Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.
Ülésnapok - 1910-819
819, országos ülés 1918 augusztus 7-én, szerdán. 169 beválasztanál:: ugyan 50—60 embert, de ezek közül 4—5 lesz olyan, aki tényleg foglalkozik a dologgal, aki az illető előadóval fogj a tényleg a munkát végezni, a többi rész pedig csak egyes ügyekben fog eljárni. így azonban mindenesetre az egyes ügyekről egy alaposabb referátumot kap ez a bizottság s azt hiszem, hogy ez jó kiegészitése lesz ezen bizottság működésének. Itt rá akarok még röviden térni arra, amit azt hiszem t. képviselőtársaim is emiitettek, de különben is a közvéleményben már gyakran megnyilatkozott, hogy szükségünk van arra, hogy az alapokat ismerj üli — erről már szólottunk — és szükség van arra is, hogy a" hadigondozottak számát ismerjük. Ebben a tekintetben is, bizonyos mértékig legalább megnyugtathatom a t. házat, Hónapok óta foglalkozunk ezekkel a dolgokkal. Kint vannak a kérdőiveink a különböző megyékben s eddig 63 vármegye közül 26 fejezte be ezt az összeirást ; a városok közül befejezte 56; a legtöbb városban folyamatban van az összeírás, csak 7 városban és 3 megyében nem kezdték még meg különböző helyi okokból. Fényes László : A háború negyedik esztendejének végén ! Gr. Teleki Pál: Némely helyről nem kaptunk még jelentéseket, azonban körülbelül felerészében már ez a dolog igen j ó folyamatban van. Mindenesetre nekünk ez a felerész is meglehetős képet fog nyújtani, mert végleges számokat az egészből sem fogunk kapni; inkább az a főozél, hogy lássuk ebből az arányszámokat, hogy 100.000 rokkant közül hány az ilyenféle, hány az amolyan, hány a rászorult, mert ha 100.000-re megvan a számom, akkor már 500.000-reis ki lehet számítani, mert az arányszámok körülbelül ugyanazok fognak maradni, ugy hogy már ebből is sokat fogunk mindenesetre kapni. Itt végül rátérek arra, — nagy hálával veszem, hogy ez a képviselőházban is megnyilatkozott — hogy nekünk szükségünk van bizonyos puvoárra a pénzalapokkal szemben. Fényes László, Ssbess Dénes és Bródy Ernő t. képviselőtársaim felhozták azt is, hogy a hadigondozó hivatalban hatáskör, pénz és programra kell. A hatáskör tekintetében megnyugtathatom a t. házat aziránt, hogy e tekintetben is már folynak a tárgyalások és valószinü, hogy ezek nemsokára befejeződnek és ugyanakkor az a pénzügyi jjrogramm is, amelyet fel kellett fektetnünk, de amelynek felfektetéséhez mindenesetre idő ós tapasztalat kellett, a ház elé kerül. A számszerű programrnot, ugy ahogy azt Bródy Ernő t. képviselőtársam érti, természetesen csak akkor állithatjuk fel teljes mértékben — bizonyos programrnot és elveket már most itt kifejtettem — ha az adatokat ismerjük, ha ismerjük a rendelkezésünkre álló pénzeket stb. Hogy még végezetül ennek a programúinak bizonyos más részét is érintsem, amelyre a felszólalásokban is kevéssé tértek ki, csak Szilágyi Lajos emiitette részben és Fényes László t. képviselőKÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XLI. KÖTET. társam, de más vonatkozásban, t. i, az árvák ügyeit, ezekre is óhajtanék egy bizonyos képet nyújtani s megnyugtatni a t. házat az árvaellátás iránt, részben pedig felfedni azok nehézségeit. Itt is hosszú lista van, s ne méltóztassanak attól félni, hogy fel fogom olvasni, csak a konklúzióját olvasom fel. Jelenleg eddig 3199 árva van ellrdvezve különböző tpnintézet°kb o n. Fényes László : Es hánynak kellene lenni ! Gr. Teleki Pál: ... olyan árvák, akik intézeti nevelést igényelnek és olyan helyen laknak, ahol megfelelő iskolák nincsenek, részben pedig beteg hadiárvák. Ezeknek igen nagy része a Gyermekvédő Liga különböző intézeteiben van, körülbelül a fele. Ezekre mi 3,350.000 koronát költünk körülbelül, tehát átlag két korona napi ellátási dijat fizetünk érettük, nagyon kevés helyen kevesebbet. Ahol beteg árvákról, nyomorék, tüdőbeteg árvákról van szó, ott ennél jelentékenyen többet is fizetünk. Azonkívül átvettünk a belügyministeriumtól hétezer egynéhány hadiárvát, a gyermekvédelmi akcziótól, akikért mi napi 1 koronát fogunk fizetni, akik legnagyobbrészt családoknál vannak. Itt még csak röviden rá akarok térni arra, amit Szilágyi Lajos t. képviselő ur a nevelési segítségről emiitett. A nevelési segítségre vonatkozólag tényleg pályázati hirdetményt adtunk ki, és magam is elismerem, hogy néhány oly dolgot is követeltünk, amely néha felesleges ; igy a születési anyakönyvi kivonat, amely az iskolai bizonyítványával meg van oldva, talán nem okvetlenül szükséges, de némely esetben jó, nem is oly nehéz beszerezni. Ami a többi hatot illeti, én összesen csak ötöt találtam, a pályázati hirdetményben, és ezek közül, mint pl. a második pontban kivánt irat, amikor vitás valakinek állampolgársága, vagy községi illetősége és az igazoló okiratot kívánjuk, az olyan, amelyet csak egyes esetekben kívánunk, mert kívánatos is. Wekerle Sándor ministerelnök: Szükséges is ! Gr. Teleki Pál: Itt ragaszkodtunk a rendelethez és kellett is ragaszkodnunk. A nevelési segély ügyére azért is tértem ki, mert a kormányválság és a Hadigondozó elnökségében volt válság és néhány hónapos üresedés következtében későn bocsáttatott ki a hirdetmény, az idén is elkéstünk, de nem akartunk minden rendeleten az utólagos tapasztalatok alapján változtatásokat eszközölni és óhajtottunk egy rendes évet átélni, amikor rendesen jelentkezhetnek, hogy azután egy rendes év kapcsán állhassunk elő a propozicziókkal, az oly dolgokra például, amelyek a rendeletben talán feleslegesek vagy módosítanánk volnának. Ilyen az a rész is, amelyet Szilágyi Lajos t. képviselő ur kifogásolt. Még csak azt akarom felemlíteni, hogy az árvák tekintetében nagyon számos és hosszú listák vannak nálam, amiket szintén nem akarok felolvasni, de felemlítem, hogy a támogatók közt van a herczegprimás, a csanádi püspök, a kassai 22