Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-820

202 820. országos ülés 1918 au

: T. ház! Bátor vagyok javasolni, hogy a törvényjavaslat első három része maradjon meg igy, külön törvény alakjában, ahhoz függeszszük hozzá a régi szöveg szerinti végrehajtási szakaszt, a negyedik részt pedig lássuk el uj czimmel, számozzuk át a szakaszokat és ahol hivatkozás történik az első három részre, ott a hivatkozást korrigáljuk ki megfelelően és végül a végén korrigáljuk ki a negyedik rész végén levő végrehajtási szakaszt is. Bátorkodom felkérni az előadó urat, hogy a részletes tárgyalás során az ebbeli javaslatokat terjeszsze elő. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A törvényjavaslat cziméhez a honvédelmi minister ur a következő indítványt nyújtotta be (olvassa) : »Javaslom. hogy a törvényjavaslathoz benyújtott negyedik rész mint külön törvény állapittassék meg.« Elsősorban fel fogom tenni a kérdést a törvényjavaslat eredeti czimére, azután fel fogom tenni a kérdést a honvédelmi minister ur javaslatára. Amennyiben elfogadtatik a honvédelmi minister ur azon javaslata, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat két részre osztassék, t. i. hogy a kiegészítőlég beadott javaslat külön törvénynyé tétessék, ennek keresztülvitele a részletes tárgyalás során, amikor a kiegészítő javaslathoz érünk, fog megtörténni. (Helyeslés.) Kérdem elsősorban a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslat ezimét elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) A törvényjavaslat, czime tehát elfogadtatik. Kérdem most már a t. házat, méltóztatik-e a honvédelmi minister ur által beadott, általam az imént felolvasott javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A ház a minister ur által beadott javaslatot elfogadja. Ennélfogva a törvényjavaslattól a kiegészitőj avaslat szétválasztatik, tehát az eredeti javaslat maga fog képezni egy külön törvényjavaslatot, illetve törvényerőre emelkedése esetén külön törvényt, a kiegészitőj avaslat pedig megint külön törvényt. (Ugy van!) E tekintetben a részletes tárgyalás során lesznek — mint emiitettem — a részletes intézkedések megteendők. Következik az első rész és első fejezet czime. Huszár Károly jegyző (olvassa az első rész és első fejezet ezimét. Elnök: Kérdem, méltóztatik-e az első rész és első fejezet felolvasott ezimét elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Az első rész és első fejezet ezimét elfogadottnak jelentem ki. Következik az 1. §. Huszár Károly jegyző (olvassa az h §-t, amely észrevétel nélkül elfogadtatik.. Elnök : Következik az alczim és a 2. §. Huszár Károly jegyző (olvassa az ahzimet és a 2. §4.) gusztus 8-án, csütörtökön. Elnök: Szilágyi Lajos képviselő ur kivan szólni. Szilágyi Lajos : T. képviselőház ! A 2. §-bau egy kifejezésre vonatkozólag kérek felvilágosítást az igen tisztelt honvédelmi minister úrtól. A 2. §. utolsó pontjában ugyanis az a kifejezés használtatik, hogy »tartósan szolgálatképtelenekké, azaz hivatásos katonai szolgálatra tartósan alkalmatlanokká váltak.« Ezek a kifejezések maguk a tartalékos tisztek között is félremagyarázásokra adtak okot. így pl. jelen voltam egy vitánál akkörül, hogy vájjon nyugállományba helyezhető és erre kényszeritkető-e e szakasz alapján egy olyan tiszt, aki arczvonal-szolgálatra alkalmatlan, helyi, irodai szolgálatra azonban alkalmas. Ezért azt kérdezem a t. honvédelmi minister úrtól, hogy miként méltóztatik ezt értelmezni. Van-e joga a hadvez tőségnek nyugállományba helyezni oly embereket, akik csapatszolgálatra bár nem alkalmasak, de helyi irodai szolgálatra még alkalmasak és ily alkalmazásukat önmaguk is kívánják. Kérdezem továbbá a honvédelmi minister urat, van-e joga az egyes tisztnek nyugalmazását kérni, holott még helyi, irodai szolgálatra alkalmas és ilyen tekintetben az ő munkaereje szükséges volna ? Elnök: Kivan még valaki szólni ? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A honvédelmi minister ur kivan nyilatkozni ! Br. Szurmay Sándor honvédelmi minister: T. ház ! (Halljuk ! Halljuk !) A felvetett kérdések a következők voltak : Mit értünk azalatt, hogy »hivatásos katonai szolgálatra tartósan alkah atlanná vált?« Ez alatt azt értjük, hogy nem átmenetileg vált alkalmatlanná, mert lehtt valami olyan baja, hogy csak egy bizonyos idő multán nyeri vissza alkalmasságát, viszont van olyan is, akir.él erre nincs kilátás. Ez tehát erre vonatkozik. A második kérdés az, hogy van-e joga a hadvezetőségnek nyugállományba helyezni e szakasz alapján az olyan tisztet, aki arcvonalszolgálatra alkalmatlan, de helyi, irodai szolgálatra még alkalmas és ezt az alkalmazást maga is kívánja. Igenis van, az illető nyugállományba helyezhető és ez a klasszifikáczió arra vonatkozik, hogyha van üres hely, oda teszszük, ha pedig nincs, időlegesen nyugdíjba teszszük és ha egy hely megürül, abba helyezzük el. A ] raktikus életben ugy nyilvánul ez meg, hogy az a tiszt, hogyha kéri ezt a klasszifikácziót, az főleg olyan értelemben veendő, hogy az illető helyi irodai alkalmazásba jusson. A harmadik kérdés az, hogy van-e joga az egyesnek, aki arczvonalszolgálatra alkalmatlan, de helyi irodai szolgálatra alkalmas, és ilyen tekintetben az ő munkájára szükség van, magának is kérni az ilyen alkalmazást. Nincs joga kérni, de természetes dolog, hogyha valaki kéri és megmondja becsületesen : ezért akarok elmenni, mert pl. gazdálkodni akarok, nem fogjuk megakasztani, ha pótlásunk van helyette. így kezeljük ezeket az eseteket. Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök : Következik a határozathozatal. Kér-