Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-812

812. országos ülés 1918 július 19-én, pénteken. 615 fogva tisztelettel kérem, méltóztassék lehetetlenné tenni, hogy a törvény által megengedett esetben a képviselőjelölttel szemben állittassék fel a fuvardij követelése, vagy bármi más ellenszolgáltatás kikövetelése. Ezt czélozza az én indítványom. Ezzel a választás tisztasága a jelölttel való vonatkozásban utcunque biztosítottnak tekinthető. (Mozgás balfélól.) Vázsonyi Vilmos: Sohasem a jelölt adja! (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Platthy György : Vázsonyi Vilmos t. barátom és társai természetesen elégedetlenek ezen indítva nynyal, amit annak merek tulajdonitani, hogy nem hallották bevezető szavaimat ezen szakaszhoz, amelyekben egészen világosan kijelentettem, hogy a fuvardijat minden formában perhorreszkálom. (Helyeslés balfelől.) Én hajlandó vagyok olyan javaslatot, amely ily irányú rendelkezést tartalmaz, készséggel elfogadni. Én mentem a menthetőt és erre vonatkozik ez a javaslatom, amelyet tisztelettel ajánlok a háznak elfogadásra. Farkas Pál: Ez nem segit semmit. A kortes fogja adni! Platthy György: A lényeg az és ez az, amit a t. képviselő urnak figyelmébe ajánlok, hogy a képviselőjelölt személyével szemben a fuvar és más ellenszolgáltatás követelését lehetetlenné tegyük. Ha a képviselő urnak jobban tetszik ez a szöveg, méltóztassék ezt elfogadni. Én védekezem, amennyire lehet a választás tisztasága érdekében. Van még egy másik módosításom e szakasz 2. pontjához és ez arra vonatkozik, hogy ez az 5 kilométernyi távolság miként számittassék. Mert kétségtelen, hogy ez az 5 kilométer sok mindenféleképen számitható és a legnagyobb igazságtalanság történhetik, ha például légvonalban számittatik. Ennek következtében ajánlom a következő rövid módositásom elfogadását: »A szakasz utolsó bekezdéseként iktatandó : A távolság a legrövidebb használt kocsiutra értendő.« Ez minden más magyarázatot, minden más számitást kizár. Világosan megmondja, hogy nem légvonalban és nem vargabetűvel, hanem a legrövidebb kocsiutra értendő. Ezen javaslatomat is ajánlom elfogadni. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Ki következik szólásra ? Huszár Károly jegyző: Markhot Aladár! Markhot Aladár: T. képviselőház ! Felszólalásom tulajdonkénen a szakasz második részének 2. pontjára vonatkozik, amelynek labilis szerkezetére óhajtom a t. ház figyelmét felhívni, mert nézetem szerint ez sok inkonveniencziára ad alkalmat és e tekintetben kiegészíthetem Platthy György t. képviselőtársam hozzászólását, mert módositványom majdnem ugyanazt czélozza, amit az övé, azt t. i., hogy a képviselőjelölt adandó alkalommal vekzáoziónak, zsarolásnak ne lehessen kitéve. Ami magát a kérdés érdemét, a fuvardij fentartásának kérdését illeti, én ugy látom, hogy e tekintetben bizonyos pártközi engedékenységgel a nézetek kialakultak és én, habár kelletlenül, hozzájárulok ugyan a fuvardij fentartásához és a kérdés egész komplekszusára nem terjeszkedem ki: néhány megjegyzést mégis kénytelen vagyok rövid előadásomba belefűzni. Egy körülményre óhajtom különösen a figyelmet felkelteni, mert általában nézetem az, hegy a végrehajtás czéljára meglehetős terjedelmes végrehajtási rendeletre lesz szükség. Ig}^ ha különösen azt a körülményt veszik figyelembe, hogy a gyakorlatban a szállító jármű férhelyi kihasználása nehezen vihető keresztül. Ugyanis a fuvardij kivételes engedélyezésével az egyes választó igényt formálván külön egy egész fuvarra, noha az esetenkinti alakulások szerint a választók együttesen többen vesznek igénybe egy fuvart, ez befolyásoló előnybeli visszaélésre, a vesztegetés palástolására bő aUcalmat szolgáltat. A kormánynak állandó gondoskodása tárgyát kel] hogy majd képezze, amiről annyit beszélnek, a honpolgári öntudat fejlesztése. Ennek előmozdítására fog szolgálni a felnőttek czélba vett oktatása és a hat elemis czenzus elfogadása is ezt vette czélba. Mert' a honpolgári öntudat fejlesztése a kötelességórzetet viszi be a választó lelkületébe és a józan belátást is a tekintetben, hogy szavazati jogával való élésének valami áldozatot is hozzr.n, épen akkor, amikor közjogi kötelességének teljesítése összeesik saját állampolgári érdekei ápolásával. Hisz hiába mondjuk azt, hogy egyenlőtlenséget visz be a fuvardij mellőzése a szavazóhelyhez közel és a távolabb lakók között. így a logika szerint a megboldogult napidijat is vissza kellene állítani, mert az egyiknek a választás napján épen semmi dolga sincs, a másik pedig munkát mulaszt. Ez is egyenlőtlenség. Még szembeszökőbb lesz ez a javaslat a 153. §-a szerinti kötelező szavazásánál, ha sok esetben a választás napján a szavazók nem is a javaslatban kontemplált lakóhelyükön, hanem a távolban tartózkodnak vagy végzik dolgaikat s a távolból lesznek kénytelenek a választás helyszínére utazni. Ezekkel térve át beszédem tulajdonkívpeni czélja szerint a tárgyalás alatt levő 2. szakasz bekezdése 2. pontjára, ebben az a rendelkezés foglaltatik, hogy nem tilos a választó szállítása »olyan választó szállítása esetében, akit egészségi vagy erőbeli állapota megakadályoz abban, hogy gyalog menjen a szavazóhelyiséghez«. Hát ez egy veszedelmes labilitással megkonstruált rendelkezés, amely a gyakorlatban számtalan vexáczióra ad alkalmat és a legnagyobb jóhiszeműség mellett is a választás érvénytelenségébe sodorja a képviselőjelöltet. Aki választásokat csak valamelyest is végigcsinált ilyen rendelkezés fenntartása mellett, előre látja, hogy a választók jelentékeny részének egészségi és erőbeli állapota« rokkantságot fog jelenteni aminek, ha a képviselőjelölt be nem hódol, jaj neki lent, ha meg behódol, jaj neki fent. Mert ugyan ki