Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-814

814. országos ülés 1918 Julius 30-án, kedden. 37 a feladatra, amelyet egy legközelebb tárgyalandó, most a pénzügyi bizottság tárgyalása alatt áUó igen fontos javaslat érdembeli elintézése fog az intézetre róni, t. i. a tisztviselők adósságának konvertálása, amely az ezen egész akczióval járó összes teendőkkel együtt a Pénzintézeti Központ feladatai közé fog soroltatni. Ugyancsak bátor vagyok felemlíteni egy ujabb működési kört, amely a Pénzintézeti Központ katáskörébe utaltatik, t. i. azt, Hogy a háború után a háborúban károsodásokat szenvedett és bizonyos stagnáczióba jutott kisiparosok és kiskereskedők hiteligényeinek kielégítésére, épen a tegnapi ministertanács határozata folytán a Pénzintézeti Központ lesz felhatalmazandó, minek következtében előreláthatólag ezen sokat panaszolt területen is olyan orvoslást fog az intézet nyújtani, amely az ország közgazdaságának jelentékeny szolgálatokat lesz hivatva teljesíteni. Ebből a szempontból is szükséges tehát az intézet állandósítása és annak az állandóság jellegével való felruházása. Az állandóság jellegének folyománya az is, hogy meg kell változtatni az eredeti törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek az akkori törvényhozás bölcsesége folytán beczikkelyezett alapszabályoknak úgyszólván mozdulatlan volta miatt nehézségeket gördítenek az intézet működése elé. Az alapszabályokat illetőleg ugyanis ugy rendelkezik az 1896 : XIV. törvényczikk, hogy ezeknek minden módositásáboz az országgyűlés előzetes hozzájárulása kérendő ki. Már pedig a kereskedelmi és a hitelélet területén egy olyan intézkedés, amely azért bénulhat meg, mert az országgyűlés nincs együtt, vagy egyéb okok ezeknek az alapszabályoknak tárgyalását lehetetlenné teszik vagy késleltetik, a hitelélet követelményeivel össze nem egyeztethető. Ezért javasolja az uj szöveg ezen rendelkezések megváltoztatását akként, hogy az alapszabálymódositás ne vonassék ki az országgyűlés ellenőrzési jogköre alól, de ugy tétessék lehetővé, hogy ez ne késleltesse az intézet működését. Az alapszabályok ezen módositását a kisiparosok és kiskereskedők hiteligényeinek az intézet munkakörébe való felvétele szintén szükségessé teszi. Intézkedik a javaslat uj rendelkezéseiben arról is, hogy a pénzintézetek alapitására vonatkozólag fennálló és 1919 január 1-én lejáró azon tilalom, amely szerint az ország területén ujabb pénzintézetek nem alapithatók, kivéve azokat, amelyek Magyarországon 20 millió -teljesen befizetett alaptőkével, Horvátországban pedig 10 millió teljesen befizetett alaptőkével alakulnak, kiterjesztessék bizonytalan időre, t. i. a törvényhozás ujabb intézkedéséig olyan értelemben, hogy az anyaország területén 20 milliós, Horvátország területén pedig 10 milliós teljesen befizetett alaptőkéjű intézetek se alakulhassanak csak akkor, ha ezeknek alapitására a pénzügyminister a Pénzintézeti Központ előterjesztése folytán az állami, gazdasági és nemzeti érdekek szempontjából való szükségességét fenforogni látja. Ezek azok a módosítások, t. ház, amelyeket az uj törvényjavaslat tartalmaz. Minthogy ezek mind alkalmasak arra, hogy a hiteléletünk terén működő ezen nagyon fontos intézmény funkeziója megkönnyittessék és ezáltal a gazdasági életnek fokozott szolgálatokat tehessen, ajánlom a t. háznak, méltóztassék a javaslatot általánosságban a részleges tárgyalás alapjául elfogadni. (Altalános helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kérdem a t. házat, kiván-e valaki általánosságban szólni ? (Senki sem.) Ha szólni senki sem kivan, akkor a vitát bezárom. Ha a pénzügyminister ur sem kivan szóbii, a tanácskozást is befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat : Méltóztatik-e a Pénzintézeti Központról szóló 1916. évi XIV. t.-cz. egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen, vagy nem ? (Felkiáltások : Igen!) A ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás, elsősorban a czim. Kérem Hoványi Géza jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat czimét és egyes szakaszait felolvasni. Hoványi Géza jegyző (olvassa a törvén//javaslat czimét és 1—5. §§-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök : Ezzel a törvényjavaslat általánosságban és részleteiben is letárgyaltatván és elfogadtatván, harmadszori olvasása iránt mai napirendi javaslatom során leszek bátor a t. háznak indítványt tenni. Következik napirendünk hatodik pontja, a Magyar Földhitelintézet által engedélyezendő vízszabályozási és talajjavitási kölcsönökről és némely hitelintézetek zálogleveleim k adómentességéről szóló 1889 : XXX. t.-cz. kiegészítéséről és módosításáról a pénzügyminister ur törvényjavaslata (írom. 1470, 1482). E'sősorban az általános tárgyalás. Az előadó ur?.^ illeti a szó. Barta Ödön előadó: T. képviselőház ! A tárgyalás alatt álló törvényjavaslat az 1889 : XXX. törvényczikk némely rendelkezéseinek megváltoztatását czélozza. Ezen rendelkezések egyike voantkozik arra, hogy a régi törvény 17. §-a értelmében az ilyen vizrendező-társulatok részére engedélyezendő kölcsönök folyósítása előtt az illető társulatnak be kellett mutatnia az egyénenkénti kivetést és ennek megtörténtéig a kölcsön folyósítható nem lévén, ebből a gyakorlati életben számos akadály, nehézség, késedelem származott. A törvényjavaslat uj szövegezése és uj rendelkezései szerint ezek az egyénenkénti kimutatások, amelyek a társulat által felvett kölcsönökből az egyeseket terhelő részleteket tüntetik fel, a jövőben nem előzetesen, a kölcsön folyósításának előfeltételeként, hanem a kölcsön folyósítása után, de leg-