Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.
Ülésnapok - 1910-811
811. országos ülés l9j8 Julius 18-án, csütörtökön. 577 kedtünk, mint amennyit ezek a kis változások a megszorítások tekintetében jelentenek. En tehát az eredeti szöveg elfogadását kérem. (Helyeslés.) Elnök : Vázsonyi Vilmos t. képviselő ur félremagyarázott szavai valódi értelmének helyreállítása ozimén kér szót. Azt hiszem, a ház a kért engedélyt megadja. (Halljuk! Halljuk!) Vázsonyi Vilmos képviselő urat illeti a szó. Vázsonyi Vilmos: T. ház ! Midőn a mezőgazdasági munkások választójogáról szólottam, a ministerelnök ur velem szemben megállapítja, hogy eredetileg a javaslatba nem kívántam a mezőgazdasági munkások választójogát felvenni. Megelőzte ezt a jobboldal derültsége. (Derültség jobbról.) Ezzel szemben meg kell állapitanom, hogy azok, akik a javaslat indokolását elolvassák, megtalálhatják ott is azt, hogy én sem iparos, sem mezőgazdasági választójogot nem akartam csinálni. Mind a kettőt indokoltam a választójog történetével. Bebizonyítottam már az indokolásban, hogy sem az ipari, sem a mezőgazdasági munkás választójogára a négy elemi és a katonai jogczimek mellett nincs szükség. Ennek következtében nem tudom belátni, hogy miért derülnek ezen azok az igen tisztelt képviselő urak, akik leszavazták a négy elemit és a katonai jogczimeket és most parifikálni akarják a hat elemis és a katonai jogczimektől megfosztott választójogot az eTedeti javaslattal. Ugyanez áll arra az állításra, hogy az egyezségi tárgyalások során hajlandó toltam a négy elemi és a Károly-keresztes fentartásával beleegyezni abba, hogy az általam teljesen jelentéktelennek mondott mezőgazdasági jogezimbe az öt év helyébe a négy év tétessék. Sohasem egyeztem azonban bele abba, hogy magánjogok ós közjogok összekapcsoltassanak. Itt a megegyezés alajíján ismét a négy elemi és a Kár oly-kereszt lett volna, tehát egyszerűen tiltakozom az ellen, hogy erre a bizottsági javaslatra, amely a hat elemin alapszik és a katonai jogczimet kihagyja, vonatkoztassák azokat a kitételeket és azokat a kijelentéseket, amelyeket én a négy elemi és a Károlykereszt fentartása mellett tettein. (Helyeslés balfelől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. T. ház! Beadatott az eredeti szöveggel szemben összesen három ellentétes indítvány. Az első indítványt Bródy Ernő képviselő ur adta be és ez a következőképen szól (olvassa): »A második bekezdés helyére a következő szöveg teendő : Az őstermelés körében állandó alkalmazottnak azt kell tekinteni, aki akár ugyanegy, akár több munkaadónál az utolsó öt évi időtartamon belül bár megszakításokkal legalább három évig állott alkalmazásban^. Ugyanennek a szakasznak második bekezdése utolsó sorához Vázsonyi Vilmos képviselő ur a következő indítványt adta be (olvassa): »A 8. §. második bekezdésében e kitétel helyett : »hasonlónemü alkalmazásban« tétessék : »alkalmazásban«. KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XL. KÖTET. A harmadik módosítást Pető Sándor képviselő ur indítványozza, amely szerint a 8. §, ötödik bekezdésének ötödik sorától, »annál, aki« stb. szavaktól kezdve a szöveg elmarad és helyébe a kormányjavaslat 6. §-ának hatodik bekezdése kerülne.« — Itt kérnem kell a képviselő urakat, hogy indítványaikat teljes szövegben méltóztassanak megszerkeszteni és ilyen módon átadni az elnöknek, mert bajos a kérdést ugy feltenni, ha az indítvány nem tartalmazza a szöveget. Elsősorban felteszem a kérdést, elfogadja-e a ház a 8. §-t eredeti szövegezésében, igen vagy nem. Amennyiben az eredeti szöveg elfogadtatik, ugy mind a három elleninditvány elesik, amennyiben pedig nem fogadtatik el az eredeti szöveg, külön fogom feltenni szavazásra az elleninditványo kat. (Helyeslés.) Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a javaslat 8. §-át eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem,!) Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A ház tehát a szakaszt eredeti szövegében fogadta el, s így a három elleninditvány önmagától elesik. Következik a 9. §. Hoványi Géza jegyző (olvassa a 9. §-t, amely észrevétel nélkül elfogadtatik). Elnök : Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Következik a 10. §. Hoványi Géza jegyző (olvassa a 10. §-t). Elnök: Ezzel a szakaszszal kapcsolatban vonható tárgyalásba Polónyi Géza képviselő urnak a jelentés 158. oldalán foglalt különvéleménye. Szólásra ki van feliratkozva? Vitéz Győző jegyző: Senki! Elnök : Az előadó ur kíván szólni. Csizmazia Endre előadó: Polónyi Géza képviselő ur a 10. §-hoz egy különvéleményt terjesztett be, amelyben a 10. §-hoz külön pont gyanánt a következő szöveg felvételét indítványozza (olvassa) : »Aki nem magyarországi (fiumei) községi illetőségű magyar állampolgár, kivéve, ha közhivatalnok vagy állami üzemek alkalmazottja.« Ennek az indoka az, hogy amint a képviselőház előtt ismeretes, a jelenleg fennálló törvények szerint Horvátországban csak horvátországi illetőségű egyéneknek van választójoguk és a legújabb törvényes rendelkezés, amely ugyan még nincs szentesítve, akkép hangzik, hogy csupán horvátországi illetőségűek választhatnak ; igy az a sok magyar állampolgár, aki magyarországi illetőségű, ott nem bir választói jogosultsággal, habár Horvátországban laknak is. Vitán kivül áll, hogy Horvátország és Magyarország között nincs külön állampolgárság, Horvátország és Magyarország egy állam közösséget alkot, tehát az állampolgárság fogalma egy és ugyanay. Azonban ők a törvényes intézkedésekben mégis 73
