalomban. Tudom azt is, hogy a tisztviselők ugyancsak nagy számmal szabadultak fel, de a kereskedelmi alkalmazottakkal szemben, mert nem fizikai munkások, nem valami nagy rokonszenvvel viseltetnek. Ez érthető is. ök nem látják be azt, hogy tulaj donképen a fizikai munkás is szellemi munkás, mert hiszen szellemi munkát is kell a maga fizikai munkáján kivül végeznie. Viszont szellemi munkás a fizikai munkás is, ugy hogy ők nem látják be azt, hogy itt csak munkáról lehet szó és nekik egyformán kell elhelyezkedniük a termelés terén ; tudom azt, hogy ellenséges indulattal viseltettek a fizikai munkással szemben, viszont a fizikai munkás ezért ellenséges indulattal volt velük szemben. Ezeket az ellentéteket azonban el kell tüntetni, ilyen pszichikai ellentétek miatt nem kell az ő exisztenciájukat, életüket kockára tenni, a népbiztosoknak, a kormányzótanácsnak gondoskodnia kell arról, hogy ezek valahogy elhelyezkedjenek és termelő munkát végezhessenek. A pénzelrejtés oka bizony nagy részben a népbiztosságok hibájában keresendő. Azt a rendeletet, melyet kiadtak arról, hogy a pénzt bevonják, már hamarabb kellett volna kiadni. Kajári Samu : Jobb későn, mint soha ! Vojticzky Gyula : Igaz, jobb későn, mint soha, de ha ez hamarább megtörtént volna, nem volna annyi hiba és baj, mint amennyi most van ebből kifolyólag. Ifl$( Nagyban ellenzem és nagy reakciót szül odakünn, hogy most egyszerre kezdenek emelni mindent, a vasúti tarifát, a budapestieket érintő villamosjegyek árát, vízdíjakat stb., ugy hogy olyan nagy áremelkedés mutatkozik, amely a proletárság soraiban nagy megütközést kelt. Nem kell titkolni, hogy ez igy van és ezt le kell szegezni ezen a helyen. Lehetne ezt más tempóban csinálni, lehetne más jövedelmekről gondoskodni, de maga ez az árpolitika, hogy mindenféle cikk árát felemeljük, nem egyéb, mint a régi fogyasz*tási adóknak más elnevezése. Beszélnünk kell arról,, hogy szénben, tüzelőanyagban borzasztó nagy az inség. A cséplést nem tudjuk keresztülvinni, ha nem tudunk tüzelőanyagról gondoskodni. Nem tudom, milyen forrásaink vannak, hogy honnan lehetne ezt beszerezni^, de rá kell mutatnom arra, hogy nagy gazdasági katasztrófát jelent, ha szénről, tüzelőanyagról nem fogunk majd idejekorán gondoskodni tudni. A Budapest-környéki községeket pl. Gödöllő vidékéről, a gödöllői erdőkből is el lehetne látni tüzelőanyaggal, faanyaggal. Azonban itt is azt látjuk, hogy bármennyire kísérletezünk és próbálr kozunk azzal, hogy legalább a környék népét ellátsuk tüzelőanyaggal, ez felülről mindig akadályokba ütközik. Mi az ördögnek, mi az istennyilának ott a borzasztó sok fa, ha azt nem termelik ki? Adnánk kocsit, lovat, embert, munkaerőt a kitermeléshez, de nem engedik, hogy hozzálássunk a kitermeléshez. ^ Még egyet. Azt mondják a népbiztos elvtársak, hogy ne csináljunk lokális politikát. Ezzel, szemben én azt mondom, hogy mi lokális politikát kell hogy csináljunk. A helyi viszonyokból kell a dolgokat megítélnünk, elsősorban a helyi viszonyokhoz alkalmazkodva kell dolgoznunk. Ne csináljanak idefenn, Budapesten, fővárosi politikát, hanem mindig országos szempontból nézzék és ítéljék meg a dolgokat. A vidék a diktatúrát ugy értelmezi, hogy az csak a helyi tanácsokon keresztül alkalmazható, hogy alulról kell a diktatúrának megtörténnie, nem pedig felülről. (TJgy van!) Azt látjuk azonban, hogy mindig felülről igyekeznek diktatúrát csinálni és az alulról jövő diktatúrába ez természetesen beleütközik. így történik azután, hogy a vidéki direktóriumok ütnek felfelé, felülről ütnek lefelé és állandó a veszekedés. Szükségesnek tartom azt is megemliteráV hogy a lakásügyekben is hallani akarunk jelentést ;. mert ha van baj és mizéria, az a lakások körül van. Ugyancsak vannak bajok az építkezések körül is. Erről is akarunk jelentést hallani. Szeretnénk építkezni, vagy legalább javítani a rozoga házakat^ hogy lakáshoz tudjuk juttatni a proletárokat.. Ez a szándékuk azonban megtörik azon, hogy felülről ilyen irányban semmi intézkedés nem történik. Szükségesnek tartom azt, hogy a népbiztosságok a vidéki direktóriumok véleményét kikérjék, azokkal együttesen igyekezzenek dolgozni, nem pediglen önkényesen. y^' Szükségesnek tartom továbbá azt is, hogy a vidékre küldjenek megfelelő agitátorokat a földimV ves proletárok közé (Zaj.), de nem Pestről, a fiatalemberek sorából, hanem a vidéken működő elvtársakból, mert az elvtársak itt fenn nem tudják és nem ismerik, hogy milyen erők működnek lenn a vidéken. PL, hogy többet ne mondjak, hozzám is jött egy alkalommal egy 18 éves fiatalember és leckéztetni akart engem. Kérdeztem : hány éves ?
