Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.
Ülésnapok - 1910-814
40 814. országos ülés 1918 Julius 30-án, kedden Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Elsősorban a törvényjavaslatra általánosságban teszem fel a kérdést és annak elfogadása után kérdem meg a t. házat, Csemez István képviselő ur határozati j avaslatára vonathoz ólag. Csemez István (szólásra jelentkezik). Elnök*. A tanácskozás be van fejezve, most tehát a képviselő ur már nem szólhat. Csemez István : Csupán visszavonni kívánom javaslatomat. (Halljuk! Halljuk!) Tekintettel arra, hogy a mijiisterelnök ur javaslata megnyugtat, hogy a talajjavítással a kormány komolyan fog foglalkozni és ahhoz mérten, amint ez országos érdek, erre vonatkozó határozati javaslatomat visszavonom. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. házat: Méltóztatik-e a a Magyar Földhitelintézet által engedélyezendő vízszabályozási és talaj javítási kölcsönökről és némely hitelintézetek zálogleveleinek adómentességéről szóló 1889. évi XXX. t.-czikk kiegészítésére és módosítására vonatkozó törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) Azt hiszem kimondhatom, hogy a ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapj ául elfogadj a. Csemez István képviselő ur az általa a vita során előterjesztett határozati javaslatot visszavonván, erre nézve határozat szüksége nem forog fenn. Következik a részletes tárgyalás, elsősorban a ozim. Hoványi Géza jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1—4. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: A törvényjavaslat ekképen általánosságban és részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori olvasására vonatkozólag ma tenedő napirendi javaslatom alkalmával leszek bátor a t. háznak javaslatot tenni. Következik napirendünk 7. pontja, a sójövedékre vontakozó törvények némely rendelkezéseinek és a vámvonalon át behozott só után fizetendő engedélyilletéknek és vámnak megváltoztatásáról szóló törvényjavaslat (írom. 1468, 1483) tárgyalása. Elsősorban az általános tárgyalás. Az előadó urat illeti a szó. Barta Ödön előadó: T. képviselőház! Ez a törvényjavaslat lényegileg uj jövedelemforrás nyitását is tartalmazza, tényleg azonban alkalmazkodik czélszerüség szempontjából a változott viszonyokhoz, mert amint méltóztatnak tudni, az egész vonalon a termelési költségek annyira fokozódtak, hogy azon termelési költségek, amelyek azelőtt a só termelése és annak kezelése körül elegendőknek bizonyultak, sőt az államra nézve hasznothajtóknak látszottak, ezidőszerint abszolúte lehetetlen helyzetben tartják a sóüzemeket, mert ezekért a költségekért a sótermelés keresztül nem vihető. Egyfelől ezen költségekkel való lépéstartás szüksége, másfelől a köztudat szerint folytonosan növekedő kormányterhek csökkentésére irányuló kötelezettség, teszik kötelességévé a kormánynak, hogy olyan jövedelemforrásokhoz is hozzányúljon, amelyekhez egyébként nem nyúlna hozzá szívesen. A sóárak szabályozása meglehetős régi, ennélfogva megérett a változott viszonyokhoz képest arra, hogy ujabb szabályozásokról gondoskodjunk. Az előttünk fekvő javaslat e tekintetben azt a lényeges intézkedést tartalmazza, hogy a só alapárát általában 10 koronával emeli fel métermázsánként és pedig a kősónak, darabsónak és tömbsónak árát 28 koronában állapítja meg 18 korona helyett, a tengeri sónak árát pedig 19 helyett 33 koronában. Az alapár megőrletlen és csomagolatlan állapotban értendő ugy, hogy őrlési, csomagolási és szállítási költség még hozzászámítandó, valamint hozzászámítandó az előző évi kezelésből kifolyólag felmerült költségeknek költségátalányait, ugy, hogy az alapár ezzel megnövekedve képezi a voltaképeni forgalmi árat. Ugyancsak emelés van a javaslatban tervezve a maihasóra vonatkozólag, amelynek az árát 10 K ban állapítja meg; az eddigi árhoz képest az emelés á K. A kedvezményes só árát azoknak a kedvezményes területeknek a részére, amelyek eddig ebbeu a • elbánásban részesültek, továbbra is meghagyja ugyan, azonban az eddigi kedvezményekhez képest ezeknél is érvényesít 10 K-ás emelést. Ezek a területek, mint méltóztatnak tudni, Maramaros vármegye, Erdély és az ezzel határos egyes vármegyék, Árva, Liptó és Turócz vármegyék és Iíorvátors á,gnak szávántuli része. Ezekre vonatkozólag e a kedvezményes áremelés aránytalanul csekélyebb megterhelést jelent, mint amenynyit a - egész közforgalomra vonatkozólag a törvényjavaslat tartalmaz. Ezeknél ugyanis az alapárhoz nem számíttatnák hozzá a mellékköltségek és így ezeknél a drágítás sokkal csekélyebb mérvű. Miután az egész ország területére a felmerült költségtöbbletek fedezhetése szemjDontjából bizonyos intézkedéseket kell tenni, nem volna helyes a mai viszonyok között ezt a kivételt olyan mértékben fentartani, hogy mig az ország egyik területe drágábban kapja a sót, mint ahogyan eddig kapta, a másik ingyen kapja. A külföldről behozott sóra vonatkozólag a vámon felül fizetendő engedélyilleték beszedését rendeli a törvényjavaslat és pedig ugy, hogy métermázsánkint lukszussónál 75 K, asztali sónál 36 K, egyéb konyhasónál pedig 30 K fizetendő. Az állattenyésztés czéljára külföldről behozandó sónál meghagyja azt a kedvezményt, amely eddig az ipari czélokra engedélyezett sónál volt megállapítva. A vegytiszta konyhasó és a konyhasótartalmú forrástermékek után a 22 K-ás vámtételt a javaslat 30 K-ra emeli fel. Az ipari sónak kedvezményes áron való kiszolgáltatása tekintetében a javaslat fentartj eddigi rendelkezéseket Itt kell megemlítenem, hogy az iparpártolásról szóló törvény élteimében a minister ezeknél még külön engedményeket is tehet. A pénzügyminister felhatalmazást nyert továbbá arra vonatkozólag, hogy ezeket az árakat, amelyek így kalkulálva, az alapárakhoz viszonyítva
