Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-818

148 8Í8. országos ülés 1918 augusztus 6-án, kedden. Augusztus 1-ről. Fényes László: Az alkal­matlan idegenek Magyarországon tartózkodása, az ezzel kapcsolatos csempészet, árdrágítás, lakásínség és élelmihiány miatt és birtokpoli­tika tárgyában, a ministerelnökhöz és a köz­élelmezési ministerhez. Augusztus 2-áról. Báró Radvánszky Antal : A felekezeti hitoktatók ruhasegélyezése tárgyá­ban, a kultusztninisterhez és a pénzügyminis­terhez. Ugyancsak augusztus 2-áról, ugyancsak báró Radvánszky Antal: a budapesti és vidéki tele­fonközpontok alkalmazottjai visszaélései és ha­nyagságai tárgyában, a kereskedelemügyi minis­terhez. A mai napról Beök Iván: az ország köz­gazdasági és ipari kérdéseinek fejlesztése érde­kében szükséges beruházások tárgyában, a mi­niszterelnökhöz. Ugyancsak a mai napról, ugyancsak Eeök Iván: a marharekvirálások tárgyában, a fölcl­mivelésügyi minister úrhoz. Elnök: Most pedig meg fogom tenni javas­latomat a legközelebbi ülés idejére és napirend­jére vonatkozólag. (Halljuk! Halljuk!) Javaslom a t. háznak, hogy legközelebbi ülésünket holnap, 1918. évi augusztus hó 7-én, szerdán délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére a következőket tűzzük ki ésjuedig: első pontul a közös haderőhöz, a m. kir. hon­védséghez és a in. kir. népfölkeléshez tartozó személyeknek, valamint az emiitett személyek hátramaradottainak katonai ellátásáról és az ezek részére engedélyezendő pótjáradékról szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatását. Második pontul: Gyöngyös város ujjáépi­tésóről és rendezéséről szóló törvényjavaslatot. harmadik pontul: a közszolgálati alkalma­zottak és nyugdijasok hivatali járandóságait ter­helő tartozások rendezéséről és hitelszükségleteik­nek kielégítéséről szóló törvényjavaslatot. (Helyes lés.) Javaslom továbbá, hogy az interpellácziókra holnap délután 1 órakor térjünk át. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfo­gadni? (Igen!) Napirendi javaslatomat tehát elfogadottnak jelentem ki. Áttérünk az Országos Közélelmezési Hiva­talt vezető minister urnak válaszára, amelyet gróf Tisza István képviselő urnak a falusi lakos­ság ellátása körül szükséges sürgős intézkedések tárgyában 1918. évi Julius hó 31-én előterjesz­tett interpellácziójára ad. Az Országos Közélelmezési Hivatalt veze­tő minister urat illeti a szó. (Halljuk ! Halljuk !) Hg. Windisch-Graetz Lajos, az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető minister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Elsősorban a t. háznak szives elnézését kérem azért, hogy a legutóbbi nterpellácziós najjon nem lehettem jelen a hoz­i zám intézett interpellácziók meghallgatására. A hadsereg húsellátására vonatkozólag igen fontos tárgyalások voltak Bécsben, melyek jelen­létemet ott szükségessé tették. Egynéhány t. képviselőtársamnak azon kitételével szemben, hogy interpellácziókra nem szoktam válaszolni, csak azon szerény megjegyzésem volna, hogy a tárczám ügykörébe tartozó munka talán inkább az azonnali és sürgős intézkedést teszi szüksé­gessé esetleges hangzatos válaszok helyett és azért igen kérem a t. házat, hogy méltóztassék elnézéssel lenni, ha egyszer-máskor az interpel­lácziók előterjesztése alkalmával nem lehetek jelen. Fényes László: Az elintézést sem tapasz­taltuk. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Hg. Windisch-Graetz Lajos, az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető minister: Mielőtt az interpelláczióra adandó konkrét válaszra át­térnék, reflektálni kívánok gróf Tisza István t. képviselőtársamnak két kormánynyilatkozatra tett megjegyzésére. Gróf Tisza István ugyanis kifogásolta, hogy egy osztrák kormányférfiu az osztrák parlamentben azon kijelentést tette, hogy Magyarország csak igen csekély mértékben segítette ki Ausztriát az elmúlt ínséges esztendő­ben. Tisza István t. képviselőtársam hozzáteszi még, hogy ezen kijelentést kormányunknak egyik tagja megismételte. Elsősorban szükségesnek tartom kijelenteni, hogy ez a kijelentés természetszerűleg csak arra vonatkozott, hogy tekintettel arra, hogy Magyar­ország az egész haderő teljes mértékben való ellátását vállalta és tekintettel arra, hogy ter­mészetszerűleg a háború folyamán a békebeli terméseredmények jelentékenyen csökkentek, a rendelkezésünkre állott feleslegek — mert hiszen csak esetleges feleslegekről lehetett szó — nem voltak nagyok és ennek kös r etkeztében nem igen nagy volt azon mennyiség, melyet az osztrák polgári lakosság kisegítésére fordíthattunk. Szám­adatokkal illusztrálva, béketermósünk — bele­értve az összes kenyérmagvakat és tengerit — 130 millió métermázsát tett ki, mig a háborús termés az utóbbi években általában 80—90 millió métermázsa közt mozgott, tehát majdnem egyharmad részszel csökkent. Ezen jelentékeny csökkenés daczára azonban büszke önérzettel állithatjuk, hogyha négy évi világháborúnk folyamán a monarchia képes volt nemcsak a hareztéren sikereket elérni, hanem gazdaságilag kitartani, ezt mindenesetre egyes egyedül azon önfeláldozó élelmezési politikának köszönhetjük, melyet Magyarország a háború eleje óta folytat. (Fényes László közbeszól.) T. képviselőtársam az önfeláldozó élelmezési politikát lesajnálja, de méltóztassék elhinni, hogy mindazon intézkedé­sek, melyek a múltban többé-kevésbbé jól történ­tek, mindenesetre egyedül voltak képesek elő­teremteni mindazon eszközöket, melyekkel épen mi a monarchiának közös haderejét fentariot­tuk; és ha mindez nem történt volna annyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom