Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.
Ülésnapok - 1910-818
148 8Í8. országos ülés 1918 augusztus 6-án, kedden. Augusztus 1-ről. Fényes László: Az alkalmatlan idegenek Magyarországon tartózkodása, az ezzel kapcsolatos csempészet, árdrágítás, lakásínség és élelmihiány miatt és birtokpolitika tárgyában, a ministerelnökhöz és a közélelmezési ministerhez. Augusztus 2-áról. Báró Radvánszky Antal : A felekezeti hitoktatók ruhasegélyezése tárgyában, a kultusztninisterhez és a pénzügyministerhez. Ugyancsak augusztus 2-áról, ugyancsak báró Radvánszky Antal: a budapesti és vidéki telefonközpontok alkalmazottjai visszaélései és hanyagságai tárgyában, a kereskedelemügyi ministerhez. A mai napról Beök Iván: az ország közgazdasági és ipari kérdéseinek fejlesztése érdekében szükséges beruházások tárgyában, a miniszterelnökhöz. Ugyancsak a mai napról, ugyancsak Eeök Iván: a marharekvirálások tárgyában, a fölclmivelésügyi minister úrhoz. Elnök: Most pedig meg fogom tenni javaslatomat a legközelebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozólag. (Halljuk! Halljuk!) Javaslom a t. háznak, hogy legközelebbi ülésünket holnap, 1918. évi augusztus hó 7-én, szerdán délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére a következőket tűzzük ki ésjuedig: első pontul a közös haderőhöz, a m. kir. honvédséghez és a in. kir. népfölkeléshez tartozó személyeknek, valamint az emiitett személyek hátramaradottainak katonai ellátásáról és az ezek részére engedélyezendő pótjáradékról szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatását. Második pontul: Gyöngyös város ujjáépitésóről és rendezéséről szóló törvényjavaslatot. harmadik pontul: a közszolgálati alkalmazottak és nyugdijasok hivatali járandóságait terhelő tartozások rendezéséről és hitelszükségleteiknek kielégítéséről szóló törvényjavaslatot. (Helyes lés.) Javaslom továbbá, hogy az interpellácziókra holnap délután 1 órakor térjünk át. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni? (Igen!) Napirendi javaslatomat tehát elfogadottnak jelentem ki. Áttérünk az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető minister urnak válaszára, amelyet gróf Tisza István képviselő urnak a falusi lakosság ellátása körül szükséges sürgős intézkedések tárgyában 1918. évi Julius hó 31-én előterjesztett interpellácziójára ad. Az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető minister urat illeti a szó. (Halljuk ! Halljuk !) Hg. Windisch-Graetz Lajos, az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető minister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Elsősorban a t. háznak szives elnézését kérem azért, hogy a legutóbbi nterpellácziós najjon nem lehettem jelen a hozi zám intézett interpellácziók meghallgatására. A hadsereg húsellátására vonatkozólag igen fontos tárgyalások voltak Bécsben, melyek jelenlétemet ott szükségessé tették. Egynéhány t. képviselőtársamnak azon kitételével szemben, hogy interpellácziókra nem szoktam válaszolni, csak azon szerény megjegyzésem volna, hogy a tárczám ügykörébe tartozó munka talán inkább az azonnali és sürgős intézkedést teszi szükségessé esetleges hangzatos válaszok helyett és azért igen kérem a t. házat, hogy méltóztassék elnézéssel lenni, ha egyszer-máskor az interpellácziók előterjesztése alkalmával nem lehetek jelen. Fényes László: Az elintézést sem tapasztaltuk. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Hg. Windisch-Graetz Lajos, az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető minister: Mielőtt az interpelláczióra adandó konkrét válaszra áttérnék, reflektálni kívánok gróf Tisza István t. képviselőtársamnak két kormánynyilatkozatra tett megjegyzésére. Gróf Tisza István ugyanis kifogásolta, hogy egy osztrák kormányférfiu az osztrák parlamentben azon kijelentést tette, hogy Magyarország csak igen csekély mértékben segítette ki Ausztriát az elmúlt ínséges esztendőben. Tisza István t. képviselőtársam hozzáteszi még, hogy ezen kijelentést kormányunknak egyik tagja megismételte. Elsősorban szükségesnek tartom kijelenteni, hogy ez a kijelentés természetszerűleg csak arra vonatkozott, hogy tekintettel arra, hogy Magyarország az egész haderő teljes mértékben való ellátását vállalta és tekintettel arra, hogy természetszerűleg a háború folyamán a békebeli terméseredmények jelentékenyen csökkentek, a rendelkezésünkre állott feleslegek — mert hiszen csak esetleges feleslegekről lehetett szó — nem voltak nagyok és ennek kös r etkeztében nem igen nagy volt azon mennyiség, melyet az osztrák polgári lakosság kisegítésére fordíthattunk. Számadatokkal illusztrálva, béketermósünk — beleértve az összes kenyérmagvakat és tengerit — 130 millió métermázsát tett ki, mig a háborús termés az utóbbi években általában 80—90 millió métermázsa közt mozgott, tehát majdnem egyharmad részszel csökkent. Ezen jelentékeny csökkenés daczára azonban büszke önérzettel állithatjuk, hogyha négy évi világháborúnk folyamán a monarchia képes volt nemcsak a hareztéren sikereket elérni, hanem gazdaságilag kitartani, ezt mindenesetre egyes egyedül azon önfeláldozó élelmezési politikának köszönhetjük, melyet Magyarország a háború eleje óta folytat. (Fényes László közbeszól.) T. képviselőtársam az önfeláldozó élelmezési politikát lesajnálja, de méltóztassék elhinni, hogy mindazon intézkedések, melyek a múltban többé-kevésbbé jól történtek, mindenesetre egyedül voltak képesek előteremteni mindazon eszközöket, melyekkel épen mi a monarchiának közös haderejét fentariottuk; és ha mindez nem történt volna annyi
