Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.
Ülésnapok - 1910-814
8lá. országos ülés 1918 Julius 30-án, kedden. és a többi mellékköltségek hozzászániitásával alakulnak, az eddigi gyakorlattól és törvényes állapottól eltérően évente nem egyszer, hanem kétszer állapítsa meg, aminek szüksége azért merül fel, mert a termelési, csomagolási és más mellékköltségek emelkedése esetleg egy évnél rövidebb időtartamon belül érvényesül, és igy ha csak egy év múlva lehetne az uj tételt alkalmazni, ebből a kincstárnak jelentékeny károsodása és illetéktelen egyéneknek illetéktelen gazdagodása származhatnék. Intézkedik a törvényhozás aziránt is, hogy a sótermelés körül a spekuláczió ne érvényesülhessen túlságosan; ugyanis a készletek bejelentése kőtelezővé tétetik és eltitkolásuk súlyos büntetés alá vonatik. A büntetési tételek megállapításánál a javaslat szintén alkalmazkodik a kor követelményeihez. A büntetési tételeket meglehetősen súlyosan felemeli, egyben pedig a kősóra és a marhasóra vonatkozólag eddig fennállott kihágási és bírságolási eljárási különbséget megszünteti, mert erre a gyakorlati élet semmiféle indokot nem szolgáltat. Ezek azok a főbb intézkedések, amelyeket a törvényjavaslat tartalmaz. Ha még hozzáteszem, hogy ennek a javaslatnak pénzügyi eredményeként a pénzügyminister ur az eddigi számitás szerint, még arra az esetre is, ha a kétmillió métermázsányi fogyasztás, amely abnormis mértékű, valamivel leszállana, körülbelül 19,000.000 K, az ipari só emeléséből 500.000 K, a marhasó emeléséből 900.000 K többletjövedelmet remél : akkor méltóztatnak látni, hogy egyrészről itt nincsen valami túlcsigázott áraknak tulcsigázott kihasználásáról szó, másrészt az államháztartásnak mégis oly jelentékeny bevételi forrása nyittatik meg, amelynek felhasználása az adott viszonyok között teljesen indokolt. Azért bátorkodom javasolni és a t. háztól kérni, hogy méltóztassék a javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra feljegyezve senki sincs. Kérdem a t. házat, kiván-e még valaki szólni ? Fényes László : T. képviselőház ! Évi az előadó úrtól szives felvilágosítást volnék bátor kérni aziránt, hogy vájjon a só eladási költségei eddig milyen százalékát képezték az eladási árnak és hogy vájjon gondoskodás történt-e arról, hogy a só tényleges ára túlságosan magasra fel ne szökhessen. Másrészről arra volnék bátor kérni tisztelettel a házat, hogy a pénzbüntetés helyett a sójövedéki kihágások bizonyos esetekben elzárással is legyenek büntethetők. Aki ma sóval akar uzsoráskodni, annál nem játszik szerepet, ha 20—100 korona bírságot fizet és.az üzlet kedvéért szívesen vállalja ezt a koczkázatot. Ellenben, ha elzárással is büntetik, akkor mégis inkább meggondolja, hogy vájjon uzsoráskodjék-e. Nem tudom továbbá, nem lenne- e helyes e törvényjavaslatban a költségek maximális árát akképen szabályozni, hogy az a só árának bizonyos százalékát tehesse ki. Én ugyanis attól tartok KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XLI. KÖTET. hogy épe n a kereskedelemben hozzácsapott költségek révén fog a só túlságos mértékben megdrágulni. Elnök: Kivan még valaki szólni ? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, akkor a vitát bezárom . A pénzügyminister ur kíván nyilatkozni. Popovics Sándor pénzügyminister: T. ház! Én csaka felvetett konkrét kérdésekre óhajtanék röviden válaszolni. Fényes Lászlót, képviselő ur aggodalmaskodott abban a tekintetben, hogy a köivetitő kereskedelem a sóárak emelésének alkalmából esetleg túlságosan fogja terhelni a fogyasztásra kerülő sót. Amint már az indokolás is jelzi, a kormány mindent el fog követni aziránt, hogy a fogyasztók érdekei megvédessenek és hogy a só árának törvényes felemelése czimén ne emeljék az e felemelés által indokolt mértéken tul a részletárakat. Különben ha ez bekövetkeznék is, azt hiszem, jogilag a közvetítő kereskedelemnek ez az eljárása az árdrágítás fogalma alá esnék, amely árdrágítás tudvalevőleg büntettetik és pedig büntetettik j)énzzel és büntettetik szabadságvesztéssel is. Amennyiben pedig jövedéki kihágásról van szó, a jövedéki kihágás czimén kivetett pénzbírságoknak, pénzbüntetéseknek átváltoztatására vonatkozólag a köztörvények irányadók. Azt hiszem, hogy ezzel a felszólalás tulajdonképeni érdemére válaszoltam is. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen felvilágosításomat tudomásul véve a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés.) Elnök ; Az rlőp.dó ur kíván ryik„tkczri. Barta Ödön: T. képviselőház! A pénzügyminister ur már volt szives a felvetett kérdésre válaszolni. Én csak egy mulasztásomat akarom helyrehozni, amennyiben meg akarom említeni, hogy elfelejtettem az emelések felsorolása között megemlíteni azt az enyhítő momentumot, hogy a horvát-tengermelléki halászok számára edd : g mérsékelt áron engedélyezett só ezután is ugyanolyan mérsékelt áron fog engedélyeztetni. Ennek az az indoka, hogy itt a legszegényebb sorsú egyének megélhetéséről van szó, akiket biztositani kellett az ellen, hogy más halászati vidéken lakó, hasonló foglalkozású egyének konkurrencziájával szemben ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. Ezt vagyok még bátor hozzáfűzni az elmondottakhoz. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérclema t. házat, méltóztatik-e a sójövedékre vonatkozó törvények némely rendelkezéseinek és a vámvonalon átbehozottsó után fizetendő engedélyilletéknek és vámnak megváltoztatásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása, elsősorban a czim. Kérem a jegyző urat, szivskpdjék felolvasni. Hoványi Géza jegyző (olvassa a törvényjavas-
