Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.
Ülésnapok - 1910-819
819. országos ülés 1918 augusztus 7-én, szerdán. 161 dözhetnek, de mikor a ráczok visszalőttek, ezt már borzasztó botránynak tartották és iszonyúan fel voltak háborodva. Idejönnek a liorvát képviselők, akiket esztendőn át alig látunk, tesznek egy deklarácziót, egyenesen fel akarják forgatni a közjogi helyzetet, meg akarják bontani a m. kir. honvédség egységét, meg akarják bontani ezáltal az állam leghatalmasabb szervei egyikének egységét s mikor mi ez ellen tiltakozunk, akkor ők ebben illojális támadásokat, gyanúsításokat és olyan intézkedéseket, vagy tényeket látnak, amelyek alkalmasak arra, hogy a magyar-horvát testvéri egyetértést felbontsák. Ez ellen a felfogás, ez ellen az inszinuáczió ellen tiltakoznom s csak arra mutatok rá, hogy ez folytatása annak, amit az ő nagy történetíróik, a Racskiek, a Kukulj evicsek, Smioiclasok, Sulekek, Kvaternikek hirdettek, s amely tanítások, ugy látszik, termékeny talajra találtak, amelyek mindig magyar-horvát és horvát-magyar államról meséltek, amelyeknek egyik tanítványa, Hinkovits, annak idején a Sloboda sajtóperében a horvát állameszme mellett kardoskodott, amelyek egyéb termékeit nem akarom részletesen ismertetni, lesz rá alkalom békésebb, nyugalmasabb időben, amikor a megértés érdekében igyekezzünk majd kimutatni, hogy ki vétkezett a kiegyezés ellen, amelynek területén annyi áldozatot hozott a nemzet, mint soha nemzet a béke kedvéért egy országrészszel szemben nem hozott s amely országrész annyira kinőtte magát, hogy államosdit játszik és most meg külön katonásdit akar játszani. T. ház! Tisztázzuk a helyzetet, hogy nincs itt újítás részünkről. A magyar királyi honvédség nem két honvédségből áll. Van két szuverenitás, a király személyében : az egyik szuverenitás a magyar királyi, a másik szuverenitás az osztrák császári, ez a két szuverenitás egyesül egy személyben, de harmadik szuverenitás és a harmadik szuverenitásnak külön szuverenitási hatalmi tényezője sem a honvédségben, sem a királyságban fel nem található és oda be nem szupponálható. T. ház '.Méltóztassék megnézni, miből alakítják ők a maguk gravaminális politikájukat velünk szemben és mire alapítják állami mivoltukat: abból, hogy az 1868 : XXX. t.-c, amely olykor, helyenként kissé felületes stilizálásban állami közösségnek nevezi azt, ami állami egység, amit a 84-iki királyi leirat magukhoz a horvátokhoz intézve állami egységnek nevezett; ez talán imponál, vagy ha nem imponál, imponálhat az az igazság, hogy állami közösség csak államok között jöhet létre, Horvátország pedig sohasem volt állam. Az 1723-iki egyik törvény köztársaságot említ, III. Károly köztársaságnak nevezi azt az álladalmat, és nekünk nem jut eszünkbe, hogy ebből köztársasági alapot deriváljunk, ők az »államközösség« kifejezésből deriválnak államot és ennek attribútumát, a horvát királyi és folytatólag a horvát külön honvédséget rekvirálják. Ez ellen tiltakozom és ez ellen fogok tiltakozni IvÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XLI. KÖTET. mindig és azt hiszem, a t. ház minden tagja egyetért velem abban, hogy a nemzet közérzülete ezen az állásponton van és ezen az állásponton marad akármilyen fenyegetések ellenében is. (Helyeslés.) Elnök : Huszár Károly sárvári képviselő ur kért engedélyt arra, hogy báró Rajacsich képviselő ur felszólalása kapcsán személyes megtámadtatás viszszautasitása cimén röviden felszólalhasson. Gondolom, a t. ház megadja az engedélyt. (Halljuk.' Halljuk !) Huszár Károly: T. ház! Igen nagy súlyt helyezek rá, különösen a mostani, válságos időkben, hogy ha a parlamentben felvetődnek személyi afiérek ós kérdések, ezek ne komplikáltasssanak ugy, hogy azokból a magyarság és a horvátság viszonyára nézve bármilyen kihatás támadjon. Én azért a magam részéről nagyon szerencsétlen dolognak tartom azt, hogy e deklaráczió megtételére a horvát párt épen Rajacsich képviselő urat használta fel. Miután azonban aposztrofálta mindazokat a képviselő urakat, ha nem is név szerint, de általánosságban, akik annak idején a Rajacsich-afférban a képviselőházban felszólaltak és azok közül senki sincs jelen most a házban, csupán csak én, kötelességemnek tartom, hogy egynéhány rövid szóval reflektáljak a nyilatkozatra. Én akkor sem tettem magamévá a vádat, amely azon bizonyos konfidens listára volt felépítve. Nekem tehát ezen a téren semmiféle visszavonni és visszaszívni valóm nincs. Akkori felszólalásomnak egyedüli tárgya az volt, hogy konstatáltam azt, hogy a trónörökös pár meggyilkoltatása után itt e házban egy magyar képviselő, olyan időben, amikor egy másik képviselő már fölfedte a Narodna Obranának a gyilkosságban való szerepét, ezt a külföldi összeesküvő titkos társaságot védelmébe vette (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és ugy állította be a Narodna Obranát, Rajacsich t. képviselőtársam, mint hogy ha az egy teljesen ártatlan ifjúsági egyesület, egy sportegyesület lett volna, amely csak kirándulásokat rendez. Azóta lefolytatták a szerajevói pert, amelyben bebizonyosult, hogy ez az ártatlan ifjúsági önképző és műkedvelő társaság bombagyártással és politikai gyilkosagokkal foglalkozik. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Akkor is csak azt mondtam beszédemben, hogy ha magyar képviselő egy ilyen külföldi forradalmi összeesküvő társaságot, amely politikai czéljait a politikai gyilkosságokkal akarja elérni, védelmez a magyar parlamentben, ezt nem lehet máskép megítélni, mint a legélesebb elbírálással. Magam részéről mindazt, amit erre vonatkozólag mondottam, ma is íentartom és kijelentem, hogy a kérdésnek e részét, amely tulajdonkép a magva volt az egész Rajasich-afiérnek, ezt a politikai részt, Rajasich képviselő ur mai felszólalása után sem tisztázta. (Ugy van I) Elnök: Ki a következő szőnek? Almásy László jegyző: Gróf Teleki Pál. Gr. Teleki Pál: T. ház ! (Ralijuk! Halljuk!) Az igen szép és emelkedett nivóju vita során, amely a katonai ellátás kérdésével foglalkozott, 2]
