Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-827

827, országos ülés 1918 október 22-én, kedden. 373 ket megragadtunk, vagy elmulasztottul)k. (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Uraim! Aki nyeregbe akar ülni, az ne várja meg, amíg a ló alája fut. Meg kell ragadni a söré­nyét és rá kell pattanni. Mert végre is mégsem államférfiúi hivatás, hogy a macskakölyök termé­szetével kormányozzunk, amelynek a szeme mint (hg csak a nyolczadik napon nyilik fel. (Vgy van! a szélsőbaloldalon.) Azért nekünk kötelességünk, hogy a nehéz napokban meglássuk az eseményeket. és aki ezeket ha nem is látja meg, hát megérzi, megérzi azt a moment historique-ot, amit meg kell ragadni, az vesse rá magát teljes erővel, ne engedje magát az eseményektől sodortatni, mint a hervadt levél az áramlat által, hanem irányítsa a dolgokat. Ezt nevezik diplomácziai nyelven on s'impose, ráveti magát az alkalomra és ural­kodik azokon. Nézzük csak, milyen tulaj donképen az a hely­zet, amelylyel nekünk küzdenünk kell, és amely­nek irányitását államférfiainktól várjuk. A kor­mány nyilatkozata szerint kifelé egy vesztett háború, befelé pedig egy káosz, (ügy van ! a szélső­bahldahn.) Mikor a t. ministerelnök ur itt e ház­ban, napokkal ezelőtt, nem tudom, hányadik bemutatkozásakor, nyilatkozott, hogy a kiegyezés ravatalánál állunk, mi. megvallom, gyanakodva néztük először is azt a koporsót, mert nem tudtuk az ő szavai után, igazán meghalt-e már vagy csak tetszhalott. (Vgy van! a szélsőbaloldahn.) Azóta már királyi manifesztummal is beverték a szöget a koporsóba. De ha dualizmus ma már csak­ugyan halott, — araint hiszem — akkor egy kötelessége van a nemzetnek: le a kalappal Kossuth Lajos szent emléke előtt! (Vgy van! Taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Az a koporsó nemcsak az önök bukott politikáját hirdeti, az Kossuth Lajos eszméinek feltámadását hirdeti. (ügy van! a, bal- és a szélsőbaloldalon.) Mit hirdetett 1848 Julius 11-én honmentő beszédében Kossuth Lajos ? »Akinek a keze más zsebében van és akinek kezében más fegyvere van, az azzal a nemzette] rendelkezik.* (Vgy van! a szélsőbaloldalon.) Ezért folyt- nálunk állandóan a szabadságért és függetlenségért való küzdelem. Elismerte ezt 1848-ban a Kamarülánají meg­bízottja, maga Jellasich bán is. amikor igy szólt : Mit törődöm én a magyaroknak szabadságával! Nekem csak az keik hogy a pénzügyi, a hadügyi tárcza bécsi kezekben legyen. T. ház ! Ez a rabszolgatartó, ez a kizsaroló joolitikai rendszer, azt mondják önök, meghalt' Hát mit bizonyit ez ? Az eszmék erejét és az igaz­ságnak diadalát. (Vgy van! a szélsőbaloldalon.) Igazolja, hogy egy nemzetnek természetes igényét semmiféle kiegyezési formiűákkal megfojtani nem lehet. (Vgy van ! a szélsőbaloldalon.) Igazolja, hogy ideig-óráig, erőszakkal sirba temethetik azt, de eljön a feltámadás hajnala és hiába őriztetik azt darabontokkal idebenn, közös hadsereggel oda­kinn, ha megérett az idő : fel fog támadni sírjából és bevilágít az egész nemzet szemébe. (Vgy van ! a szélsőbaloldalon.) Uraim! íme igy világit át a kiegyezés sír­boltján Kossuth Lajosnak igazsága. És hálátla­nok volnánk ezen nagy ember emléke iránt, ha ilyen korszakalkotó pontban el nem mondanánk az ország szine előtt : Tiéd a dicsőség, vezérünk, Magyarország volt kormányzója, a Te igazságod diadalát hirdeti ma Magyarország ! (Élénk éljen­zés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Nem küz­dötte!, nem éltél, nem szenvedtél hiába ! Ma már az események megérett ereje a kormányelnöki széknek teszi kötelességévé, hogy hirdesse a te igaz ságodat, a perszonáluniót. Ha igaz meggyőződés, ha igaz őszinteség ve­zeti önöket Magyarország szabadságának megala­pozásában, akkor, Uraim, módot akartunk mi nyújtani a háznak, hgy a monarchia két államá­nak szétválasztását rögtön mondjuk ki, (Vgy van ! a szélsőbaloldalon.) iktassuk törvénybe, hogy az uralkodó személyének kivül sem jogilag, sem tényleg ez a nemzet többé közös intézményekben más nemzettel össze nem tartozik. (Taps a szélső­baloldalon.) Uraim! Ezt akartuk mi az én barátomnak a törvényjavaslata által. Nem preczizitásokra, fait accomplira akartunk támaszkodni. (Elénk helyes­lés a szélsőbaloldalon.) Erre törekedett Eáth Endre képviselőtársam indítványa is és hogy az idő mily gyorsan rohan, bizonyítja, hogy 15 nappal ezelőtt, mikor ezt az indítványt benyújtottuk, még a jövő ködébe vesző álom volt, ma pedig az események már ezen is átgázoltak. Emelkedjenek tehát önök fel, ha hazafiúi lelkesedést és igaz meggyőződés él a szivükben és nemcsak pártpolitikai összolvasz­tással akarnak önök egy uj Tendszert itt az ország nyakára hozni. Emelkedjenek fel Nyáry Pál magaslatára, aki Kossuth Lajos honmentő indít­ványa alkalmával felállt, esküre emelte a kezét és az egész nemzet nevében azt mondta : Meg­adjuk ! Uraim, mig itt fait accomplik nincsenek, mig itt tényeket, eseményeket és eredményeket nem látunk, addig mi sem szavakra, sem ígéretekre nem adhatunk. (Elénk helyeslés és taps a szélső­baloldalon.) Balla Aladár ." Időt akarnak nyerni. (Zaj. Elnök csenget.) Juhász- Nagy Sándor: Láttunk sok esküszegést a magyar történelemben! Még esküjüket is meg­szegik ! Fényes László : Idő kell a rablásra ! (Zaj.) Hock János: Én minden jóhiszeműségemmel igazat adok egyes egyének nyilatkozatának, nem kételkedem szavaik hűségében ; de nemzetem sor­sát és jövőjét Wekerle ministerelnök nr ígéreteire nem bizhatom. (Igaz! Vgy van! Taps a szélső­baloldalon.) Nekem tehát nem elég kormánynyilat­kozat, nem elég párthatározat, világosan beszélek : nem elég nekem királyi leirat és szó sem. (He­lyeslés és taps a szélsőbaloldahn.) Kun Béla : Törvény kell!

Next

/
Oldalképek
Tartalom