Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-812

616 812. országos ülés 1918 Julius 19-én, pénteken. fogja, mikor és mi módon azt a megkívánt egész­ségi és erőbeli állapot mérvét megállapítani... Vázsonyi Vilmos: Választási járványok lesz­nek ! Markbot Aladár: . . . amely a jelöltet az ér­vénytelenítési októl vagy többoldalú utólagos zsa­rolásoktól is mentesíteni fogja még akár az ellen­fele részéről is, aminthogy a gyakorlatban több ilyen eset merült volt fel. Ezért ezen rendelkezés helyett egy fiksziro­zottságot kell keresni, és inkább, még ha talán a czélzott kivétel szűkítését eredményező takszácziót állítani be a törvény rendelkezésébe. Módosító indítványom tehát a következő: A 90. § második bekezdése második pontjának ezen szavai elhagyásaval »vagy alát egészségi, vagy erőbeli állapota megakadályoz abban, hogy gyalog menjen a szavazóhelyiséghez«, ennek he­lyébe tétessék : »vagy a községi elöljáróság tanu­sága szerint a választási napot megelőző kétheti időben fekvő beteg volt, vagy életének hatvanadik évét meghaladtam. Ajánlom módosításomat elfogadásra. (He­lyeslés.) Elnök : Szólásra következik ? Vitéz Győző jegyző: Bródy Ernő l Bródy Ernő: T. képviselőház! Én ennél a szakasznál a radikális megoldás hive vagyok. A magam részéről olyan irányú módosítást óhajtok előterjeszteni, amely szerint a szakasznak a máso­dik bekezdéstől folyó része egyáltalában töröl­tessék. Mindazok a kísérletek és törekvések, amelyek idáig a választási visszaélések és vesztegetések megakadályozására irányultak, sikertelenek ma­radtak. Csak emlékeztetem a t. képviselőházat a curiai bíráskodásról szóló törvényre. A curiai bíráskodásról szóló törvény az abszolút érvénytelen­ségi okok között sorolja fel azt, ha a képviselő etet és itat. Ott is megvan az a generális szabály, hogy nem szabad etetni és itatni és nem szabad ezáltal a választókat befolyásolni. A generális szabály után következik azután a kivétel, amely azt mondja hogy nem tekintendő etetésnek, itatásnak az, ha a képviselő a szokásos alkalmakkor egy vagy több választóját megvendégeli, amennyiben ez a ven­déglátás szokásos határait túl nem haladja. Ez az egyik pont. A másik pont, ha tekintettel a vendég­látás körülményeire, a megvendégelt személyekre és egyéb körülményekre, világosan kitűnik, hogy nem akarta a szavazást befolyásolni. Ez a két kivétel megvolt. És mi történt a gyakorlatban ? Tudjuk, hogy igenis, a vendég­látás határain túlmenő megvendégelések történ­tek, amelyekkel igenis a szavazást akarták befo­lyásolni. Hát miért is vendégelnék meg a szavazó­kat, ha nem azért, hogy befolyásolják ? Válasz­táson kivül egy vendéglátás gyakori és szokásos dolog lehet. De egy választási aktus alatt való megvendégelés, hogyha nem jár azzal a czé'zat­tal, hogy az a választó befolyásoltassák, elkép­zelhetetlen, mert hiszen épen a választási aktus alatt nem kell vendégeskedni, épen a választási aktus alatt nem kell alkalmakat keresni és találni, hogy a képviselőjelölt ily módon érintkezzék a szavazókkal. Egészen nyilvánvaló, hogy a curiai bírásko­dásnak ez a szakasza teljesen a papíron maradt. En annak idején, amikor 1915-ben ezt a kérdést itt tárgyaltuk felolvastam egypár idevágó curiai határozatot, melyekből kitűnik, hogy a vendég­látás fogalma milyen különbözőképen Ítéltetett meg. Hiszen a vendéglátás fogalmának csak talán egyetlen szerencsétlen áldozata volt gróf Teleki Domonkos az ő kupicza pálinkájával, melyet annak idején kastélyában adott az arra elmenő választók­nak, ami miatt aztán a választást meg is semmi­sítették. De ez csak egy kivétel volt és soha mással meg nem történt; Teleki Domokos a maga kupicza pálinkájával egyedül maradt a választások törté­netében. Azóta sok kupicza pálinka fogyasztatott el . . . Vázsonyi Vilmos: Veder! Bródy Ernő: . . . sok veder és hordó és még sem semmisítettek meg e miatt semmiféle mandá­tumot. Hiszen a köztudatban van, hogy minden­féle módon kijátszszák a törvényt és hiába állapit meg a törvény kritériumokat és magyarázatokat, mert Magyarországon a kortesek hada arra van berendezve agyában, hogy hogyan játssza ki, ho­gyan kerülje meg a törvényt. Ilyen körülmények között azt hiszem, a fuvar kérdésével alaposan és gyökeresen kell végezni. (Helyeslés a baloldalon.) Már tegnap is és ezen témánál mindig nagy er­kölcsi felháborodás volt a hadseregszáílitásokkal kapcsolatban. Ez helyes. De vannak olyan hadseregszállítók is, akik nem kerültek összeütközésbe a büntetőtörvény­könyvvel, van a hadimilliomosoknak egy igen dí­szes csapata, mely büntetlen és feddhetetlen elő­életű. Ha egy ilyen hadimilliomos a maga autóival oda fog menni és ott fog pöfékelni a választások színhelyén, ki veheti majd fel vele szemben a ver­senyt? És mennyire megalázó is lenne ez a másik jelölttel szemben ! I Ricílter János : Majd az ügyvédek megvédik őket! Vázsonyi Vilmos : ön meg meggyóntatja. (Zaj) Richter János : Ne csináljon tréfát a vallás­ból ! Eleget vétett már ellene ! (Zaj.) Pető Sándor : Ez komoly téma ! B. Podmaniczky Endre: Amit Vázsonyi mon­dott, az komoly? Bródy Ernő: Nem akarom itt a szenvedélye­ket felkelteni, objektíve akarok a kérdéshez hozzá­szólni és csak azt a szempontot emeltem ki, hogy nem szabad a plutokrácziát megérdemetlen előny­ben részesíteni, favorizálni, megengedni azt, hogy egy gazdag ember a maga nagy eszközeivel és szer­tárával, mely a szemet kiszúrja, a maga autóival oda jöjjön a falusi nép közé és hogy ezt az a má­sik szegény jelölt nézze abban a kínos helyzetben, hogy nem tud ellene semmit sem tenni, mert vele szemben a versenyt nem tudja felvenni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom