Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-812

620 812. országos ülés 1918 Julius 19-én, pénteken. Hót, vagy 10 milliót. (Mozgás a haloldalon.) A maksziinumot mondom, ami elképzelhető. Ez az állam szempontjából kifizeti magát, mert az államnak érdeke, hogy tiszta eszközökkel megválasztott képviselőkből alakuljon a parlament, amely nem hallgatna aztán semmiféle illegitim érdekekre és nem hódolna a plutokrácziának, hanem világosan és érthetően ott lenne az állam mellett elszántan mindig, amikor uj jövedelmeket kell teremteni, amikor a progresszív adózást kell keresztülvinni, és ennek konzekveneziáit. Az a képviselőház; miután nem lesz lekötelezve sem tagjaival, sem a kisebbségével, vagy többségével semmiféle érdekcsoportnak, az a képviselőház meg fogja találni annak a módját, hogy az államot ezekért a kiadásokért rekompenzálja. T. ház ! Én azt hiszem, ha mi komolyan akarunk Magyarország számára egy uj politikai bázist teremteni, ha mi komolyan azt akarjuk, hogy ebbe a képviselőházba olyan kormányzati többség kerüljön be, amelynek az alakulásához ne férkőzzék semmiféle árny, ha mi el akarjuk azt kerülni, hogy minden képviselőháznak első dolga az legyen, amikor összeül, hogy heteken, hónapokon át foglalkozzék a választási visszaélésekkel, hogy itt hónapokon át abban emésztődjék fel a parlament ideje, hogy az egyik rész támadja és felkarolja a választási visszaéléseket, a másik rész pedig védekezik ez ellen, vagy legalább is tagadja azokat, ha azt akarjuk, hogy a parlament mindjárt, ahogy összeül, becsületes parlamenti munkához foghasson és minden gyanún felül állhasson a tekintetben, hogy illegitim eszközökkel jött össze, akár többségében, akár egyes tagjaiban: akkor legalább is ezen a ponton csináljunk gyökeres refermot. Törüljük el a fuvardijat teljesen, ugy, amint a ministerelnök ur azt a bizottságban indítványozta. Legalább itt mutassuk meg, hogy olyan reformot akarunk alkotni, mely Magyarországon tisztességes politikai légkört teremtsen künn a választásoknál és utána itt bent a házban. (Élénk helyeslés halfelöl.) Ajánlom javaslatomat elfogadásra. Elnök." A ministerelnök ur kivan szólni. (Halljuk ! Fiattjuk !) Wekerle Sándor ministerelnök: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Miután egyáltalában nincs kilátásom arra. hogy az az álláspontom, amelyet itt a t. képviselő ur is ismertetett, elfogadásra találjon (Felkiáltások halfelől: Elég kár !) — én a bizottságban azt tapasztaltam, hogy a t. képviselő úrral egymagamban maradtam ezen álláspontommal (Derültség.) és ez nem is annyira pártszempontból Ítéltetett meg, hanem bizonyos általánosságban szükségesnek találták a fuvarköltséget — ezért arra szorítkozom, hogy olyan kiegészítést javasoljak a szakaszhoz, amely nézetem szerint, ha komolyan akarjuk, a visszaéléseknek a lehetőség szerint elejét veszi. Módosításom ismertetése helyett egyszerűen felolvasom annak szövegét (olvassa) : »A választók szállítási költségeit csak hatósági személy jelenlétében lehet kifizetni és a kifizetett összegről a választást követő nyolez napon belül elszámolást kell a központi választmányhoz bemutatni. A belügyminister országos rendelettel szabályozza a kifizetés és elszámolás módozatait és intézkedéséről, valamint annak esetleges módosításáról az országgyűlésnek jelentést tesz.« (Zaj a haloldalon.) Ez mindenesetre lényeges korlátozás, mely azt hiszem, alkalmas lesz a visszaéléseknek legalább nagyjában elejét venni. (Helyeslés jobbfelől.) Gyökeresen a mai viszonyok közt csak ugy segithetünk, ha valóban komolyan törekszünk arra, hogy olyan kis választókörzeteket állapítsunk meg, (Élénk helyeslés jobbfelől.) melyek feleslegessé teszik a fuvardijakat. Erre komolyan törekedni fogunk (Helyeslés jobbfelöl.) és ebben el fogunk menni addig a határig, ameddig okszerűen elmenni lehet, t. i. ahol még mindig módunkban lesz olyan választóbizottságokat alakítani, melyek a törvény követelményeinek minden tekintetben megfelelnek. (Helyeslés jobbfelől.) Ezen kiegészítő javaslatomon kívül még egy kis, úgyszólván stiláris módosítást vagyok bátor javasolni ezen 90. §. második bekezdésének 1. pontjához, ahol az van : >>ha a szállító sem a választótól, sem mástól nem kap fuvardijat.<< Itt a »választó« szó helyett a »jelölt« szót kell tenni, tehát ajánlom, hogy a »választó« szó helyett a »jelölt« szó tétessek. Kérem ezen módosításaim elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Csizmazia Endre előadó: T. képviselőház! A magam részéről már a bizottságban is jeleztem azt az álláspontomat, hogy feltétlenül ragaszkodom a fuvardijak teljes eltörléséhez. Ennél az állapotnál semmi körülmények között nem tartom jobbnak azt az indítványt., amelyet a bizottságban beadtam, t. i. hogy ezek a fuvarköltségek az állam által téríttessenek meg és épen ezért eltérek ezen indítványomtól és visszatérek eredeti álláspontomhoz, azokból az indokokból is, amelyeket Bródy Ernő és Haller István t. barátaim kifejtettek és kérem, méltóztassék a fuvardijakat teljesen eltörölni. (Helyeslés balfelöl.) Azóta is gondolkoztam a kérdés felett. Mindig az volt a panasz, hogy ezek a fuvarköltségek sokkal jobban veszélyeztetik a választás tisztaságát, mint a napi ellátás i költségek, ezeknek úgyszólván határt, szabni nem lehet. Ezek folytán kifejlődött a népben az a hit, hogy a képviselői állás olyan, melyet úgyszólván pénzért akarunk megvásárolni. (ügy van! Ugy van! balfelől.) Már pedig abban a pillanatban, mikor a képviselő a választásánál bármilyen pénzbeli áldozatot hoz, ezt a hitet ki nem irthatjuk a népből. Véget kell vetni annak az állapotnak, hogy a jelölt leküldjön 50—100.000 koronát, a kerületet meg se nézze, és ebből a pénzből őt megválaszszák. A jelölt és a választó közt minden pénzbeli kérdést teljesen ki kell küszöbölni, a választásnak csupán a teljes egyetértésen,