Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-812

616 812. országos ülés 1918 Julius 19-én, pénteken. fogja, mikor és mi módon azt a megkívánt egészségi és erőbeli állapot mérvét megállapítani... Vázsonyi Vilmos: Választási járványok lesznek ! Markbot Aladár: . . . amely a jelöltet az érvénytelenítési októl vagy többoldalú utólagos zsarolásoktól is mentesíteni fogja még akár az ellenfele részéről is, aminthogy a gyakorlatban több ilyen eset merült volt fel. Ezért ezen rendelkezés helyett egy fikszirozottságot kell keresni, és inkább, még ha talán a czélzott kivétel szűkítését eredményező takszácziót állítani be a törvény rendelkezésébe. Módosító indítványom tehát a következő: A 90. § második bekezdése második pontjának ezen szavai elhagyásaval »vagy alát egészségi, vagy erőbeli állapota megakadályoz abban, hogy gyalog menjen a szavazóhelyiséghez«, ennek helyébe tétessék : »vagy a községi elöljáróság tanusága szerint a választási napot megelőző kétheti időben fekvő beteg volt, vagy életének hatvanadik évét meghaladtam. Ajánlom módosításomat elfogadásra. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik ? Vitéz Győző jegyző: Bródy Ernő l Bródy Ernő: T. képviselőház! Én ennél a szakasznál a radikális megoldás hive vagyok. A magam részéről olyan irányú módosítást óhajtok előterjeszteni, amely szerint a szakasznak a második bekezdéstől folyó része egyáltalában töröltessék. Mindazok a kísérletek és törekvések, amelyek idáig a választási visszaélések és vesztegetések megakadályozására irányultak, sikertelenek maradtak. Csak emlékeztetem a t. képviselőházat a curiai bíráskodásról szóló törvényre. A curiai bíráskodásról szóló törvény az abszolút érvénytelenségi okok között sorolja fel azt, ha a képviselő etet és itat. Ott is megvan az a generális szabály, hogy nem szabad etetni és itatni és nem szabad ezáltal a választókat befolyásolni. A generális szabály után következik azután a kivétel, amely azt mondja hogy nem tekintendő etetésnek, itatásnak az, ha a képviselő a szokásos alkalmakkor egy vagy több választóját megvendégeli, amennyiben ez a vendéglátás szokásos határait túl nem haladja. Ez az egyik pont. A másik pont, ha tekintettel a vendéglátás körülményeire, a megvendégelt személyekre és egyéb körülményekre, világosan kitűnik, hogy nem akarta a szavazást befolyásolni. Ez a két kivétel megvolt. És mi történt a gyakorlatban ? Tudjuk, hogy igenis, a vendéglátás határain túlmenő megvendégelések történtek, amelyekkel igenis a szavazást akarták befolyásolni. Hát miért is vendégelnék meg a szavazókat, ha nem azért, hogy befolyásolják ? Választáson kivül egy vendéglátás gyakori és szokásos dolog lehet. De egy választási aktus alatt való megvendégelés, hogyha nem jár azzal a czé'zattal, hogy az a választó befolyásoltassák, elképzelhetetlen, mert hiszen épen a választási aktus alatt nem kell vendégeskedni, épen a választási aktus alatt nem kell alkalmakat keresni és találni, hogy a képviselőjelölt ily módon érintkezzék a szavazókkal. Egészen nyilvánvaló, hogy a curiai bíráskodásnak ez a szakasza teljesen a papíron maradt. En annak idején, amikor 1915-ben ezt a kérdést itt tárgyaltuk felolvastam egypár idevágó curiai határozatot, melyekből kitűnik, hogy a vendéglátás fogalma milyen különbözőképen Ítéltetett meg. Hiszen a vendéglátás fogalmának csak talán egyetlen szerencsétlen áldozata volt gróf Teleki Domonkos az ő kupicza pálinkájával, melyet annak idején kastélyában adott az arra elmenő választóknak, ami miatt aztán a választást meg is semmisítették. De ez csak egy kivétel volt és soha mással meg nem történt; Teleki Domokos a maga kupicza pálinkájával egyedül maradt a választások történetében. Azóta sok kupicza pálinka fogyasztatott el . . . Vázsonyi Vilmos: Veder! Bródy Ernő: . . . sok veder és hordó és még sem semmisítettek meg e miatt semmiféle mandátumot. Hiszen a köztudatban van, hogy mindenféle módon kijátszszák a törvényt és hiába állapit meg a törvény kritériumokat és magyarázatokat, mert Magyarországon a kortesek hada arra van berendezve agyában, hogy hogyan játssza ki, hogyan kerülje meg a törvényt. Ilyen körülmények között azt hiszem, a fuvar kérdésével alaposan és gyökeresen kell végezni. (Helyeslés a baloldalon.) Már tegnap is és ezen témánál mindig nagy erkölcsi felháborodás volt a hadseregszáílitásokkal kapcsolatban. Ez helyes. De vannak olyan hadseregszállítók is, akik nem kerültek összeütközésbe a büntetőtörvénykönyvvel, van a hadimilliomosoknak egy igen díszes csapata, mely büntetlen és feddhetetlen előéletű. Ha egy ilyen hadimilliomos a maga autóival oda fog menni és ott fog pöfékelni a választások színhelyén, ki veheti majd fel vele szemben a versenyt? És mennyire megalázó is lenne ez a másik jelölttel szemben ! I Ricílter János : Majd az ügyvédek megvédik őket! Vázsonyi Vilmos : ön meg meggyóntatja. (Zaj) Richter János : Ne csináljon tréfát a vallásból ! Eleget vétett már ellene ! (Zaj.) Pető Sándor : Ez komoly téma ! B. Podmaniczky Endre: Amit Vázsonyi mondott, az komoly? Bródy Ernő: Nem akarom itt a szenvedélyeket felkelteni, objektíve akarok a kérdéshez hozzászólni és csak azt a szempontot emeltem ki, hogy nem szabad a plutokrácziát megérdemetlen előnyben részesíteni, favorizálni, megengedni azt, hogy egy gazdag ember a maga nagy eszközeivel és szertárával, mely a szemet kiszúrja, a maga autóival oda jöjjön a falusi nép közé és hogy ezt az a másik szegény jelölt nézze abban a kínos helyzetben, hogy nem tud ellene semmit sem tenni, mert vele szemben a versenyt nem tudja felvenni.