Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.
Ülésnapok - 1910-825
322 825, országos ülés 1918 kőzni, mintha a Wilson-féle pontozatoknak a békekötés alapjául történt azzal a teljes őszinte és utógondolat nélkül való elfogadása által implicite elismertük volna azt, hogy nem magyarajku honpolgárainknak bármely része nem mint nemzetiség, hanem mint nemzet, tehát mint nemzetközi tárgyalásoknál önálló alkudozó fél jöhetne tekintetbe. (Ugy van! Ugy van! bcdfelól.) A Wilsonféle pontozatok semmiféle támpontot sem nyújtanak ilyen teória felállítására, mert magában a 10. pontban, amely különben is — amint máskép nem várható — nem azzal a közjogi preczizitással készült, amelyet közjogunknak egy alapos ismerője gyakorolhatna, nem beszél Ausztria és Magyarország nemzeteiről, hanem népeiről, ami közjogilag nem pracziz fogalom, mert az EgyesültAllamok elnöke részéről semmiféle meghatározást nem tartalmaz e népek közjogi helyzetéről. Ezen pont elfogadásával tehát épenséggel nem jutunk ellentétbe azon közjogi állásponttal, amelyet e tekintetben mindig elfogadtunk és elfogadni akarunk. Figyelmeztetem a t. képviselő urakat és erre talán nem felesleges figyelmeztetnem, hogy azon Wilson-féle nyilatkozatok között, amelyekre külügyministerünk hivatkozott, mikor nemcsak azt a bizonyos tizennégy pontot, hanem az Amerikai Egyesült-Államok elnökének két más nevezetes nyilatkozatát is a béketárgyalás alapjául elfogadta, az is van, hogy minden világosan körülirt nemzeti igényt —• tehát látszik, hogy ő maga sem állapit meg világosan köiülirt nemzeti igényeket, hanem azoknak ezentúl való körülirását várja — csak oly messzemenő módon kell kielégíteni, amint csak lehetséges, anélkül hogy uj elemeket vagy a viszály és ellentét régi elemeinek megörökítését belevigyük az euiópai helyzetbe. Azt is mondja, hogy egy végleges megegyezésen alapuló béke minden egyes részének az illető esetben való igazságon és oly kiegyezésen kell felépülnie, amelyről a legvalószínűbb, hogy tartós békét fog előidézni. Már pedig ugy érzem, hogy e gy °ly megegyezés, amely Magyarország területi épségét vagy politikai egységét csonkítaná vagy csorbítaná, nem volna alkalmas tartós békének előidézésére, (Élénk helyeslés.) mert a magyar nemzet abba belsőleg még akkor sem nyugodnék bele, ha külső kényszer hatása alatt hozzájárulna. (Hosszantartó élénk helyeslés és taps. Zaj a középen.) Pop Cs. István (közbeszól). Elnök: Kérem Pop Csicsé képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. Gr. Apponyi Albert: En teljesen osztozom abban a felfogásban, hogy azon az európai vagy egyáltalában világbéke-kongresszuson nem egyes nemzeteknek külön-külön belügyeibe való beavatkozásról lehet szó . . . Pop CS. István : Hát bizhatunk mi ? (Zaj. Halljuk ! Halljuk!) Elnök (csenget): Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek csendben maradni. október 18-án, pénteken. Gr. Apponyi Albert S Hanem igenis arról, hogy nemzetközi szankczió alá helyeztessenek bizonyos elvek, amelyek minden országban egyaránt a nemzetiségi kisebbségnek jogait oltalmazzák (Zaj középen.) nemcsak nálunk, hanem Romániában is az ott lakó magyarságét ! (Helyeslés balfelöl.) Juriga Nándor: Ez helyes, meg a csángókét ! Gr. Apponyi Albert: Szóval minden országban egyaránt. E tekintetben, én azt hiszem, kifejezést is adtunk annak, hogy mivel az én felfogásom szerint Magyarország állami függetlenségének teljes kiépítésével a magyar államnak benső kohéziója és benső szilárdsága, fokozódni fog és mivel az én felfogásom szerint a valódi demokrácziának érvényesítése által a valóságos egyenjogúság és igy a honpolgárok összetartozandóságának garancziái mérhetetlenül emelkedni fognak, abban a helyzetben vagyunk, hogy a szabadelvüségben az eddiginél is messzebbmenő határokig mehetünk nemzetiségeinkkel szemben és akarunk is menni, de ezt a két korlátot : a magyar állam területi épségét és politikai egységét fenn kell tartanunk mindaddig, amig magyar ember él e hazában. (Élénk helyeslés, tetszés és taps a jobb- és a baloldalon.) T. képviselőház ! Én azt hiszem, hogy minden magyar kormány, akármelyik legyen az, és azok is, akik Magyarország érdekeit a békekongresszuson képviselni fogják, szívesen meg fogják hallgatni és amennyire lehetséges, képviselni és magukévá is tenni nem-magyar ajkú polgártársaink érdekeit, kívánságait. Juriga Nándor: A kecskére nem bízzuk! Gr. Apponyi Albert: De aki más képviseletet keres a kongresszuson, mint a magyar államnak hivatalos képviseletét, az a törvényeken és az alkotmányon kívül álló álláspontra helyezkedik'. (Igaz! ügy van ! a jobb- és a baloldalon.) Pop Cs. István : Nem adjuk magunkat kegyelmükre ! (Nagy zaj.) Elnök : Kérem Pop képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni ! Létay Ernő : Magyar állampolgárok ! (Zaj és közbekiáltások a nemzetiségi képviselők padjain.) Elnök: Pop. Cs. képviselő urat rendreutasítom ! (Élénk helyeslés.) Fráter Lóránt: ő is a béketárgyalásra készül. (Derültség !) Elnök: Kérem Fráter képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni! Pap Zoltán: Juriga ! Talán nem szabad misézni? Gr. Apponyi Albert: Ettől az igazságos és előzékeny, a magyar állam alkotmányával, területi épségével és politikai egységével összeférő, minden kívánság méltányos teljesítése iránt való hajlandóságunktól nem fognak minket eltéríteni az olyan nyilatkozatok sem, mint aminőket ma hallottunk. (Ugy van f a ház jobb- és baloldalán.) Juriga Nándor: Tapasztaltuk harmincz esztendeje ! Gr. Apponyi Albert: Ezen megjegyzések után
