Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-811

811. országos ülés 1918 ju Tőry Gusztáv igazságügyminister: T. képviselőház ! Legyen szabad a délelőtti felszólalásokra, amelyek a 11. §-ra vonatkozólag elhangzottak, a kormány nevében a következő tiszteletteljes megjegyzéseket tennem, még pedig talán nem a felszólalások sorrendjében, hanem a 11. §. pontjainak soi'rendjében. A 11. §. 7. pontját Pető Sándor képviselő ur kihagyatni indítványozta. A kormány nevében van szerencsém kijelenteni, hogy azoknál az okoknál fogva, amelyeket Balogh Jenő volt igazságügyminister ur és igen t. képviselő ur volt szives kifejteni, ennek a 7. pontnak fentartását vagyok bátor tisztelettel javasolni. (Helyeslés jobbfelöl). Hasonlókép bátor vagyok javasolni a 11. §. 8. pontjának fentartásat is. Ennél a 8. pontnál Balogh Jenő t. képviselő úrral szemben Vázsonyi Vilmos képviselő ur kifejtette, hogy ennek a pontnak csak akkor volna jogosultsága, ha pusztán a 9. pontban felsorolt bűncselekményekre szoríttatnék. Itt azonban két egészen különböző esetről van szó. A 8. pontban arról van szó, hogy azok, akik bűntett, vagy szándékosan elkövetett vétség miatt szabadságvesztés büntetésre ítéltettek, az ítélet jogerőre emelkedésétől a szabadságvesztésbüntetés kiállásáig, tehát a büntetés előtti időben ki vannak zárva a választójogból. Ez annál jogosultabb, mert azok, akik szabadságvesztés büntetésének hatálya alatt állanak, kétségkívül erősen függő viszonyban vannak a kormánytól ; és fenn kell tartanom ezt a 8. pontot azért is, mert az tulajdonképen élő jogot produkál, amely benne van az 1913-ik évi választójogi törvényben. A 9. pontra nézve Pető képviselő ur és Vázsonyi képviselő ur is többrendbeli módosításokat indítványoztak. Ezeket ugyanazon találó érvek alajrján, amelyeket Balogh Jenő képviselő ur volt szives felhozni, a kormány nevében is elejtendőknek vélem, vagyis a 9. pontot a maga egészében fentartandónak tartom. Ami végül az igen tisztelt előadó ur által a 15. pontra nézve tett indítványokat illeti, ezeket a kormány nevében tisztelettel elfogadásra ajánlom. Arra a rendeletre, amelyet a szabadságvesztésbüntetések tárgyában Vázsonyi képviselő ur minister korában kibocsátott, talán nem szükséges kiterjeszkednem, mert ez a kérdés a 11. §. tárgyalásának keretébe nem tartozik. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Ali. §-ra vonatkozólag három módositvány adatott be, ezek között egy az előadó ur részéről, amelyet az igazságügyminister ur a kormány részéről is elfogadhatónak jelez, a másik kettő közül pedig egyik Vázsonyi képviselő ur részéről, aki a 11. § 7. és KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XL. KÖTET. üius 18-án, csütörtökön. 593 8. pontját kihagyandónak véli, a másik Pető Sándor képviselő ur részéről, aki a 11. § 7. pontját, valamint a 9. pontnak három kitételét tartja kihagyandónak; nevezetesen a következő kitételeket »és a királyi ház tagjainak bántalmazása*, továbbá »csoport által elkövetett hatóság elleni erőszak«, végül »az alkotmány, a törvény, a hatóságok és a hatósági közegek elleni izgatás«. Mivel az előadó ur által beterjesztett módosítás a szakasz szövegével nem ellenkezik, inkább annak helyesebb stilizálását czélozza, a kérdést ugy teszem fel, elfogadja-e a ház a szakaszt eredeti szövegében az előadó ur által beterjesztett módosítással, igen vagy nem? Ha az elfogadtatik, a másik két indítványt mellőzöttnek jelentem ki, ellenkező esetben felteszem a kérdést a másik két indítványra. (Helyeslés.) Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a 11. §-t eredeti szövegében az előadó ur módosításával elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kimondom, hogy a ház a szakaszt az előadó ur módositványával fogadja el, ennélfogva a két másik indítványt mellőzöttnek jelentem ki. Következik a 12. §. Hoványi Géza jegyző (olvassa a 12—17. §-o!cat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 18. §-t). Elnök: Ki következik szólásra? RoŠic Miksa jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. képviselőház! A 18. §-nál fel kell szólalnom, mivel ez a szakasz igen fontos az összeírás és a választói jogosultság megállapítása szempontjából. T. képviselőház! Akkor, amikor ez a törvényjavaslat egy későbbi szakaszában behozza a kötelező szavazást a titkos szavazásu kerületekben, akkor a kötelező összeírásnak hivatalból, minden módon könnyítésben kell részesülnie. Már pedig a hivatalos összeírás alapja az írás és olvasás megállapítása. Az irás és olvasás a választói jogosultság főczime. Az a kérdés tehát, hogy az irás és olvasás jogezimének igazolására nézve minden könnyítés megtörtént-e és hogy maga a törvényjavaslat ugy intézkedik-e, hogy aki irni és olvasni tud, felesleges zaklatás nélkül bekerüljön a választói jogosultak névjegyzékébe ? Az eredeti javaslat erre vonatkozólag olyan rendelkezéseket tartalmazott, amelyek azt a feltevést tették jogosulttá, hogy mindenki, aki irni és olvasni tud, könnyű szerrel bekerül a választói jegyzékbe. Az eredeti javaslaton azonban sok olyan módosítás történt, amely ezt a feltevést megszüntette. Az eredeti javaslat szerint az irás és olvasásnak vélelmezése fennállott bizonyos olyan kategóriák számára, amelyek szempontjából egészen kétségtelen, hogy az irás és olvasás vélelmét meg lehet állapítani. Az eredeti javaslat kilencz pontban sorolta fel az irás és olvasás vélelmét. Nem akarom a t. képviselőházat fárasztani, csak a gyűneveket fogom 75