Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-829

460 Á Nagy Nemzeti Tanács I. ülése 1918 november 16-án, szombaton. nem tudott elég hamar szakítani a múlttal, nem tudott elég hamar rálépni arra az alapra, mely mától fogva áll. S most, tisztelt nemzetgyűlés, engedjék meg, hogy végezetül felolvastassam azt a szikratáviratot, melyet ma minden czivilizált nemzetnek el fogunk küldeni, mert amint mondottam, kívánom, hogy neesak minden bel-, hanem minden külpolitikai aktusunkról is tudomása legyen az egész magyar népnek. Kérem, hogy ezt a szikratáviratot az elnök ur szíveskedjék felolvastatni. Elnök: Mielőtt e távirat felolvastatásához fognánk, meg kell jegyeznem, hogy előre jeleztük, hogy a most ott kunt álló tömeggel az országház erkélyéről pont 12 órakor ünnepélyesen fogjuk közölni határozatainkat. Ennélfogva felkérem e határozatok felolvasására és megmagyarázására Bokányi Dezsőt, a nemzeti tanács tagját, továbbá Jászi Oszkárt és Lovászy Márton minister urakat. Kérem őket, kegyeskedjenek a népnek kihirdetni imént elfogadott határozatainkat. (Élénk helyeslés.) Most pedig felkérem Nagy György urat, hogy a ministerelnök ur által jelzett szikratáviratot szíveskedjék felolvasni. Nagy György jegyző (olvassa): Minden czivilizált nemzethez! A Magyar Nemzeti Tanács ma tartott országos gyűlésén egyhangú és ünnepélyes határozattal kimondta, hogy Magyarország magát köztársasággá nyilvánítja. (Élénk éljenzés és taps.) Ebben a történelmi órában meghatott lélekkel és őszinte bizalommal fordulunk azok felé a nagy nemzetek felé is, amelyek ellen a magyar népet eddigi kormányai harczba kényszeritették. A magyar köztársaság megszületésének órájában teljes nyomatékkal megállapítjuk, hogy a magyar népet a múlt bűneiért nem terheli felelősség (Igaz! JJgy van!) és a magyar népnek egyetlen vágya, hogy minden más néppel békében és testvéri szeretetben éljen. (Igaz! JJgy van!) A történelem tanúságot tesz mellettünkA történelem bizonyítja, hogy Magyarország ezer év óta sohasem folytatott hódító, imperialista politikát. (Iga.-.

1

! JJgy van!) Ezer év óta egyetlen más országnak a területéből sem hódított meg semmit. Ma is változatlanul ugyanaz az országterület van csak birtokában, amit a nagy népvándorlás idején elfoglalt magának. A magyarnemzet 1848-ban és 1849-ben élet-halálharczot vívott függetlenségéértés szabadságáért az osztrák császári házzal. A harczot akkor az orosz császárság beavatkozása döntötte el Magyarország ellen. A magyar nemzetet leverték és a segítséget hiába kérő, mindenkitől elhagyott magyar nemzet a passzív ellentállás hosszú évei után végre kifáradtan belenyugodott az 1867-ik évi úgynevezett kiegyezésbe. Ennek a kiegyezésnek az intézményei voltak azok, amelyek a magyar nemzet demokratikus előrehaladását lehetetlenné tették, ennek a kiegyezésnek a szelleme volt az, amely a magyar nemzet és más nemzetek közötti viszonyt állandóan megmérgezte. A győzelmes októberi forradalom ennek a kiegyezésnek utolsó gyökerét is kitépte. (Igaz! JJgy van!) A forradalom^ müvét ma betetőzte a köztársaság kikiáltása, (Elénk éljenzés és taps.) és a múltnak minden intézményével, minden emberével és egész szellemével szakítva, így készül most a magyar nemzet arra, hogy Magyarországot a területén lakó népek meleg otthonául újra berendezze és a nemzetek társaságába ismét méltó és megbecsült társként bevezesse. Európa keletén az 1848-ban megalakított magyar respublika volt az első köztársaság. El kellett buknia, de Magyarország, mely ismét felvette múltjának legnemesebb tradiczióit, ez a fiatal magyar köztársaság most a világ minden szabad népéhez fordul azzal a kéréssel, hogy támogassák őt Magyarország újjáalakításának nehéz munkájában. (Elénk éljenzés.) Az újjáalakításnak ezt a munkáját a múlt kormányok bűnei rettentően nehézzé teszik, a magyar köztársaság azonban Wilson elnök pontjai alapján a legteljesebb és legtisztább demokráczia szellemében akarja Magyarország viszonyait' ujjárendezni és bízik benne, hogy a felszabadult néperők ezen az alapon meg fogják találni az együttes, békés, testvéri munkának a lehetőségét. (JJgy van! JJgy van!) Ezzel a reménységgel lép a mai napon a magyar köztársaság minden czivilizált nemzet elé és ehhez a szent és nagy törekvéshez kéri a demokráczia örök szolidaritása nevében jóindulatukat és támogatásukat. (Elénk éljenzés.) Arra kérjük az összes czivilizált nemzeteket, amelyek a nemzetek társaságának egyenjogú tagjai, hogy a magyar népköztársaság megalakulását vegyék tudomásul és a magyar népköztársaságot a nemzetek társaságának egyenjogú tagjául ismerjék el; (Élénk helyeslés és éljenzés.) hogy a magyar népköztársaság minél előbb felvehesse a diplomácziai érintkezést a nemzetek társaságának többi tagjaival. (Élénk helyeslés.) A magyar néj)köztársaság kijelenti, hogy a nemzetek társaságának tagjai által hozzáküldött megbízottakat szívesen látja és azok részére a nemzetközi jog által biztosított előjogokat és kiváltságokat a iegnagyobb tiszteletben fogja tartani. Ugyanezt kéri azon megbízottak részére, akiket a nemzetek társaságának tagjaihoz küldeni szándékozik, mert szilárd akarata, hogy a békés érintkezést, mely a nemzetek társaságának tagjait egybefüzi és a nemzetközi jognak a szolidaritás megteremtésével legerősebb garancziája, mielőbb folytathassa. (Hosszantartó ineg-megujtiló élénk éljenzés, helyeslés és taps.) Hock János elnök: A nemzetgyűlés tehát beleegyezik abba. hogy ezt a szikratáviratot el-