Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-827

:ÍHÖ 827. országos ülés .1918 október 22-én, kedden. tézségnek és hősiségnek klasszikus példáiként vannak felhozva, eltörpülnek azon cselekedetek mellett, amelyeket ezer és százezeiszámra produkáltak ennek a mai modern kornak fiai. S mégis elveszítettük a káborut, mert azok, akik tulaj donképen hordozói voltak a háborús gondolatnak, imperialista világnézetnek, azok túlfeszítették a húrt s olyan hadiczélokat állítottak fel, amelyeknek megvalósításához nem volt elég erejük. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) A magyar nemzetnek hódító törekvései, másokat leigázó szándékai, népeket elnyomó akaratai nem voltak. Mitgefangen, mitgefangen, együtt voltunk ebben a nagy küzdelemben és a magyar nemzet régi tradiczióihoz hiven hűségesen teljesítette a harcztéren a maga kötelességét, noha mindenki tisztában volt azzal, hogy itt nem elsősorban magyar nemzeti czélokért folyik a háború, hanem a világpolitikai alakulások, a szövetségi politika folytán belekerültünk olyan háborúba . . . Kún Béla : Bolond önfeláldozásba ! Huszár Károly : .... amelyben helyt kellett államink. Vitézül és hősiesen megállottuk a helyünket mindaddig — s álljuk ma is — amig reménység volt arra, hogy ennek a háborúnak ránk nézve kedvező, eredményes és hasznos befejezése lesz. Eljött azonban a pillanat, amikor kiderült, hogy német szövetségeseinket hadvezérei és seregei nem birtak azzal az aktivitással és erővel, amelyet Németország száj hősei hirdettek — itt gondolok, czélzok az Alldeutschokra, — akik felkorbácsolták maguk ellen az egész világ haragját addig, de nem tudtak ezek lépést tartani — a német seregek, amelyek épen olyan vitézül harczoltak. Bekövetkezett az, hogy a franczia népnek békebarát részét felizgatták és fellázították ellenünk Paris oktalan és szükségtelen, nézetem szerint czéltalan, eredményre nem vezető, messzehordó ágyukkal való bombázásával; Londonnak munkás népét, amely kezdettől fogva nagy békebarát volt, állandóan izgatták és lázitották a Zeppelin-támadásokkal és az U-Boot-Krieggel, amelyről megigérték, hogy 1917. szeptemberre garantálja a háború befejezését. S itt Budapesten Ludendorffék kiküldöttei tudományos és statisztikai előadásokat tartottak nekünk és holt-biztosra beigérték a háború végét 1917-re, ha az U-BootKrieget, a buvárhajóharczot erélyesen folytatják. Mindezek a dolgok teljesen csődöt mondtak. (Ugy van! balfelöl.) LudendorfE minden prófécziája bhifE volt. Lenézték ők az amerikai erőt, lenézték és lebecsülték az amerikai technikai ipart akkor, amikor már egészen bizonyos volt az, hogy Francziaországban négy külön vasúti vágányt épitenek külön amerikai sinekkel, amerikai munkásokkal. A némstek mindig arról beszéltek, hogy Amerikából számottevő nagyobb haderőt nem lehet áthozni. Akkor, a mikor folytonosan izgatták politikailag és azzal a — hogy ugy fejezzem ki maga- | mat — harcztéri Spiegelfechterei-jal az egész világot . . . B. Szurmay Sándor honvédelmi minister: Ezt még sem lehet mondani. A nagy teljesítmények után bajos ilyet állitani ! (Felkiáltások balfelől: De igaz!) Huszár Károly: Én a németek teljesítményét nem szólom le, mert tudom, hogy a világhistóriában egyetlen nép annyi erőt, hatalmat, vitézséget nem produkált, mint a német nép az ő imperialista háborújának szolgálatában. B. Szurmay Sándor honvédelmi minister: Még ma is csőd kit müvei! Ez nem Spiegelt eher*.i ! Huszár Károly : Ma is ! Ne méltóztassék félreérteni ! Konczedálom, hogy hősiesen állnak meg ma is a német katonák, de a német hadvezetőségnek azb a taktikáját kifogásolom, hogy az apró uszitó dolgokkal többet törődött, mint a tankok elleni védekezéssel, és ha a Zeppelinek, az U-bootok és messzelövő ágyuk helyett a tankok ellen találtak volna fel valamely ki védőeszközt, sokk A nagyobb eredményt értek volna el és ma nem lennénk ilyen helyzetben. Meg vagyok róla győződve, hogy ha Ludendorff nem becsülte volna alá az ellenség erejét, módjában letc volna a balkán harcztéren is megakadályozni a katasztrófa bekövetkezését, amelyért nem egyedül a bolgárokat, hanem azt a fővezért is illeti a felelősség, aki azt előre nem látta. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Én tudom, mit köszönhet Németország és a középhatalmak mit köszönhetnek Hindenburgnak is, de hogy a balkán harcztéren olyan sebet kapott ez a hadvezebői nimbus, amelyet a históriában nem lehet többé helyrehozni, az egész bizonyos. De amikor ide érkeztünk, hogy világosan látjuk, hogy ki vannak kapcsolva a bolgárok és ezáltal tulajdonkép gátszakadás van egységes frontunkon ; amikor látjuk, hogy napok kérdése, hogy Törökországban hasonló cselesedet történjék, mert hiszen nem képzelhető, hogy az izolált Törökország tartani tudná ; mert látjuk, hogy épen a központi hatalmak legerősebb támaszai : Enver és társai kénytelenek voltán helyüket másoknak átadni és akkor tagadhatatlanul felébred bennünk a gondolat, hogy a magyar nemzetre nézv'e is egy uj orientálódás szüksége állott elő. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Én ma egészen világosan látom a helyzetet és kötelességemnek tartom nézetemet elmondani. (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Nem airól van szó, hogy hűtlenek legyünk a németekhez, akik Erdélyben velünk együtt harczoltak, de arról, hogy kötelességünk-e nekünk, hogy öngyilkosságot kövessünk el azért, f Ugy van ! Taps a szélsőbaloldalon.) mert a másik oldalon szövetségeseink nem Ítélték meg eléggé világosan a helyzetet. Meg vagyok róla győződve, hogy a német nép többsége, a német nép mai kormánya épugy, mint mi, világosan látja ma már a helyzetet, amely egészen megváltozott. Itt egyetlen szükséges dolog van : minél előbb és azonnal megI kötni a békét,(Ugy van! bálról.) mert a békének