Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-824

824. országos ülés 1918 ok Muzsa Gyula: Nem lármázni jöttünk ide ! Hock János: ügy van ! Ez nem illik! Végre egy ember, aki elismeri a tényeket! Ez a leg­nagyobb győzelem. (Folytonos zaj és közbeszólások a szélsóbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Mél­tóztassanak a szónokot nyugodtan meghallgatni, (Zaj és közbeszólások a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jóbbfelől.) Kérem a t. ház igen tisztelt tagjait, szíveskedjenek csendben maradni. Gr. Tisza István : Ismétlem, t. ház, a feladat, amely pártkülönbség nélkül mindnyájunkra vár, az, hogy azt a békét, amelyet a Wilson-féle 14 pont alapján meg akarunk kötei, lehetőleg előn3'össé alakítsuk a magyar nemzetre nézve. (Igaz I Elénk helyeslés. Ugy van! a jobboldalon és balfelől.) Hock János: Életérdek! Gr. Tisza István : T. ház ! Hozzá kell még tennem az előbb elmondottakhoz, — mert, ezzel nemcsak magamnak, de igazán azt hiszem, a ma­gyar nemzet jó hírnevének is tartozom, — hogy mindaz, amit külpolitikánk ujabb orientácziójáról mondottam, abszolúte nem foglalhat és nem foglal magában semmiféle hűtlenséget német szövetsé­gesünkkel szemben. (Ugy van ! Ugy van ! jóbbfelől.) Német szövetségesünkkel egyetértőleg helyezked­tünk erre az uj elvi álláspontra, német szövetsége­sünkkel egyetértőleg kell berendezkednünk ezen az uj elvi alapon. Ez a lépés minden a világon lehet, csak nem ellenséges lépés szövetségesünkkel szem­ben. Ellenkezőleg, meg vagyok róla győződve, hogy a népeknek ebben az uj berendezkedésében is szá­mos barátságos találkozási pont, számos közös ér­dek fog bennünket baráti kapcsolatba hozni német szövetségesünkkel. (Ugy van ! jóbbfelől.) Ezzel még ki kellett egészítenem a mondottakat. De most már, ismétlem, feladatunk, azt hi­szem, pártkülönbség nélkül az, hogy az elérendő békét lehetőleg előnyössé tegyük a magyar nem­zetre nézve ; hogy biztosítsuk a magyar állam terü­leti integritását, (Ugy van ! Ugy van 1 a jobb- és a baloldalon.) amelyet a Wilson-féle 14 pont egyálta­lában nem is támadott meg, de — mert természe­tesen ez magában véve nem elég •— biztosítsuk a magyar állam egységét, belső kohézióját is, (Ugy van I Ugy van ! jóbbfelől.) biztosítsuk azt, hogy a magyar állam Európának ezen a részén jövőre is az emberi haladásnak és szabadságnak az a ténye­zője legyen, amely volt a múltban is és amely ma­gasztos feladatát híven igyekezett teljesíteni min­denha, ugy hogy nagyobb, alaptalanabb és méltat­lanabb rágalmat nem mutathat fel a világtörténe­lem, mint azt a, fájdalom, meglehetősen sikerrel járt törekvést, amely épen a magyar nemzetet, amely pedig Európának biztonságáért és szabad­ságáért és a népek szabadságáért annyi vért áldo­zott, a népszabadságok ellenségének igyekezett fel­tüntetni. (Ugy van! Ugy van! a jobb- és a bal­oldalon. Taps jobbfelöl.) Jánosi Zoltán : A Teakczió műve ! Fényes László: A feudalizmus műve 1 Gr. Tisza István : De arra, hogy ezt a czélt úóber 11-én, csütörtökön. 293 elérjük, ismét két dolog szükséges. Az egyik az erők egyesítése, az egyik, hogy felejtsünk el leg­alább most, ezekben a sorsdöntő hetekben és hóna­pokban mindent, ami elválaszt bennünket, (He­lyeslés jóbbfelől.) minden, ami keserűséget okozhat magyar ember és magyar ember között (Helyeslés jóbbfelől.) és ne nézzünk egyéb feladatot, mint azt, hogy vállvetve szolgáljuk a nemzetnek ezeket a nagy érdekeit. A másik, hogy egyesült erővel elkö­vessünk mindent azoknak a félreértéseknek, azok­nak a tévhiteknek eloszlatására, amelyek olyan tévesen állították be a magyar nemzetet és a ma­gyar államot, különösen az ellenséges külföld előtt és amelyek — fájdalom — annyi ellenszenvet, annyi ellenséges érzületet támasztottak ellenünk. A legelső, amiben az igazságot kell szolgál­nunk és lehetőleg bevinnünk a velünk szemben álló nemzetek köztudatába az, hogy mi nem va­gyunk és nem voltunk soha a nemzetiségek el­nyomói. (Ugy van! Ugy van! jóbbfelől.) Mielőtt a tulajdonképeni nemzetiségi kér­désről beszélek, egy ezzel kapcsolatos kérdéssel kell számolnom és ez az u. n. cseh-tót probléma. Vakmerőbb hamisítását a tényeknek a történelem nem tudja felmutatni, mint ezt a cseh-tót nemzeti vagy állami gondolatot. (Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) Hiszen egészen a legutolsó időkig a tényeknek egész sorozata, a tényeknek egész össze­függő rendszere reáczáfol erre az állításra. Utalha­tok arra a hősies magatartásra, amelyet tót honfi­társaink, a tót népfaj fiai ebben a háborúban a mi fiainkkal együtt vállvetve tanúsítottak. (Elénk helyeslés.) Utalhatok arra a feltétlenül hazafias maga­tartásra, amelyet idehaza az egész tótság követett, utalhatok arra a tényre, hegy, amint nagyon jól tudjuk, különösen Amerikában, de Nyugat-Euró­pában is, nagyon sok ezer tót honfitársunk élt a háború kitörésekor. Hiszen ezek mind óriási elő­nyökhöz jutottak volna, ha ellenségeink sorába álltak volna, (Igaz! Ugy van !) míg ha ezt nem teszik, ha ellenségnek maradnak, kiteszik magukat talán fokozottabb mértékben az üldöztetésnek és megrendszabályozásnak; és azért mégis minden jel arra mutat, hogy azon sok ezer tót honfitár­sunk közül igen kevesen voltak azok, akik beáll­tak az ellenséges táborba. (Elénk helyelés.) Es utal­hatok arra, — hiszen ma már jöttek haza ezrével orosz fogságból tótajku honfitársaink •— hányan voltak közöttük, akik végigszenvedték a csehek részéről a legborzasztóbb bántalmazásokat, (Igaz ! Ugy van !) de a legnagyobb kínzásokkal sem lehe­tett őket arra kényszeríteni, hogy hozzájuk csat­lakozzanak és a magyar nemzet ellen fogjanak fegyvert. (Taps.) Miskolczy Imre: Ezek nem lettek entente barátok ! (Zaj a szélsóbaloldalon.) Gr. Tisza István : Ezeknek a tényeknek egész sorozatára mutathatunk rá és kell ismét és ismét rámutatnunk és ezeknek a tényeknek tudatát kell belevinnünk a velünk szemben álló hatalmak köz­tudatába annak igazolásául, hogy ez az egész

Next

/
Oldalképek
Tartalom