Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.
Ülésnapok - 1910-824
302 824. országos ülés 1918 október 17-én, csütörtökön. legnagyobb harczosának, Rákóczi Ferencznek kurucz hadseregében hazafias tótok szolgáltattak jelentékeny csapatokat. 1848-ban nemcsak Hurbán fellázított tótjai vettek részt a reakczió oldalán, hanem hazafias tótok is harczoltak a mi oldalunkon. Hiszen fiilembe cseng a hazafias tótok nótája: » Kossuth aj Görgey to sza dva ja pani« stb. Kossuthnak, Grörgeynek a magyarság vezetőinek nevéről szóló dalokkal ringatták álomba annak idején a tót csecsemőket. Meg vagyok győződve, hogy nemzetiségi testvéreinkkel szemben meg fogjuk találni az egyetértés útját. Nem is zárkózhatunk el jogos igényeik kielégítése elől. Meg fogjuk találni ennek a módját és akkor semmi sem fogja útját állni annak, hogy uj és szebb ezer esztendőben, egymást megértő lélekkel haladjunk egymás mailett a területében teljesen megőrzött ezer esztendős magyar hazában. (Élénk helyeslés és taps.) r Épen azért kell jóformán teljes erőnkkel visszautasítani gróf Tisza Istvánnak azokat a kijelentéseit, amelyeket Magyarország demokratizálására vonatkozólag tett, még gúnyosan hozzátéve, hogy »ugynevezett« demokratizálására. Hát igy maradjon a mi országunk, ebben az özönvíz előtti állapotban? Hiszen jóformán még rosszabbul vagyunk, mint 1848-ban a fertály telkekkel, mert hogyha nem is mondták ki 1848-ban teljesen az általános választói jogot, bizonyos dolog, hogy az 1848-iki alap csak kezdeményezés volt, amelyen a nemzetnek tovább kellett volna építenie. Mi okozta a szabadelvű párt bukását? Az, hogy megállt a szabadelvű reformok terén, azokat nem fejlesztette tovább és beállt a reakczió szolgálatába. Az 1848-iki nemzeti reform, a 48-iki demokratikus megújhodás nem egy év eseménye volt: az csak a kiindulópont volt, amelyen tovább kellett volna épiteni és fejleszteni, mert az építés és fejlesztés elmaradása idézte elő azokat a visszavonásokat, amelyek miatt most nemzetünknek tartania kell attól, hogy esetleg a Wilson pontjainak gyakorlati alkalmazása után kedvezőtlenül alakul a mi hazánk képe. Igenis Magyarországot demokratizálni kell. Nem a nemzet van a hatalomért, hanem a hatalom van a nemzetért, és minden hatalomnak erőforrása csak maga a nemzet. Innen kell kikerülnie minden erőnek, amely az önigazgatásban vezeti a nemzetet. Ne a néha a nemzettel harmóniában sem álló hatalom oktrojálása, parancsszava legyen az, amely a nemzetet jóformán járszalagon akarja tovább vezetni, mint eddig tette. Vissza kell jutnia demokratikus alapokon a nemzetnek mindazon közkincseihez, elrablott, eltékozolt közszabadságaihoz, amelyek nélkül nemzetünket teljesen szabad nemzetnek nem tarthatjuk. A demokratizálást először is itt kell kezdeni ennél a képviselőháznál. Ez ma nem képviselőház, (Ugy van! bal felöl) ez csak az Uhland elátkozott kastélyához hasonló régi bagolyvár, amelyből nem hangzik fel egyéb. (Elénk helyeslés a szélsobalóldalon.) mint a zsarnok parancsszava és a félénk rabszolgák csoszogása. (Mozgás és felkiáltások jobbfelöl: Rendre!) Ezt kell demokratizálni, hogy először is itt találjon szabad röptére, kifejezésre minden gondolat és minden jogos törekvés, amely ebben a hazában a lelkekben él, itt találjon egyszersmind orvoslásra minden seb, amely ebben ä hazában sajog. Ez a képviselőház ma már ki van forgatva a maga valóságából. Ennek már nincsen meg a kezdeményezési joga sem, mert csak olyan törvényjavaslatokat tárgyalhat, amelyekhez a kormány hozzájárul, a kormány pedig csak olyan törvényjavaslatokat tárgyalhat, amelyekhez a király előzetes vétójogával hozzájárul. Honnan vette ezt a jogát ? Alkotmányunknak, közjogunknak melyik törvényszakaszában gyökeredzik a magyar királynak az a hatalma, hogy már a népképviselet kezdeményezési jogát is magához ragadta? Abban a bizantinizmusban gyökeredzik, amely a magyar népképviseletet teljesen kiszolgáltatta az uralkodóház kényének és kegyének. Igás ! Ugy van! a szélsobalóldalon.) Ez alól a kényszer alól fel kell szabadítani a nemzetet. Magyarországon a képviselőháznak legalább is meg kell hogy legyen az a kezdeményezési joga, ami megvan Angliában és a magyar képviselőház és főrendiház által elfogadott törvényjavaslatokat csak egyszer utasíthassa vissza a király, többször nem. (Elénk helyeslés a szélsobalóldalon.) Szóval alkotmányunkat minden irányban körül kell bástyázni demokratikus alapokon. Vissza kell szerezni az elalkudott közszabadságokat, a sajtószabadságot, az esküdtszéket, mindazt, amit odahordtak áldozatul az imperializmus molochjának. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Ebben áll az ország demokratizálása. És áll természetesen a választójog szélesebb kiterjesztésében, amelynek tekintetében, sajnos, ma már nem elégedhetünk meg a VázsonyHéle javaslattal sem. (Ugy van! a baloldalon.) Épen a munkapárt makacssága vonta maga után, hogy ma már bizonyára Vázsonyi sem lenne megelégedve, ha csak annyival, jönnének elő, amennyi ebben a törvényjavaslatban foglaltatott. Ma már az egész nemzet az általános, egyenlő és titkos választójogot óhajtja. (Igaz! ügy van! a baloldalon.) T. képviselőház! Az én lelkemre is hatottak azok a kétségtelenül magyar szívből jövő szavak, amikor azt mondotta előttem szóló Tisza István képviselő ur, hogy itt, a Duna völgyében fenn kell maradnia a magyarságnak, a magyar nemzetnek, a magyar nemzeti államnak. De fenn kell maradnia a saját erejéből és nem a német irgalmából, nem az ántánt kegyelméből. (Igaz! Ugy van! a szélsobalóldalon,) A saját nemzeti erőnkbői merítsük azt az akaratot és azt a
