Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.
Ülésnapok - 1910-814
36 814. országos ülés 1918 Julius 30-án, kedden. tényben látja, hogy &z élelmezési kérdés nem oldatott meg a háború kitörésekor ugy. hogy az ugy a monarchia két állama, mint a hadsereg élelmezésére vonatkozólag egységes elintézést nyert volna, ezzel semmiesetre sem akart vádaskodni, semmiesetre sem. okolta ezzel speczialiter Magyarországot, hanem kifejezést adott annak a szakszerű meggyőződésnek, hogy az élelmezésnek általa gondolt szabályozása esetén tényleg ugy a közélelmezés ezéljaira, mint a hadsereg czéljaira fordított kiadások apaszthatok lettek volna. Szükségesnek tartottam ezt kijelenteni azért, mert semmi okom sincs, hogy igen tisztelt osztrák kollégám lojalitásában kételkedjem. (Mozgás.) Ö tisztán szakszerű szempontokból fejezte ki nézetét és elvégre ez egy nézet, amely mint minden más objektív és szakszerű vélemény, azok részéről is, akik más véleményen vannak, tisztelettel fog találkozni. A javaslat meg nem támadtatván, azt hiszem, kérhetem a t. házat, hogy méltóztassék azt általánosságban és részleteiben elfogadni. (Helyeslés.) Elnök*. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az OsztrákMagyar Bank által 1917. évre fizetendő hadi nyereségadóról és a valuta tartalék javadalmazásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni : igen, vagy nem? (Igen!) A ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Első sorban a ozim. Kérem Hoványi Géza jegyző urat, szíveskedjék a czimet felolvasni. Hoványi Géza jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét, alczimeit és 1—5. szakaszait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat általánosságban és részleteiben is letárgyaltatván és elfogadtatván, harmadszori olvasása iránt ma teendő napirendi javaslatom során leszek bátor a t. háznak indítványt tenni. Következik a napirend 5. pontja : a Pénzintézeti Központról szóló 1916 : XIV. t.-cz. egyes rendelkezéseinek módosításáról a pénzügyminister törvényjavaslata (írom. 1469, 1484). Első sorban az általános tárgyalás. Az előadó urat illeti a szó. Barta Ödön : T. ház ! (Halljuk ! Halljuk !) Az 1916: XIV. t.-czikk létesítette a Pénzintézeti Központot. A törvény és intézmén} r megalkotása alkalmával súlyos aggályok merültek fel az intézet esetleges működése tekintetében és ez aggályoknak elhallgattatása és enyhítése czéljából az akkori kormány beleegyezett abba, hogy az intézmény fennállásának időtartama egyelőre öt esztendőben állapittassék meg. A tapasztalat azt igazolta, hogy ezek az aggályok nem voltak indokoltak. A felállított Pénzintézeti Központ annak a legeminensebb feladatának, hogy a Magyarországon gombamódra elszaporodott péniztézetek oly tömörítésben egyesittessenek, amelyben azok szakszerű ellenőrzés, vezetés és intézés alatt állhassanak, valósággal a legnagyobb sikerre] megvalósította. Az intézet felállítása idejében Magyarországon működött körülbelül 2000 pénzintézetből ezideig már 1348 tartozik a Pénzintézeti Központ kötelékébe s a kimaradottak egy része is nem azért maradt ki, mert belépni nem óhajtott, hanem van ezek között egy jelentékeny rész olyan is, amelynek felvétele ellen, az illető pénzintézet szervezete és működése miatt, maga a Pénzintézeti Központ vezetősége támasztott aggályokat s ezeknek az aggályoknak eloszlatásáig ezen intézetek felvétele meg nem történhetik. Másrészt- ki volt tűzve ezen intézet feladatául a revízió intézményének behozatala, amelynek, mint kényszerintézkedésnek és mint különszervezetnek behozatala elé annakidején szintén aggályokkal nézett a közvélemény és a Pénzintézeti Központ vezetősége is. Ennek ellenére arra az eredményre mutathat reá a Pénzintézeti Központ, hogy aránylag rövid, alig két évi fennállása folyamán a revízió terén is eljutott odáig, hogy 256 intézet revízióját a Pénzintézeti Központ szakközegei hajtották végre. Abban a tekint „tten, — ami szintén a Pénzintézeti Központ létesítésének egyik czélja volt — hogy beteg állapotban lévő intézetek szanálása körül egy erős szervezettel biró intézmény segédkezhessek, a Pénzintézeti Központ által eddig elért eredmény szintén elég jelentékenynek mondható, mert pl. a debreczeni körzetben lévő és ott érdekelt intézet szanálásán kivül a károlyvárosi intézet szanálása is igen jelentékeny akczió eredménye, aminek következtében az ottani, 100 milliónál magasabb összegű érdekeltségig terjedő hitelezők szintén megtalálták a maguk érdekeinek megvédését ezen intézményben. Szerencsére ezen a téren kevesebb teendő jutott a Pénzintézeti Központra, épen a beállott háborús viszonyok következtében, a mai ülésen is felpanaszolt infláczió miatt, mert az előállott nagy pénzbőség folytán pénzügyileg azok az intézetek is megerősödtek, amelyek előzőleg pénzben szűkölködtek, ugy hogy ezen a téren a szanálás meglehetősen szűk térre szorítkozott, mindenesetre sokkal kisebb területre, mint amennyire kiterjedt volna, ha a viszonyok ilyen irányban meg nem változnak. A Pénzintézeti Központ működésének időtartama csak öt évben lévén megállapítva, nagyon természetes, hogy az intézet nem terjeszthette ki a működését oly szabadon és olyan mértékben, mint egy intézet, amelynek működési ideje határozott terminushoz kötve nincs. Időközben az intézetre hárult egy pár olyan feladat megoldása — és fog reáhá,rulni még a jövőben is ilyen — amelynek megvalósítása bizonyos állandósági jelleget feltétlenül szükségessé tesz. Ilyen feladatul említem meg az osztálysorsjáték ügyének intézését, mely bizonyos állandóságot mégis szükségessé tesz, másrészről pedig bátorkodom ráutalni arra
