Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-811

606 811, országos ülés 1918 j előadója, egyéb ügyben pedig kizárólag törvényszerűség szempontjából hozzászólhat.« Ajánlom indítványom elfogadását. Elnök: Ki a következő szónok ? Vitéz Győző jegyző: Pető Sándor! Pető Sándor: Elállók a szótól. Vitéz Győző jegyző: Vázsonyi Vilmos! Vázsonyi Vilmos: T. ház! Az általános vitában a biró szereplésére vonatkozólag kifejtettem már nézetemet, melyet különben a javaslat indokolása bőven kifejt. Ez alkalommal meg akarom ragadni az alkalmat, hogy válaszoljak a t. ministerelnök urnak az általános vitában mondott beszédére, mely a biró szereplésének kérdésére vonatkozik. A további szakaszoknál többé ezzel a kérdéssel nem kívánok foglalkozni, mert teljesen tisztában vagyok valamennyi módosításom sorsával, de az általános vitában tett megjegyzését válasz nélkül nem hagyhatom. A ministerelnök ur beszéde közben, midőn ő meggyőződésről beszélt, azt a közbeszólást tettem, hogy későn született a meggyőződése. Megmagyarázom, mit értettem ez alatt. Azt értettem, hogy a javaslat letárgyalása alkalmából sohasem volt alkalmam észrevenni, hogy a ministerelnök urnak a javaslat ezen része ellen kifogása van. Általában, ha volt okom panaszra, ugy az volt, hogy a javaslatnak egyetlen része ellen sem volt senki részéről sem soha észrevétel, mert én nagyon szívesen fogadtam volna a kritikát. Ezért mondtam tehát azt, hogy későn született az a meggyőződés, mert mindig a bizalom teljességének súlya alatt kellett görnyednem, mint hogy a választójogi javaslat iránt semmiféle külön érdeklődést nem tapasztaltam, semmiféle kifogást nem hallottam. Meg kell tehát állapitanom azt, hogy midőn magunk között tárgyaltuk a javaslatot, én soha nem vettem észre, hogy a bizottsági tárgyalás alkalmával a tisztelt ministerelnök ur nehéz szívvel járult volna ehhez hozzá és én általában nagyon meg voltam nyugodva és tisztelve, hogy a ministerelnök ur a javaslat minden részéhez hozzájárulását és támogatását nyújtotta. A megtiszteltetés mellett viszont rosszul esett nekem, hogy a javaslat bizonyos részeit legalább kritikai megjegyzésekkel nem kisérték. Erre vonatkozott a megjegyzésem. A t. miniszterelnök ur erre azt mondja, hogy gyakran állott szemben olyan meggyőződéssel, mely változhatatlannak látszik. Remélem, ez nem jelenti azt, hogy szemrehányást kivan nekem tenni azért, hogy meggyőződésemhez ragaszkodom. De erre nézve ismét ki kell jelentenem, hogy én nem láttam semmi nyomát annak, mintha az én meggyőződésem egy más meggyőződéssel állott volna szemben, mert közöttünk a legteljesebb konformitás és egyetértés állott fenn a választójog minden részletkérdése tekintetében. Ami már most a bírónak szerepét illeti, nem kívánom ismételni sem az indokolást, sem azt, amit t. barátom itt beszédében felhozott, kilius 18-án, csütörtökön. csak azt mondom, hogy ezek az érvek, amelye* ket a biró szereplése ellen felhoztak, abszolúte helyt nem állanak. Nem azt jelenti az, ha azt mondom, hogy nem törődöm azzal, hogy egyik vagy másik biró mit mond a bíráknak a választásoknál való szerepeltetéséről, hogy nem törődöm másnak a véleményével. Mert kétségbe vonom, hogy bármely biró kompetens volna ebben a kérdésben nyilatkozni s nem is nyilatkozott egyik sem és nem hallottam kompetens nyilatkozatot a részükről. Másodszor az a nézetem, hogy, ha arról van szó, hogy a bíróságot bizonyos szférába akarom állítani és többlet munkára akarom felhasználni, ha ott egyik vagy másik biró részéről averzió van a többletmunka iránt, ezzel nem törődöm, mert nagyon meg tudom érteni, hogy mindenki örül, ha minél kevesebb munkája van. Már most én a birót beállítottam a javaslat szerint egy olyan szerepbe, amely hozzá méltó s ez a kontrol szerepe, a törvényes bizalmiférfi szerepe. Ezt kigúnyolták azzal, hogy ott a biró a kulcsár szerepét viszi, hogy az urnák kulcsát őrzi. A tapasztalatok szerint nagyon fontos, hogy a választási urnának kulcsát ki őrzi s ha ez a szerep gúnynak tárgya, akkor ezt a választási elnökkel szemben is fel lehet hozni, mert most ő lesz a kulcsár. Bizony igen fontos a választási urna pl. a titkos választásoknál, nagyon fontos annak sértetlensége és épsége, hogy ki ne cseréltessenek a szavazatok, hogy valóságos hátborzongató módon, az ellenőrzés kijátszásával meg ne legyenek hamisítva a választások, amint azt azok a szerbiai példák, amelyeket felhoztam, mutatták. Nem csekély dolog e tekintetben a megnyugvás. (Mozgás a középen.) Utóvégre Szerbiától nem vagyunk olyan messze, annak a küszöbén vagyunk. Hát azon időre, mikor a titkos szavazás intézménye az országban meglesz, ezt a kontrolt alkalmazni akartam és nagyon jól tudtam, hogy mit akarok cselekedni. Ezzel szemben azt mondják, hogy a birót vezetőszerepre akarjuk állítani, mert ez felel meg a birói tekintélynek. Én azt mondom, hogy az nem felel meg a birói tekintélynek. Én nemkövetem azon külföldi államok példáját, amelyek a bírákat ilyen vezetőszerepre állították, mert a választásoknál az emberek abnormálisak. Kétségtelen, megállapítható, hogy a különben legderekabb, legbecsületesebb gondolkodású emberek a választásnál elborult elmével és becsületérzéssel járnak-kelnek az országban s a választások időszakában sok olyan dolgot cselekszenek meg, amit normális gondolkozás és érzés mellett meg nem cselekszenek. Én nem akartam a bírákat mint választási elnököt vagy mint szavazatszedő küldöttség elnökét beállítani, de igenis a törvényes bizalmi férfi, a törvényesség őrének szerepébe kívántam őket beállítani, mert ez a szerep való a bírónak, valamint az a szerep, hogy a