Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-6

Tanácsok Országos Gyűlése 1919. évi június hó 19. 133 Mikor e hatalmas harcnak teljes tudatában voltunk, első kötelességünk az volt, hogy fegyver­hez nyúltunk, mert tudtuk, hogy ezek az imperia­listák minden alkalmat sé minden módot meg fognák ragadni, hogy a proletárdiktatúrát meg­döntsék. J Ugy van ! ügy van !) S ha akkor a fegyverhez nyúltunk, ennek a konzekvenciáit to­vábbra is viselnünk kell ( Ugy van ! Ugy van !), viselnünk kell, mert akármilyen ajánlatot tenne nekünk az entente, hiszen már tett nem egy és nem két ajánlatot, mindannyiszor azt láttuk, hogy az entente igyekezett bennünket becsapni, semmiféle garanciát nem nyújt és ma a magyar proletariátus­nak nincs más garanciája, mint egyedül a vörös hadsereg. (Ugy van ! Ugy van ! Taps.) Nincs elvtársaim, mert senki sem lehet ma garancia akkor, amikor az ellenforradalom, az internacio­nális ellenforradalom (Egy hang : És a belső ellenforradalom !) és a belső ellenforradalom Össze­fog és akármilyen határokat állapitanának meg, én merem állitani, hogy tisztán látom a dolgot, ma azt mondanák, hogy ez lesz a határ, holnap a másik, a végén pedig a proletárdiktatúrát dönte­nék meg. ( Ugy van ! ügy van !) Elvtársaim l Én olyan területről vagyok itt, amely ma is nyögi az imperialisták, a bojárok uralmát. Olyan területről kellett eljönnöm, hol az ellenforradalom hatalmas munkát végzett, ahol vér is folyt a proletariátus között és ahol most a a proletártömeg, amelyet ott kellett hagynunk, várja, hogy jöjjön a vörös hadsereg, várja, hogy felszabadítsuk az imperializmus alól, várja, hogy megmentsük a proletárdiktatúra számára. Elvtársaim ! Ha most arról tanácskozunk, hogy ezt a harcot félbe kell hagynunk, én őszin­tén megmondom, ez egyenes becsapása volna a nemzetközi proletariátusnak. (ügy van ! Ugy van ! balfelől. Felkiáltások : Igaza van !) Becsapása volna, mert az oroszországi munkásság éveken keresztül állott fegyverben és harcrakészen és a magyar munkástömegek szintén azokért az elve­kért, azokért a célokért küzdenek, amelyekért az orosz munkásság, s a magyar munkásság nem lehet árulója, mert soha nem volt árulója ennek az ügynek. (Ugy van ! Ugy van !) Elvtársaim ! A garanciakérdésről sem lehet vitatkozni. Sem Kunfi elvtárs, sem más nem tud garanciát adni. Garanciát csak a nyers fegyveres erő adhat. (Ugy van ! Ugy van !) Semmi más garancia nincs. (Taps.) Én nem vagyok hive a törvényes gyilkosságoknak, nem vagyok hive a háborús gyilkosságoknak sem, nem vagyok hive a háborúnak, mert minden egyes proletárért kár, ha meghal, azonban az ügy igy kivánja. Fegy­verrel jönnek ellenünk, tehát fegyverrel kell oda­állnunk, mert máskép lehetetlen megvédeni a dik­tatúrát, lehetetlen felszabadítani a kapitalista nyo­más alól a világot. (Ugy van!) Elvtársaim ! Még a szociáldemokrata mozgal­mak után, amikor a kommunista mozgalom kez­dett lábraállni, az volt a proletariátus követelése, hogy fel kell fegyverezni a proletariátust. Ma is ezt mondjuk, és azok a kémszolgálatot teljesítő elvtársaink szintén azt cselekszik az illető helye­ken, hogy felfegyverzik a munkásságot, hogy a munkásságnak fegyver legyen a kezében és ezzel a fegyverrel tudja megdönteni az ottani kapitalis­táknak és burzsoáknak uralkodását. Elvtársaim ! Nagyon káros és nagyon rossz lelki hatása lenne annak, ha most itt az or­szágos szovjet arról határozna, hogy talán ilyen elfogadó javasl-^al egyelőre megelégszünk; ez nagyon rossz lelki hatást tenne a hadseregre, mert hiszen az egész hadsereget, az egész magyar proletariátust, az egész világ munkásságát szinté befejezett tények elé állítaná és azok ugy találnákj hogy a magyarországi munkásság leszerelt, fel­adta a harcot ( Ugy van ! balfelől.) és ezzel egyene­sen a nemzetközi forradalomra gyakorolnánk ká­ros hatást, s az összeomlásnak kellene következnie. Elvtársaim ! Ma az egész világnak, az egész világforradalmi munkásságának szeme a magyar proletariátuson van és ha ez igy van, ha már mi estünk ebbe a, korba, nekünk ezt az egész harcot végig kell vivnunk és ebben az egész harcban ne­künk kell az exponensek szerepét játszanunk, ne­künk a magyar munkásságnak, akkor kell, hogy eb­ben a harcban, ebben a forradalomban higyjünk, akkor erről meggyőződve kell lennünk és hitünk és meggyőződésünk nem lehet más, mint hogy eljön a világforradalom, eljön a világ felszabadulása, de ezt máskép, mint fegyverekkel nem lehet kivivni. (Taps.) Ne állítsa a magyar munkásság a külföldi pro­letariátust ilyen befejezett tények elé, mert ez á forradalom szempontjából nagyon rossz hatással volna. Én, elvtársaim, a Kun elvtársam által el­mondottakat, az ő határozati javaslatát nem tudom egészen aláírni, nem, elvtársaim, csak körülbelül abban a formában, ahogy Pogány elvtársam kifej­tette, mert tisztán áll a tény, hogy sem katonai, sem stratégiai szempontok nem vezették a tanácsköz­társaság elleni küzdelmet, hanem az entenenál levő kémeink szerint is a sovinizmus és az ellenforra­dalom támogatása és igaza volt annak az elvtárs­nak, aki itt a szegedi kormány expozéjával kapcso­latban szólalt fel, hogy nem lehet elhinni, hogy a szegedi kormány annak idején nem rontott volna neki a munkásságnak. A magyar munkásság gaz­daságilag, politikailag tönkremenne, hallatlan el­nyemás következnék, rettenetes összeomlás, a pro­letariátus vérfürdője és ezért én semmi körülmé­nyek között sem vagyok hajlandó hozzájárulni Kun elvtárs határozati javaslatához. (Elénk he­lyeslés.) Elnök : Brandstein Illés elvtárs következik. Brandstein Illés : Tisztelt kongresszus ! Tisz­telt elvtársak ! Koncedálom és elismerem azt, hogy külügyi politikánknak kétségtelen sikerei vannak. Ezeknek a sikereknek felfogásom szerint az az alapjuk, hogy a dolgok intézését a dolgozó osztá­lyok vették át Magyarországon. Ennek a sikernek az az alapja, hogy a dolgozók és a proletariátus békekészségc mindenek felett áll. Ezt a békekész-

Next

/
Oldalképek
Tartalom