Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-828

828. országos ülés 1918 október 23-án, szerdán.. 419 tűk, akik éveken át minden támadás daczára ebben az irányban működtünk. De a vita folyamán sehol sem hallottam és sehol sem olvastam, hogy valaki bármily formában is a mi népünket, a hazai németséget emiitette volna. Farkas Pál: Hátha ez Wilsonnak nem rokonszenves ! Brandsch Rudolf: ügy látszik, hogy a mi népünk sorsával senki sem törődik. A magyarországi németek nemzeti érzésű bizalmiférfiainak határozata alapján én vállaltam ezt a kötelességet, én fogom ezt felszólalásom keretében megtenni. Tisztelt képviselőhíz! Nagyon természetesnek találom, hogy az eddigi vitában nem esett szó a németségről, mert hiszen az úgynevezett német kérdés Magyarországon egészen más megítélés alá esik, mint a többi hazai nemzetiségi probléma. Tovább megyek és azt mondom, hogy a hazaj németség érdekei sok tekintetben ellentétben állnak a többi nemzetiség érdekeivel, mert hiszen ha a tótok, románok, délszlávok a népek önrendelkezési joga alapján kisebb-nagyobb jogokat, kisebbnagyobb önállóságot kapnak, akkor ez a körülmény a németek helyzetét erősen fogja tángálni a románok, a tótok és a délszlávok területein. Hozzájárul az a körülmény is, hogy a hazai németség nem egy nagy, egységes összefüggő nyelvterületen van, hanem a nyugatmagyarországi németektől eltekintve, akik földrajzilag a nagy német nyelvterülethez tartoznak, a hazai németek nagyobb és kisebb nyelvszigeteket képeznek az ország különböző részein, és igy tehát már földrajzi helyzetüknél fogva ki van zárva az, hogy a hazai németek a népek önrendelkezési joga alapján bármily formában is állami önállóságra törekedjenek, vagy külföldi aspirácziókat tápláljanak. T. ház ! A hazai németség egy kis része, az erdélyi szászok, már bizonyos fokig meg vannak szervezve nemzeti alapon. Ez a tény a szászok sajátságos történeti fejlődésének a következménye, mert hiszen az erdélyi szászok 1876-ig külön politikai nemzetet képeztek Erdélyben, igy tehát a szászok a jogok bizonyos minimumának birtokában vannak és autonóm egyházuk oltalma alatt nemzeti kultúrájukat tudják ott fejleszteni és ápolni. Tény az, hogy most az erdélyi szászok talán az egyedüli nemzetiség hazánkban, amelyre nézve a nemzetiségi törvény nevezetes része kereszt ül vitetett és betartatott. Természetes, hogy a szászok e jogok minimumát a jövőben is kívánják megtartani és a jogokat akarják fejleszteni és bőviteni és ez alapfeltétele minden igazságos megoldásnak a nemzetiségi kérdés terén Erdélyben és ezt ünnepélyesen ki kell mondani az ország és az egész világ szine előtt. De, t. ház, a hazai németség nagy többsége más helyzetben van. Az nincs szervezve nemzeti alapon. Jlz nincs képviselve itt a házban. Az okokról nem kívánok beszélni, amelyek ezt a szomorú tényt okozták, de rá kívánok mutatni arra, hogy két évtized óta, különösen a magyarországi német néppárt, megalapítása óta, de különösen a háború hatása alatt, a viszonyok a hazai németség körében alaposai) és nagy mértékben megváltoztak. Ök is nemzeti öntudatra ébredtek fel és ezt kifelé is kifejezésre kívánják juttatni mondván : Mi is itt vagyunk, élünk, élni akarunk a jövőben is. nemzeti kultúránkat is kívánjuk megteremteni és ápolni. T. képviselőház ! A magyarországi németség helyzete most rendkívül szorult, természetesen nem gazdasági tekintetben, mert hiszen a németek a gazdagabb honfitársak közé tartoznak szorgalmuk és kereskedelmi képességük alapján, de a nemzeti kultúra terén a viszonyok nagyon szomorúak. Csak egy példát említek, t. ház. A hivatalos kimutatás szerint összesen 280.000 német gyermek van Magyarországon, aki egyetlenegy árva szót sem kap német nyelvű oktatást és csak 45.000 német gyeimek van, — ebből is az óriási többség Erdélyié esik — aki német nyelvű oktatásban részesül. Erdélyen kívül csak 191 u. n. németnyelvű iskola van, de hozzáteszem, ez is csak papiroson, mert a most uralkodó iskolai törvények szerint a magyar nyelvtanítás oly nagy időt vesz igénybe oly nagy teret vesz el az egész tanításban, hogy a többi tantárgyban eredményt, elérni tiszta lehetetlenség. Az 1907. évi ministeri rendelet alapján az egyosztályu iskolában 30 heti tanórából 14 tanóra esik magyar nyelvtanításra, a két osztályú iskolában 60 heti tanóra közt 21 és fél esik magvar nvelvtanításra és a népiskolák nagy többsége egy- és kétosztályu iskola. Igy tehát könnyű belátni, hogy ilyen viszonyok közt nem lehet eredményt elérni a tanításban s a gyermekek mint analfabéták jönnek ki az iskolából. Hozzáteszem, t. ház, hogy Erdélyen kívül egyetlenegy felsőbb német iskola nincs a hazában. Hogy milyen szomorú következményei vannak ezeknek az állapotoknak, azt már Tisza István képviselő ur 1917 június havában tartott beszédében elismerte, amikor kimondta, hogy ezek az iskolai viszonyok az államhű németséget az ellenségek táborába fogják hajtani. T. ház ! A hazai németségnek nincs egyesülete nemzeti alapon. Azok az egyesületek, melyek megvannak, nemzeti szempontból közömbös magatartást tanúsítanak, vagy direkte a magyarosítás szolgálatában állanak. Német nemzeti érzésű férfiak próbáltak egyesületet megalapítani neirz ti alapon, de sajnos, eddig a legnagyobb ellenáll'st találták a kormányoknál, és máig sem sikerült egy ilyen egyesület alapszabályainak a megerősítését elérni. Az is előfordult a háború alatt, hogy ilyen nemzeti alapon álló egyesületeket feloszlattak és vagyonukat elkobozták. Igy történt Nezsideren az ottani dal egylettel. A hazai németségnek nincs német színháza, pedig mindnyájan tudjuk, hogy a múlt század elején milyen virágzó színpadok voltak Magyarországon Pozsonyban, Temesváron, Pesten. De ma egyetlen német színház sincs, az utolsót, a pozso53"