Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-828

4] 8 828. országos ülés 1918 oklóber 23-án, szerdán. Elnök: Polónyi Dezső képviselő ur külön­véleményt jelentett be s igy joga van szólni. Polónyi Dezső: T, ház ! Általában megjegy­zem, hogy nem helyeslem, ha a tanácskozás folya­mán bármiféle sértő, vagy bántó kitételt alkal­maznak. Ezt a magam részére mindig szabályul előírtam s ezért méltóztassék tudomásul venni, hogy mindig ebből az álláspontból indulok ki. De fenn kell tartanom azt a múltkor Lovászy Már­ton és Vass János fc. képviselőtársaim esetében már megindokolt véleményemet, hogy mindazok a rendetlenségek, vagy rendellenességek, melyek a házszabályok 213., 214. és 215. §§-ai alá esnek, különösen akkor, amikor pusztán egy szóbeli ki­jelentés van adva, semmiképen sem szolgálhatnak mentelmi eljárás alapjául s nem képezhetnek men­telmi sérelmet. Különvéleményemnek czélja, ren­deltetése tehát egyedül az, hogy ebben az irányban újból jogfentartással éljek. Az adott esetben azonban rá kell mutatnom még arra a körülményre is, hogy a tisztelt mentelmi bizottság még ennek az általunk el nem ismert házszabálynak a rendelkezéseit sem tartja be. Itt ugyanis egy különös helyzet van adva. A házszabá­lyok 25.1. §-a világosan előírja, hogy a mentelmi bizottság milyen javaslatokat tehet s illetve a ház egy ilyen előfordult esetben milyen határozatot hozhat. Megmondja, hogy a ház -ünnepélyes meg­követését rendelheti el. Ez az enyhébb eset vagy a súlyosabb, második fokú eset következik be, tudniillik a jegyzőkönyvi megrovás, melynek szük­ségszerű kapcsolata az, hogy az a választókerület­ben kiplakatiroztassék. A ház azonban eddig igen szomorú tapaszta­latokat tett eme jegyzőkönyvi megrovások tekin­tetében. Valahányszor a ház egyik képviselőtársun­kat az uj házszabályok alapján jegyzőkönyvi meg­rovásra ítélte, az mindig csak ok és alkalom volt arra, hogy az illető képviselő választókerülete rögtön összegyűljön és az illető képviselőnek bizal­mat szavazzon. Ezek olyan tények, melyeket a közelmúltból is Vass János és Lovászy Márton t. képviselőtársaim esettében is megállapíthatunk. Nézetem szerint Vass János és Lovászy Márton t. képviselőtársaim sokkal enyhébb rendzavarást követtek el, mint amilyent Fényes László t. kép­viselőtársam elkövetett. Ennek daczára most poli­tikai taktikázási czélzatból a mentelmi bizottság egyszerűen mellőzi a kiplakatirozást, vagyis a ház­szabály rendelkezéseit nem veszi olyan szigorúan, mint ahogy azt más esetekben a rendelkezések ke­resztülvitelénél szokta volt tenni. A házszabály­nak ilyen módon való nyújtása és czifrázása ellen kell óvó szavamat felemelnem, és ezért tisztelettel indítványozom, méltóztassék az eset felett napi­rendre térni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Szász Pál előadó : Vagyok bátor a mentelmi bizottság javaslatát megindokolni, t. i. azt-, hogy miért nem mondta ki a ház a plakát irozást. Hiszen minden hatóságnak, minden bíróságnak, amely marasztal, kevesebbet is lehet a marasztalásban megállapítani és nem a legtöbbet. Hiszen a bíró­ságnak és illetőleg annak a testületnek, mely határozatot hoz, mérlegelésére van bizva, hogy többet vagy kevesebbet alkalmaz-e. Különösen pedig abból a ezélból, amelyet a különvélemény igen t. előadója jelzett, szerény véleményem sze­rint igazán nem állhat meg ez az indokolás. Kérem azért a t. házat, méltóztassék a men­telmi bizottság javaslatát elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök : Vitának helye nem lévén a házszabá­lyok értelmében, fel fogom tenni a kérdést a men­telmi, bizottság által beterjesztett azon javaslatra vonatkozólag, amely szerint Fényes László kép­viselő ur a háznak október 22-iki ülésén a tanács­kozás rendjét és csendjét közbeszólásaival állan­dóan zavarván, a mentelmi bizottság a házszabá­lyok 251. §-ának 5. bekezdése alapján jegyzőköny­vileg javasolja őt megróni. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság ezen javaslatát Fényes László képviselő úrra vonatkozólag elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténili.) Többség. A ház a mentelmi bizottság javaslatát "elfo­gadja és ehhez képest Fényes László képviselő urat jegyzőkönyvileg megrója. (Zaj a szélsőbal­oldalon.) Következik napirendünk: az 1918/19. költ­ségvetési év első négy hónapjában viselendő köz­terhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1918. évi X. t.-cz. hatályának az 1919. évi február hó végéig való kiterjesztése tárgyában beadott tör­vényjavaslat (írom. 1507, 1508) általános vitájá­nak folytatása. Ki a következő szónok? Vermes Zoltán jegyző: Brandsch Eudolf! Brandsch Rudolf: T. ház ! Egy rövid felszóla­lásra kérnék szót. (Halljuk! Halljuk!) Azt, amit mondok, tiszta szívből mondom. Két vezérgondo­lat áll előttem : az egyik német népemhez való tán­torithatatlan szeretetem, melyhez a mai válságos időben tartozni a legnagyobb büszkeségem, a má­sik pedig a hazához és ahhoz a földhöz való hűsé­ges ragaszkodás, amelyen elődeim már évszáza­dok óta laknak. (Élénk helyeslés.) Megjegyzem, hogy jelen felszólalásommal nem kívánok elébe vágni annak a külön nyilatkozatnak, amelyet valószínűleg a szász képviselők megbízá­sából egyik szász képviselőtársam a vita folyamán fog itt a házban.előadni. ." A múlt napokban igen sokan beszéltek itt a házban a nemzetiségi kérdésről, a különböző hazai nemzetiségekről. Az újságok is napról-napra vezér­czikkeket írtak erről a kérdésről. Belátták, azt hi­szem, mindenütt hazánkban, hogy a nemzetiségi kérdés helyes megoldása most az országnak lét­érdeke. Nagyon szomorú elégtétel ez nekünk,- akik a nemzetiségi kérdés megoldását fol}i:on megsürget-

Next

/
Oldalképek
Tartalom