Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-823

2«4 823. országos ülés 1918 október 16-án, szerdán. eteket az országból bármely ürügy alatt ki­vigyék. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Juhász-Nagy Sándor: Hol Tan Windisch­Graetz? (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Tele­fonál Bécsbe!) Hock János (olvassa): 12. Az országot fe­nyegető invázió veszedelmére való tekintettel intézkedik, hogy a külföldön levő magyar kato­naság a haza védelmére azonnal hazahivassék (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) és ne legyen fel­használható a szabadságszerető népek nemzeti vágyainak letörésére, az idegen katonaság pedig távolittassék el az országból. (Élénk helyeslés és taps a szélsöbaloldalon.) Elnök: T. ház! A napirend tárgyalására szánt idő letelt; ennélfogva a kormánynyilatko­zathoz való hozzászólások sorát mára félbe­szakítom. Mielőtt azonban napirendi javaslatot tennék, fel fogom olvastatni az inditványkönyvet. Felkérem Mihályi Péter jegyző urat, szívesked­jék az inditványkönyvet felolvasni. Mihályi Péter jegyző: (Halljuk! Halljuk!) Jelentem a t. háznak, hogy folyó évi október hó 2-ról a következő bejegyzés van az indítvány­könyvben Ráth Endre képviselő ur részéről (olvassa.): »Utasitsa a ház a kormányt, hogy 15 nap alatt terjeszszen a ház elé állami ön­állóságunknak a perszonális unió alapján való tényleges megvalósítására vonatkozó törvény­javaslatot.« (Éljenzés a baloldalon.) Elnök : A házszabályok értelmében az indit­ványkönyvbe bejegyzett ós a nyilt ülésben felolva­sott indítványra vonatkozólag az elnöknek kell a ház elé javaslatot terjeszteni. A magam részéről azt a javaslatot vagyok bátor előterjeszteni, hogy a ház az indokolást engedje meg. (Helyeslés bal felől.) Kérdem a t. házat, méltőztatik-e az indokolást megengedni? (Igen!) Kimondom, hogy a ház az indokolást megengedi. (Zaj balfelöl) Hogy mikor fog az indokolás megtörténni, arra nézve külön egyik napirendi javaslatom során fogok előterjesztést tenni. Kivan valaki hozzászólni? Mattá Árpád képviselő ur. Matta Árpád : T. ház! Pártom, az országos 48-as és függetlenségi párt megbízásából arra akartam kérni a t. házat, amit különben is már méltóztatott elfogadni, hogy ezen indítvány indokolására határidő kitüzessék. (Felkiáltások 'jobbfelöl: Elfogadtuk!) Méltóztassék azonban megengedni, hogy ezt néhány szóval igen rövi­den indokolhassam. (Halljak l bal felöl.) A pragmatika szankcziónak egyik alapelve a kölcsönös védelem volt. Ezt a kölcsönös vé­delmet egyesek Ausztria népei közül már ki­rúgták maguk alól. A 48-as függetlenségi pártnak régi pro­grammpontja volt az, hogy önálló magyar had­sereggel, önálló gazdasági berendezkedéssel vigye tovább az ország sorsát. (Zaj. Elnök csenget.) De kérdem én a t. házat: maradhatunk-e to­vább együtt egy oly állammal, amelynek had­serege egyes részei ellenünk fordultak, (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) ami sok derék becsü­letes magyar fiúnak életébe került ? (Igaz ! Ugy van! balfelöl.) Maradhatunk-e tovább közösségben olyan hadsereggel, melynek egyes részeiről képviselők az osztrák parlamentben büntetlenül kijelenthe­tik, hogy csak kényszerítve mentek háborúba és hogy az áruló cseh brigádoknak köszönheti Prancziaország, hogy a németek nem vonultak be Parisba? Maradhatunk-e tovább közösség­ben egy oly állammal, melyről Magyarország ministerelnöke pár nappal ezelőtt kijelentette, hogy az osztrák kormánynak nincs ereje a cseh törekvéseknek ellenállni és Ausztria mai formá­jában nem birja a reáháruló katonai terheket elviselni ? (Zaj.) Végül maradhatunk-e közösségben oly állam­mal, melynek parlamentjében, képviselők rendre­utasitás és minden megjegyzés nélkül a tényekkel homlokegyenest ellenkezően azt a kijelentést tehe­tik, hogy Ausztria közélelmezését a magyar kor­mány fojtotta meg és ezzel a hadiczélokat is meg­sértette ? Feltétlenül szükségünk van tehát az önálló magyar hadseregre, szükségünk van az önálló gaz­dasági berendezkedésre, (Igaz ! Ugy van ! a szélső­baloldalon.) mert ha a függetlenségi párt programm­ját az ország annak idején elfogadta volna, meg­győződésem, hogy ma közgazdasági szempontból is sokkal jobban állanánk. Egyébként az önálló vámterület ma részben ugy is megvan. A kiviteli és behozatali tilalmak következtében van meg, de még mindig ki vagyunk szolgáltatva Ausztriának, amely iparczikkeit vagy egyáltalában nem, vagy horribilis árakon engedi be hozzánk. Kérdem a közgazdasági minister urakat, külö­nösen a pénzügymimster urat : vájjon ha magyar valuta lenne, ugy állana-e valutánk, mint ahogy most áll ? (Igaz ! Ugy van! a szélsőbaloldalon ) És vájjon igaz-e az, hogy az osztrák állam a jegy­bankot a maga jogán felül vette igény r be s ezzel valutánk megromlásához hozzájárult % (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) T. ház ! Látjuk, hogy az összes kis népek önállóságra törekszenek. A csehek, a horvátok, a szerbek, s mindenik egy-egy darabot kivan Magyarországból. A német-osztrákok a nyugati vármegyéket, a csehek az északiakat, az oláhok és szerbek a délvidékről és keletről akarnak Magyarország testéből egy darabot kiszakítani. Ausztria most egy felbomlásban lévő államtest. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hulla !) Legfőbb érdeke Magyarországnak, hogy ettől az állam­testtől, amennyire csak a körülmények meg­engedik, mielőbb elváljon, nehogy az a bomlási proczesszus, ami ott folyamatban van, a vér­kering együttélés által mihozzánk is át­ragadjon. (Igaz! Ugy van! Felkiáltások a szélső­baloldalon : Hullamérgezés!) Mindezekért nagyon kérem a t. házat, méltóz­tassék Ráth Endre t. barátom inditvánvának

Next

/
Oldalképek
Tartalom