Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-824

824. országos ülés 1918 ok Muzsa Gyula: Nem lármázni jöttünk ide ! Hock János: ügy van ! Ez nem illik! Végre egy ember, aki elismeri a tényeket! Ez a legnagyobb győzelem. (Folytonos zaj és közbeszólások a szélsóbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Méltóztassanak a szónokot nyugodtan meghallgatni, (Zaj és közbeszólások a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jóbbfelől.) Kérem a t. ház igen tisztelt tagjait, szíveskedjenek csendben maradni. Gr. Tisza István : Ismétlem, t. ház, a feladat, amely pártkülönbség nélkül mindnyájunkra vár, az, hogy azt a békét, amelyet a Wilson-féle 14 pont alapján meg akarunk kötei, lehetőleg előn3'össé alakítsuk a magyar nemzetre nézve. (Igaz I Elénk helyeslés. Ugy van! a jobboldalon és balfelől.) Hock János: Életérdek! Gr. Tisza István : T. ház ! Hozzá kell még tennem az előbb elmondottakhoz, — mert, ezzel nemcsak magamnak, de igazán azt hiszem, a magyar nemzet jó hírnevének is tartozom, — hogy mindaz, amit külpolitikánk ujabb orientácziójáról mondottam, abszolúte nem foglalhat és nem foglal magában semmiféle hűtlenséget német szövetségesünkkel szemben. (Ugy van ! Ugy van ! jóbbfelől.) Német szövetségesünkkel egyetértőleg helyezkedtünk erre az uj elvi álláspontra, német szövetségesünkkel egyetértőleg kell berendezkednünk ezen az uj elvi alapon. Ez a lépés minden a világon lehet, csak nem ellenséges lépés szövetségesünkkel szemben. Ellenkezőleg, meg vagyok róla győződve, hogy a népeknek ebben az uj berendezkedésében is számos barátságos találkozási pont, számos közös érdek fog bennünket baráti kapcsolatba hozni német szövetségesünkkel. (Ugy van ! jóbbfelől.) Ezzel még ki kellett egészítenem a mondottakat. De most már, ismétlem, feladatunk, azt hiszem, pártkülönbség nélkül az, hogy az elérendő békét lehetőleg előnyössé tegyük a magyar nemzetre nézve ; hogy biztosítsuk a magyar állam területi integritását, (Ugy van ! Ugy van 1 a jobb- és a baloldalon.) amelyet a Wilson-féle 14 pont egyáltalában nem is támadott meg, de — mert természetesen ez magában véve nem elég •— biztosítsuk a magyar állam egységét, belső kohézióját is, (Ugy van I Ugy van ! jóbbfelől.) biztosítsuk azt, hogy a magyar állam Európának ezen a részén jövőre is az emberi haladásnak és szabadságnak az a tényezője legyen, amely volt a múltban is és amely magasztos feladatát híven igyekezett teljesíteni mindenha, ugy hogy nagyobb, alaptalanabb és méltatlanabb rágalmat nem mutathat fel a világtörténelem, mint azt a, fájdalom, meglehetősen sikerrel járt törekvést, amely épen a magyar nemzetet, amely pedig Európának biztonságáért és szabadságáért és a népek szabadságáért annyi vért áldozott, a népszabadságok ellenségének igyekezett feltüntetni. (Ugy van! Ugy van! a jobb- és a baloldalon. Taps jobbfelöl.) Jánosi Zoltán : A Teakczió műve ! Fényes László: A feudalizmus műve 1 Gr. Tisza István : De arra, hogy ezt a czélt úóber 11-én, csütörtökön. 293 elérjük, ismét két dolog szükséges. Az egyik az erők egyesítése, az egyik, hogy felejtsünk el legalább most, ezekben a sorsdöntő hetekben és hónapokban mindent, ami elválaszt bennünket, (Helyeslés jóbbfelől.) minden, ami keserűséget okozhat magyar ember és magyar ember között (Helyeslés jóbbfelől.) és ne nézzünk egyéb feladatot, mint azt, hogy vállvetve szolgáljuk a nemzetnek ezeket a nagy érdekeit. A másik, hogy egyesült erővel elkövessünk mindent azoknak a félreértéseknek, azoknak a tévhiteknek eloszlatására, amelyek olyan tévesen állították be a magyar nemzetet és a magyar államot, különösen az ellenséges külföld előtt és amelyek — fájdalom — annyi ellenszenvet, annyi ellenséges érzületet támasztottak ellenünk. A legelső, amiben az igazságot kell szolgálnunk és lehetőleg bevinnünk a velünk szemben álló nemzetek köztudatába az, hogy mi nem vagyunk és nem voltunk soha a nemzetiségek elnyomói. (Ugy van! Ugy van! jóbbfelől.) Mielőtt a tulajdonképeni nemzetiségi kérdésről beszélek, egy ezzel kapcsolatos kérdéssel kell számolnom és ez az u. n. cseh-tót probléma. Vakmerőbb hamisítását a tényeknek a történelem nem tudja felmutatni, mint ezt a cseh-tót nemzeti vagy állami gondolatot. (Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) Hiszen egészen a legutolsó időkig a tényeknek egész sorozata, a tényeknek egész összefüggő rendszere reáczáfol erre az állításra. Utalhatok arra a hősies magatartásra, amelyet tót honfitársaink, a tót népfaj fiai ebben a háborúban a mi fiainkkal együtt vállvetve tanúsítottak. (Elénk helyeslés.) Utalhatok arra a feltétlenül hazafias magatartásra, amelyet idehaza az egész tótság követett, utalhatok arra a tényre, hegy, amint nagyon jól tudjuk, különösen Amerikában, de Nyugat-Európában is, nagyon sok ezer tót honfitársunk élt a háború kitörésekor. Hiszen ezek mind óriási előnyökhöz jutottak volna, ha ellenségeink sorába álltak volna, (Igaz! Ugy van !) míg ha ezt nem teszik, ha ellenségnek maradnak, kiteszik magukat talán fokozottabb mértékben az üldöztetésnek és megrendszabályozásnak; és azért mégis minden jel arra mutat, hogy azon sok ezer tót honfitársunk közül igen kevesen voltak azok, akik beálltak az ellenséges táborba. (Elénk helyelés.) Es utalhatok arra, — hiszen ma már jöttek haza ezrével orosz fogságból tótajku honfitársaink •— hányan voltak közöttük, akik végigszenvedték a csehek részéről a legborzasztóbb bántalmazásokat, (Igaz ! Ugy van !) de a legnagyobb kínzásokkal sem lehetett őket arra kényszeríteni, hogy hozzájuk csatlakozzanak és a magyar nemzet ellen fogjanak fegyvert. (Taps.) Miskolczy Imre: Ezek nem lettek entente barátok ! (Zaj a szélsóbaloldalon.) Gr. Tisza István : Ezeknek a tényeknek egész sorozatára mutathatunk rá és kell ismét és ismét rámutatnunk és ezeknek a tényeknek tudatát kell belevinnünk a velünk szemben álló hatalmak köztudatába annak igazolásául, hogy ez az egész