Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-820

820. országos ülés 1918 augusztus 8-án, csütörtökön. 201 B. Szurmay Sándor honvédelmi minister; Esetleg olyan családhoz szegődik az az özvegy, amely család szívesen el fogja látni mindennel, ha a 600 K-át leteszi és a ház körül egy vagy más könnyebb munkát még el fogja tudni végezni. Ez tehát az esetek nagy tömege, t. ház és erre az esetre kellett a törvényt bazirozni, mert ha nem erre bazirozzuk, akkor feleslegesek az egyéb intézmények, az alapok, felesleges a hadigondozás, ha az állam gondoskodik mindenkiről. Ezt a helyi bizottságok, a helyi hatóságok, a helyi jótékonysági egyesületek, a hadi gondozásnak helyi szervei sokkal megbízhatóbban tudják elvégezni ott a helyszinén, mint az állam, amelynek közegei nincsenek, amikor természetesen még a visszaélések tömegével is szemben állunk. A nagy tömeg tehát a falusi lakosságra esik. Ezzel szemben igaz, hogy annál súlyosabbak az esetek a városokban. Ezt el kell ismernem és abban megint igaza van Fényes László t. képviselő urnak, hogy minél nagyobb a város, annál nagyobb a nyomor ezen a téren. Viszont ezzel szemben a városi lakosság, amint ugyancsak a t. képviselő ur emiitette, e tekintetben sokkal helytállóbb a jótékonyságot illetőleg, mint a városi lakosság, mert hiszen a jótékonyság sokszor valósagcs csodákat produkál, jól működő szervei vannak az önkéntes jótékonysági egyesületeknek, igen kitűnően működő szervei a hadi gondozásnak, tigy hegy a súlyosabb helyzettel szemben állanak a sokkal jobban működő szervek is. Azt hiszem tehát, hogy a törvényjavaslat ebben a szövegében, ahegy most van és ebben a kiméretben teljesen meg fog felelni azoknak a szükségleteknek, amelyeknek kielégítését tőle várjuk. Bátor vagyok most még kitérni a legénységi nyugdijakra is, mert az imént csak a nyugdijilletékeket emiitettem, anélkül, hogy a hadi pótdijat és a sebesülési pótdíjat is hozzászámítottam volna. Itt a kép a következőképen alakul: Egy keresetképességében 20—50%-ig kárt szenvedett embernek a nyugdija 580 K ; ez az ember azonban ugy-e még igen sokat tud dolgozni. Egy keresetképességében 50—75%-ig kárt szenvedett embernek nyugdija 640 K, vagyis az eddiginek két és félszerese, egy 76—100%-ig terjedő fogyatékossággal biró embernek nyugdija 960 K, tehát az eddiginek majdnem háromszorosa ; egy teljesen keresetképtelenné váltnak 1440 K, tehát ez eddiginek négyszerese és egy rokkantházi ellátásra szoruló az eddiginek ötszöröse, vagyis 1920 K. Megengedem, hogy ez sem mondható fényesnek, de ez mindenesetre annyi és olyan magasak a tételek, hogy aki becsületesen dolgozni akar és dolgozik, az meg fog élni, aki pedig nem tud dolgozni, aki rokkant, aki rokkantházi ellátásra szorul, arról pedig gondoskodunk akként, hogy kap lakást, élelmet, ruhát, kap mindent. Azt hiszem, erről is megfelelően gondoskodtunk. Végül Farkas Pál t. képviselő urnak két javaslatára vagyok bátor reflektálni. Az első arra vonatkozik, hogy ezt a törvényjavaslatot oszszuk KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XIX KÖTET. be két részre : oszszuk be a három első részt, amely egyezményes törvény, külön törvénybe és a negyedik részből csináljunk egy specziális magyar törvényt. En ezt a javaslatot elfogadom és bátor leszek a részletes tárgyalás során a czimnél írásban is beadni az erre vonatkozó módosítást. A második javaslat, amelyet a t. képviselő ur tett, arra vonatkozik, hogy minél gyorsabban folyósítsuk ezeket a segélyeket. A kormány módját fogja ejteni annak, hogy a mostani tarthatatlan állapotot a n}mgellátás és az özvegyek és árvák ellátása -körül mihamarább megszüntesse és a végrehajtási utasítást is, amely munkában van, mielőbb elkészíttesse, ugy hogy ezek az uj tételek minél hamarább folyósíthatok legyenek. Ezeket óhajtottam t. ház a vitában felmerült észrevételekre vonatkozólagelmondani. Elfogadásra ajánlom a javaslatot. (Általános élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. T. ház ! Az általános vita során egy határozati javaslat adatott be, Egry Béla képviselő ur részéről. Ez ki lévén nyomtatva, felolvasása nem szükséges. A határozati javaslat vonatkozik a haderőhöz tartozók illetményeinek feljavítására és a feljavított illetmények sürgős életbeléptetésére. A házszabályok értelmében elsősorban általánosságban a törvényjavaslatra fogom feltemii a kérdést, a kapcsolatos kiegészítő javaslattal együtt és annak elfogadása után külön fogom megkérdezni a házat a határozati javaslatra vonatkozólag. (Helyeslés.) Ehhez képest kérdem elsősorban a t. házat, méltóztatik-e a közös haderőhöz, a m. kir. honvédséghez és a m. kir. népfölkeléshez tartozó személyeknek, valamint az említett személyek kátramaradottainak katonai ellátásáról szóló törvényjavaslatot a vele kapcsolatosan tárgyalt kiegészítő javaslattal együtt általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) A ház a törvényjavaslatot a kapcsolatos kiegészitő javaslattal együtt általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Kérdem most már a t. házat, méltóztatik-e az Egry Béla képviselő ur által, beadott, imént emiitettem határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A ház Egry Béla képviselő ur határozati javaslatát mellőzi. Következik a részletes tárgyalás. Elsősorban a czim. Kéjem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat czimét felolvasni. Huszár Károly jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök: A honvédelmi minister ur kivan szólni ! B. Szurmay Sándor honvédelmi rninlsíer: 26