Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-7

Tanácsok Országos Gyűlése 1919. évi június hó 20. 147 Mondván, bogy 18, azt mondottam : Már bét év­vel azelőtt, mielőtt maga megszületett volna, te­bát 20 esztendővel ezelőtt ott voltam a mozga­lomban, dolgoztam, miért akar leckéztetni engem ? Az ilyeneket egyszerűen haza kell küldeni és baza is fogjuk küldeni. (Zaj.) Nincs szükség arra, hogy pesti fiatalembereket, gyerkŐcöket, akik a mun­kásmozgalom ábécéjét sem ismerik, küldjenek le hozzánk. De szükséges, hogy az agitáció, a propaganda a vidéken, különösen most, az aratás előtt, de az aratás után is megtörténjék ; szükséges ez azért, mert különféle hirek terjednek el folytonosan és nincsenek még tisztában a legtöbb helyen magá­val a diktatúrával sem. Szükséges, hogy a felvilá­gosító munka folyjon ; de legnagyobb szükség van arra, hogy a mai gazdasági helyzetet ismertessük odalenn, mert ha a csüggedés lobbot vet, akkor na­gyon könnyen elterjed az emberek lelkében még ott is, ahol szervezett munkások vannak, ahol leg­bizalmasabb embereink vannak, még ott is utat tör magának a csüggedés. Erre tudnék eseteket és pél­dákat felsorolni, amelyek tegnap és tegnapelőtt történtek künn, a környékbeli falvakban. De nem akarom kolportálni, hogy még ott is, ahol szerve­zett tömegek vannak, ugy kitör belőlük az elkese­redés és a csüggedés, hogy nagy munkába kerül azt leszerelni és megértetni velük azt, hogy miért van ez a helyzet, miért kell ennek igy lenni, miért kell még egy kicsit tűrni, miért kell még nélkülözni és mi fog történni akkor, ha a tűrésen és nélkülözésen ke­resztül esünk. Erről a gazdasági helyzetről fel kell világosítani a vidéket. És ez elsősorban a vidéki elvtársak feladata. De ennek a felvilágosító mun­kának már most meg kell kezdődnie, mert ha ezt nem tesszük, akkor ez veszedelmet jelent az egész ország proletárságára nézve. Abban a tudatban, hogy én is hozzájárultam valamit ahhoz a nagy munkához, amelyet végez­nünk kell, mondom azt, hogy nem kell félni, nem kell láshitünek lenni, — amint azt egyesek tették — nem kell csüggedni, kishitű szavakat nem kell a közvéleménybe beledobni, mert ha én nem bízom, én nem hiszek abban, hogy az az erő, amelyet most kezünkben tartunk, megőrizhető ; ha én nem hiszem azt, hogy a proletárdiktatúra eljut a maga céljá­hoz, hogy a szocializmustól eljutunk a kommuniz­musig ; ha én nem hiszem ezt, aki szervező vagyok, alá a mozgalom intézésében aktiv részt veszek : akkor ki higyje el ? Az a vidélá proletár, aki még nem jutott addig, az higyjen és bizzék ebben ? Ne engedjük, hogy a nép hite és bizalma megrendül­jön, s akkor valóban elérjük célunkat. (Taps.) Elnök : Jankovics elvtárs helyre lávánja igazitani a napokban mondott beszédét. Jan ko vi c h Lajos : Csak nagyon röviden kí­vánom az elvtársak figyelmét igénybe venni. E hó 17-iki felszólalásom a hivatalos naplóban igy hangzik (olvassa) : »Hivatkozom Szántó Béla elvtársra és a többiekre, hogy amikor kérdezték, hogy a vallással stb. mi lesz, akkor azt mondot­ták, hogy ugy lesz, mint Pesten, majd mozit csinálnak a templomokból«. Ez nagyon zavarosan van igy és én egy napra sem szeretném, ha a kongresszus tagjai abban a hitben élnének, hogy Szántó Béla népbiztos elvtárs is azonosítja magát olyan kitételekkel, hogy a templomokból mozit csinálnak. Csak azért hivatkoztam Szántó elvtársra, mert ő figyelmeztetett telefonon arra, hogy Ba­latonkenesén azt mondották, hogy a templomokból mozit csinálnak. Ha ezt nem igy mondottam volna, akkor kérem, hogy ekként javittassék Iá a naplóban, mert ugy akartam mondani, hogy vannak, akik szintén tudnak az ilyen esetekről, Szántó Béla is tud ilyen esetekről, hogy az ott felszólalók azt a kitételt használták, hogy a templomokból mozit akarnak csinálni. Kérném ezt tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök : Hozzájárulnak az elvtársak, hogy a napló megfelelően ki j avítt assék? (Felkiáltások : Igen !) Határozat kép kimondom. Kérem az alkotmányozó bizottság tagjait, menjenek az olvasóterembe, mert megkezdődik az ülés. À hadügyi bizottság tagjaiul a következő je­lölések történtek : Horti Emil, Farkas István, Deutsch Jenő, Schneff János (Nagykanizsa) és Jankovics Lajos (Veszprém). Elfogadják az elvtársak a jelöléseket ? (Fel­kiáltások : Igen !) Akkor a nevezetteket megvá­lasztottaknak jelentem ki. Következik Salzinger Ferenc elvtárs. Saizinger Ferenc : Tisztelt országos gyűlés ! Sok beszéd hangzott itt el a gazdasági kérdések­ről, de legelsősorban az volna a kötelességünk, hogy a szocializmusra neveljünk és proletárfegyel­met hozzunk be. (ügy van ! Ugy van !) Enélkül dolgozni nem tudunk. Esztergommegyében a gaz­dasági kérdésekben teljesen felforgató rendszert csináltak, olyant, amilyent még Törökországban a basák sem csinálnak. Mindezt egy Rába nevezetű megbízott csi­nálta. Ott van megyeri Krausznak a birtoka, ahol a munkásság választott vezetőt, Rába egyszerűen kiment, azt mondta neki, hogy a birtok államo­sítva lesz, állami megbízottat küldök ide, önnek három nap alatt ki kell hurcolkodnia, akár akarja a munkásság, akár nem, de mennie kell, ha nem megy, szuronyokkal fogom kidobatni. Odaállítja azokat az embereket, akiket a községek kibotoztak, ki­zavartak a forradalom idején embernyuzásuk miatt és ma ott ül az egész család és havonta 12.000 ko­rona fizetést huz. (Felkiáltások : Egy család ? Zaj.) . Igen ! 3—4 hétre elmegy, visszajön, felveszi a fize­tést, a lisztet és a húst — és megint elmegy. (Zaj. Félkiáltások : Nem tartozik a tárgyra ! Napi­rendhez ! Ezt már százan elmondták ! A gazdasági kérdéshez ! Nagy zaj. Otthon még komoly munka vár ránk. Zaj.) Ez igenis napirend ! Az ilyeneket el kell távolítani a helyükről, mert az ilyenek, ahelyett hogy dolgoznának, produkálnának vala­mit, csak rontanak. És rontókra nincs szükségünk. (Félkiáltások : Miért nem dobták ki ?) Tegnap tör­tént az eset és ma karhatalommal akarja a 19*

Next

/
Oldalképek
Tartalom