Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-824

824. országos ülés 1918 október 17-én, csütörtökön. 301 ez a háború reánk nézve eredménynyel nem jí'rhat: mi ebből nem menthetünk meg egyebet, csak a puszta létünket. (Igaz! a szélsőbaloldalon.) Emlékszem rá, egy társaságban azt kérdezték tőlem a háború kezdetén, amikor mggam is kardot kötöttem öreg létemre, »ug}~-e képviselő ur, nyerni fogunk a háborúban ?« Azt feleltem : »Nem fogunk nyerni*. Erre azt kérdezték : »Hát nem fogunk győzni ?« »Lehet, hogy győzirc k, — feleltem, de nyerni semmiesetre sem fogurk.« (Ugy van.

1 Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) A mi kérdésünk ma, amikor nem a háborút, hanem a békét akarjuk megnyerni, kizárólag csak magyar kérdés, (Ugy van! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) amelyből ki kell kapcsolni azt, hogy Németország esetleg mit akar tőlünk. Mi tudjuk, hogy mit akar.- mélyítést akar! (Ugy van! Ugy van! Taps a szélsőbaloldalon.) Mi ezen az utón Németországot tovább nem követhetjük. Velük, ha lehet, de nélkülök, ha a szükség ugy kívánja. Egy hang (a szélsőbaloldalon): Ellenük! Benedek János: Államunk, a magyar nemzeti állam csak mint önczélu egyéniség jelentkezhetik a nemzetközi konczerten. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ide kapcsolom be azt a megjegyzésemet, amelyet elvbarátaimnak, a Károlyi Mihály vezetése alatt álló függetlenségi és 48-as pártnak kívánok mondani. Tegnap viharos jelenetek voltak az »entente-barátság« kifejezés miatt. Hiszen talán nem is volt olyan komolyan értve, mint mondva. Lovászy Márton: Bocsánat, állom! (Nagy zaj jobb felől.) Benedek János: Többen vagyunk, akik sokban, jóformán mindenben teljesen egyeknek érezzük magunkat a Károlyi-párt törekvéseivel. A gróf Károlyi Mihály vezetése alatt áll függetlenségi pártnak épen beterjesztett pontjaival is teljesen egyetértünk. Mindazonáltal ezen a ponton nem követhetjük ezt a t. pártot, ha ehhez olyan makacsul ragaszkodik. Nekünk magyaroknak nem lehet más czéíunk, mint a saját nemzetünk czélja. (Élénk helyeslés a jobb- és a baloldalon. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ezt kívánjuk!) Épen ezért, minthogy nem vagyunk németbarátok, nem vagyunk entente-barátok sem. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Mi magyarbarátok vagyunk. (Élénk éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Amint elitéltük évtizedeken keresztül ós munkásságunk, erőnk javát pazaroltuk arra, hogy küzdjünk azzal a politikával, amely Magyarországot Bécsnek akarta mindig kiszolgáltatni, amely félszemmel mindig Bécs felé sandított, épen ugy kell, hogy elzárkózzunk azon tekintetek elől is, amelyek Paris és Washington felé vannak irányítva. (Hosszantartó élénk helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon.) Molnár Viktor: Magyar szó, igazi magyar beszéd! Éljen Benedek! Nagyon helyes ! Ez a magyar beszéd! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Méltóztassanak a szónokot meghallgatni. Benedek János: Mi nem nézünk, nem kacsingatunk sem Berlin, sem Paris, sem Washington, vagy Newyork felé, mi csak idenézünk a saját szivünkbe, a saját lelkünkbe. (Élénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Fényes László: Ahonnan a békét kapjuk, oda kell néznünk! (Zaj.) Benedek János: Mi ennek a hazának integritását, e haza népének boldogulását akarjuk! (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a ház minden oldalán.) Fényes László: Ahonnan a békét kapjuk, oda kell nézni! (Zaj.) Molnár Viktor: Minden igaz magyar ember igy gondolkodik. Benedek János: Ha megvan a magyar függetlenség, akkor meg tudjuk teremteni a békét künn is, benn is. (Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ezer esztendeig nem dőlt romba ez a nemzet, bár lázították ellenünk a nemzetiségeket, bár igyekeztek őket ellenünk hangolni. Pap C. István: Az összes kormányok lázítottak ! Benedek János: De meg fogjuk találni az érintkezési pontokat, jogos kívánságaik méltányos teljesítése mellett bizonyára ők is el fogják érni az általuk óhajtott jólétnek, kulturális egységnek azt a mértékét, amely őket ebben a szabad, másoknak is szabadságot biztosítani kívánó hazában jogosan megilleti. (Zaj a középen. Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Elnök: Méltóztassanak a szónokot csendben meghallgatni. (Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak ! Benedek János: T. képviselőház! Tiltakoznunk kell a nemzetiségi kérdés olyan beállítása ellen, amilyen a külföldön, a velünk ellenséges hangulatú külföldön történt. (Helyeslés.) Pop C. István [közbeszól. Zaj) Elnök: Kérem Pop. C. István képviselő árat, ne szóljon közbe. (Zaj a középen.) Pop G. István (közbeszól. Folytonos zaj.) Elnök: Ismételten figyelmeztetem a képviselő urat, hogy ne szóljon közbe. Pop C. István: Nagy czinizmus kell hozzá igy beszélni! (Zaj! Felkiáltásosok balfelől: Megnőtt a szarva! Felvágták a nyelvét!) Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak! Benedek János: Ez volt a felidézője annak, hogy egyáltalában felvetődhetett az úgynevezett cseh-tót kérdés, amely soha eddig a világon nem szerepelt. Ebben egyrészben teljesen igaza van gróf Tisza István t. képviselő urnak, mert a mi tótjainkkal nem volt bajunk a történelem folyamán. Juriga Nándor: Nem tótok, szlovákok! Egy hang (jobbfelöl) Maga szégyelheti magát, ha szlávoknak mondja is magát! Mi tótok vagyunk! Benedek János: Függetlenségi törekvésünk