Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.
Ülésnapok - 1910-815
815. országos ülés 1918 Julius 3l-én s szerdán. 51 a felülvizsgálati bizottságban a keresetképtelenség csökkenésének százalékos megállapítása czéljából a baleset és betegség elleni biztosítás szakorvosait és egyéb polgári szaktekintélyeket fognak bevonni. A keresetképesség-csökkenés megállapításába a katonaorvosnak beleszólása nem lesz; katonai részről nincs akadálya annak, hogy a felülvizsgálatnál az egyes munkakörök képviselői is jelen legyenek. A kereseetképesség megállapítása elleni felebbezés lehetősége is biztosítva lesz, ugy a felülvizsgálati szabályzatban, mint a végrehajtási utasításban. Semmi sem akadályozza a t. házat abban, hogy ezeknek a deklaráczióknak akármelyikét, amelyet megerősíteni láván, házhatározattá emelje. Senki sem gátol senkit abban, hogy erre nézve határozati javaslatot nyújtson be. A bizottság azonban abban a meggyőződésben volt, hogy a felülvizsgálati szabályzatok és utasítások eddigi rendszeréhez képest ezen kijelentések a lehető legmesszebbmenő és jelentékeny javítást tartalmaznak, amely kijelentésekért a minister szavatol. Ha a felülvizsgálati bizottságban a keresetképesség megállapítása kérdésében a katonaorvosnak nem lesz beleszólása, tehát ott a katonai szempont nem fog dominálni, (Helyeslés.) és ha a gazdasági körök, amelyek leginkább vannak érdekelve abban, hogy annak a keresetképtelen egyénnek keresetképtelenségi foka olyan, de csakis olyan mértékben állapittassék meg, amely tényleg fennáll és ne deklaráltassék valaki teljesen keresetképtelennek és eltartandónak, aki különben bizonyos fokig keresetképes, ha, mondom, ezen gazdasági körök ezekbe a kérdésekbe bevonatnak ; ha továbbá a felülvizsgálat eredménye alapját tartalmazó határozatok ellen jogorvoslatoknak lesz helye és ha ez kifejezésre fog jutni a szabályzatokban és utasításokban : akkor ennél többet követelni nem lehet, ezúttal indokolt ; aki ennél mégis többet kivan, annak teljesen szabadságában áll álláspontját érvényesíteni, a magam részéről azonban teljesen meg vagyok nyugtatva és van szerencsém kijelenteni, hogy a bizottság ezt megnyugvással vette tudomásul. Fényes László : Németországban három fórum van, ahova felebbezhetnek! (Felkiáltások balfélől: Nem a fórum a fontos ! Igazságos Ítélet kell!) Barta Ödön előadó: Csodálatosnak tartom, hogy az eddigi zilált állapot nem provokált annyi felszólalást, mint amennyi közbeszólást a mostani rendezés provokál, holott az olyan messzemenő különbségeket tartalmaz az eddigiekhez képest, mint ég és föld. Bátor vagyok még megemlíteni a jelentés 10. pontját, amely arra vonatkozik, hogy — legalább a törvény intencziója szempontjából — tisztázva legyen az a kérdés, hogy mi »a pénzügyministerrel egyetértőleg« szavaknak beillesztés alatt nem értettünk kevesebbet, mint amennyi az 1912 : LXV. törvényezikk hasonló rendelkezéseiben az a kijelentés tartalmaz, hogy »a pénzügyminister előzetes hozzájárulása után*. Minthogy ezen töivénynek első három része egyezményes törvényjavaslat módjára készült, a bizottság nem tartotta szükségesnek, hogy ebből differencziális kérdést csináljon és megelégedett annak a pénzügyminister ur által történt kijelentésével, hogy ezen kifejezés alatt »a pénzügyministeTrel egyetértőiég« sem ezen jog terjedelme, sem értéke, sem tartalma szempontjából sem most. sem a jövőben nem lehet a gyakorlatban kevesebbet érteni, mint az 1912 : LXV. törvényezikk azon kitétele alatt, hogy »a pónzügyminister előzetes hozzájárulásával*. Ezek azok a lényegesebb módosítások, amelyek megtételét és illetve amelyekre vonatkozó álláspontjának preczizirozását szükségesnek tartotta a bizottság. T. ház ! Azokon a rendes járulékokon kívül, amelyeket a törvény eredeti három részében megállapított, a negyedik rész megállapítja a pótjáradékokat azoknak kárpótlásául és azokkvalitikácziójának elismeréséül és honorálásául, akik a polgári életben betöltött munkakörök elvesztése által szenvedett károk tekintetében semmi esetre sem volnának a javaslat első három részében foglalt rendelkezések változatlan alkalmazása utján intelligencziájuknak megfelelően kárpótolva. Azok az intelligens egyének, akik nem érték el a tiszti rangfokozatot, a nyugdíjazás tekintetében ugy kezelendők ezen IV. részbeli rendelkezések szerint, mintha a tisztifokon lettek volna. Az egyetemi képzettséggel biró önkéntesek, ha 75%-nál magasabb fokú keresetképesség-csökkenést szenvedtek, olyan ellátásban részesitendők, amelynek kiegészítése a pótjáradékkal, ha nőtlenek, 3000, ha nősök, 4000 koronáig megy ; azok a négy középosztályt végzett egyének, akik e képzettségen felül huzamosabb időn át oly tisztviselői vagy ezzel egyenrangú szolgálatot teljesítettek, amely őket a kvalifikáltak sorába emeli, akik önálló ipar vagy gazdaság élén állottak és hasonlóan 75%-nál magasabb fokú kereset képesség-csökkenést szenvedtek, oly módon lesznek elláthatók, hogy ezek ellátási dija összesen 2000 koronára kerekítendő ki. Ezek özvegyeinél a törvény értelmében felemelendő özvegyi járandóság ismételten további 50%-kal emelhető fel. Mindezek az intézkedések olyan messzemenő humanitárius, szocziális és mindezeket -összevéve annyi gazdasági érzékről tanúskodó jóindulatot tartalmaznak, amelyek előtt teljes elismeréssel kell megállanunk hozzátévén, hogy ez a megállás csak pihenés, mert, valamint a háború még. nem fejeződött be, ugy azok az akoziók. amelyek a háború borzalmainak elhárítására vagy enyhítésére vagy a szenvedett károknak és a szenvedett sérelmeknek reparálására vonatkoznak, szintén nem nyertek befejezést. (Általános élénk helyeslés.) Befejezésül legyen szabad még egy reminiszczencziára ráutalnom. Mikor az 1912. évi LXV. t.czikket, amely, mondhatom, egyike törvénytárunk legszebb törvényeinek, megalkották, annak indokolásában szükségesnek látták rámutatni arra, hogy az 1885. évi korábbi hasonló tartalmú törvény 7*
