Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-813

12 813. országos ülés 1918 Julius 24-én, szerdán. baloldalon.) Nem tudom, informálták-e a ministerelnök urat, amikor megmondták neki, hogy hány osztrák és hány magyar ezred volt a fronton, arról is, hogy hány osztrák ezred elé állítottak magyar rohamszázadot % (Zaj balfelől.) Ezeket a sisakos hősöket használták faltörő kosnak, hogy azután elzenghessék az osztrák ezred dicsőségét. (Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) De ki gondol ma dicsőségre ? (Mozgás és zaj jobbfelől.) Arra gondolok, hogy ez a rendszer kipusztítja a magyarokat. (Igaz! Vgy van! a szélsőbaloldalon.) Arra gondolok, hogy mikép lehetne legalább a maradékot könnyelműen felidézett, fölösleges véráldozatoktól megóvni % (ügy van! a szélsőbaloldalon.) De van még egy betegsége hadseregünknek. (Zaj jobb felől. Halljuk ! balról.) Mindenütt a világon az állás, a hatáskör, a hatalom arányával nő a felelősség is. Minél fontosabb pozicziót tölt be valaki, annál nagyobb a felelőssége. Nálunk megfordítva van. (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Minél magasabb állásba jut valaki, annál felelőtlenebb. A közembert, ha idő előtt elfogyasztja tartalékadagját, szigorúan megbüntetik. Helyesen. Néha túlságba is viszik, egyesbe zárják. Tudok olyan esetet, hogy 25 bot járt ki a hiányzó konzervért. De a gondatlanul fölösleges veszteséget felidéző tábornoknak nálunk a hajaszála se görbül meg. (Vgy van! Felkiáltások a szélső baloldalon : Gróf lesz belőle! Zaj jobbfelől.) Fényes László (közbeszól. Zaj.) Rakovszky Iván: Maga interpellál vagyUrmánczy % (Halljuk ! balfelől.) Urmánczy Nándor: Szövetségeseink ép ugy mint ellenségeink, a legünnepeltebb vezért is, ha azt tapasztalták, hogy a hozzáfűzött várakozásnak nem felelt meg, könyörtelenül elmozdították és ha szükségesnek látták, vizsgálatokat rendeltek el. Most olvassuk a lapokban, hogy Cadornát haditörvényszék elé állítják és hogy a franczia parlamentben törvényjavaslatot akarnak beterjeszteni a generálisok felelősségéről. Mi nem tudunk ilyen vizsgálatokról, hacsak az Auffenberg elleni házkutatást annak nem tartjuk, aminek czélja épen az volt, hogy bizonyos hibák dokumentumai hat lakat alá kerüljenek. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Igaz, hogy most Conrád tábornok urat felmentették, gróffá tették és az összes testőrség parancsnokává nevezték ki. Hock János: Aki 64 éves korában megnősül, az nem lehet okos ember. (Zaj.) Urmánczy N ndor : De ebből még nem következik, hogy a rendszer is megváltozott. Es itt fel kell vetnem a kérdést, hogy ki is tulajdonképen nálunk a vezér és egy-egy nagyobb vállalkozásért ki a felelős l Azt tudjuk, hogy kilencz marsallunk van. A németeknek elég kettő : Hindenburg és Ludendorff. Talán még a bajor király is az, — nem tudom biztosan. Vájjon mind a kilenczen vezetnek-e ? A támadásokat mindenesetre a marsallok száma arányában intézzük. Mi 120 kilométeres fronton egyszerre támadunk; a németek 8—10—15 kilométeres szakaszon kezdik a tátiadást. (Felkiáltások jobbfelől: Nem jól tudja!) ök az úgynevezett kopogtató rendszert alkalmazzák, hogy szakkifejezést használjak. Külön felderítő harczokat indítanak a front különböző részein. A felderités minden módját és eszközét felhasználják és ahol az ellenség a leggyöngébb : ott támadnak, hirtelen, ellenállhatatlan erővel és lendülettel. Mi megtámadjuk az ellenséget anélkül, hogy ismernők erejét. Itt van a példa : A Déli Hírlapban jelent meg egy közlemény, a sajtóhadiszállás engedelmével ; czime : »Miért nem sikerült offenzivánk a Hétközség fensikján ?« Az érdekes czikk többek közt a következőket mondja. Nagyon apró betűkkel van nyomva, nehezen, fogom olvasni tudni. (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelöl. Olvassa) : »Az Astico és a Brenta völgye közti egész terepet kitöltő erdős zónán az ellenség erejéről és csoportosulásáról felderítést szerezni teljesen lehetetlen volt. A repülők egyáltalán nem láthattak a sürü erdőségbe, a rohamjárőrök nem jutottak messzire a tájékozódásban s minthogy a szárnyak átkaroló előmeneteléről szó sem lehetett, támadást kellett intéznünk anélkül, hogy az asiagói erdőség titkait ismertük volna. A várostól keletre elterülő erődnélküli magaslatok elleni lökés sikerült, minthogy itt a tüzérség kitűnően előkészítette a gyalogság útját.« És most jön az érdekes rész : (Olvassa.) »Tovább délre azonban a völgyekben az ütegek nem ismerték czéljaikat és igy a tűzvezetés csak találgatásokra szorítkozott. így történt, hogy az előre vonuló csapatok, csakhamar teljesen érintetlen és a tüzérségi hatástól teljesen megkímélt ellenséges vonalakba ütköztek, melyek mögött több hadosztályból álló erős angol és olasz csojjort állott ellenlökésre készen. A támadás folytatása itt teljesen lehetetlen volt és csak arról lehetett szó, hogy a meghódított erdőnélküli övet Asiagótól keletre tarthassuk. Ez, mint jeleztem, daczára a hatalmas ellentámadásoknak, sikerült is.« Azóta ezt az erdőnélküli területet is visszavették az olaszok. (Zaj és mozgás jobbfelől.) így fest, t. ház, az osztrák hadvezetés ! Igazi ugrás a sötétbe. Nem tudják, hogy hol áll az ellenség és hogy mekkora az ereje és támadnak. Olyan terveket eszelnek ki és fogadnak el, hogy vaktába kell puffogtatni az ágyukat, amelyek legtöbbször a mi csapatainkban tesznek kárt és azután az előrerohanó derék csapatok érintetlen, erős betonállások elé kerülnek — hősi halált halni. (Igaz! Ugy van! Zaj a szélsőbaloldalon. T. ház ! A legszomorúbb a dologban, hogy Conrád tábornok ur, aki a magyar hadsereg felállítása ellen nyilatkozott, hat magj'ar hadosztályt használt fel erre a támadásra. Sok ezer magyar család sirása és gyásza tapad ehhez a támadáshoz. (Igaz ! ügy van ! balfelől.) Ezeket csak illusztráczióképen hoztam fel, mert nem lehet feladatom annak megállapítása, hogy követtek-e el és milyen hibákat és mulasztásokat az offenzíva előkészítésekor és a harczok alatt, de azt igenis követelhetjük, hogy vizsgálatot