Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-811

576 ML országos ütés 1918 j Elnök: Kivan valaki szólni ? (Nem!) Ha szólni nem kivan senki, a vitát bezárom. A ministerelnök ui kivan szólni. Wekerle Sándor ministerelnök: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk !) Vázsonyi Vilmos képviselő ur az ország felvilágosítása érdekében tartotta szükségesnek szót emelni ennél a kérdésnél. Én is hasonló szempontból kivánom a kérdést megvilágítani, és pedig előre bocsátom azt, hogy ha egy javaslatnál annyira ragaszkodunk egyes kicsinységekhez, amelyek nem döntő beíolyásuak, nem is a lényeget érintik, sőt talán azokkal a következményekkel sem járnak, amelyeket a t. képviselő ur felhozott, akkor — engedelmet kérek — lehetetlen tárgyalásokat folytatni egy javaslatnál, mert tökéletesen feleslegesek lennének az országgyűlési tárgyalások, ha ilyen kisebb módosításokat sem lehetne azokon eszközölni. (Ugy van! ügy van! jobbfelől.) En a mi eredeti álláspontunkat jelzem. A t. képviselő ur — ugy tudom — eredetileg a mezőgazdasági cselédeket és a munkásokat egyáltalában nem kivánta felvenni a javaslatba. (Derültség a jobboldalon.) Nagyon természetesen, nem akarok ellentétet kimutatni, de nem kivánta felvenni. (Zaj a jobboldalon.) Bródy Ernő: Ez nem nevetséges ! Andrics Tivadar: Bródy ne beszéljen ! (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak. Wekerle Sándor ministerelnök: Nem kivánta felvenni azért, mert tökéletesen igaza volt abban, hogy a négy elemi osztálylyal egy igen jelentékeny rész bekerült volna, egy másik rész pedig bekerült volna a Károly-kereszttel. Egy töredék maradt volna tehát, ugy hogy az nem tett volna nagy kontingenst. Természetes, egészen más az állapot most, midőn ez a két jogczim nem érvényesül. Nem érthetek egyet abban, hogy a 10 korona adó nem fog érvényesülni. Én azt hiszem, senki sincs illúziókban a tekintetben, hogy a legközelebb jövőben, talán már akkor, amikor ez a választójogi törvény a gyakorlatban érvényesülni fog, ez a 10 koronás adó olyan általános czenzust fog megállapítani, hogy a mezőgazdasági cselédeknek, helyesebben a munkásoknak egy része be is fog jutni, még pedig először azért, mert házosztályadó alá eső, másodszor mert földadó alá eső ingatlannal bírnak, jelentékeny részüknek az ország igen nagy vidékein szőlője van és a szőlő adója ugy van megállapítva, hogy bizony az a 10 korona adó alá fog esni. Erről azonban ne beszéljünk, én jövendőmondással nem szeretek foglalkozni. A t. képviselő urak, akik felszólaltak, valamennyien egyet felednek. Azt, hogy ebbe a javaslatba nemcsak a mezőgazdasági cselédek és munkások, hanem a köz- és magánalkalmazottak is felvétettek. Bródy Ernő: Mondtam! Wekerle Sándor ministerelnök: Ha mondta, akkor a konzekvencziát nem vonta le belőle. július 18-án, csütörtökön* Tessék ebből a konzekvencziát is levonni. Ez ä »hasonlónemü« nem a mezőgazdasági cselédekre vonatkozik. Hiszen ha valaki a mezőgazdaságban van alkalmazva, hogy béres-e, vagy kocsis-e, az ott nem fog különbséget tenni. De vonatkozik ez igenis a magánalkalmazottakra. Amikor ez megbeszélés tárgya volt, épen a csavargó, vándorló inasokra gondoltak és ezért vették fel ezt, hogy olyan emberek, akik ma inasként, azután, nem tudom, kovácslegényként, azután kocsisként szerepelnek, ne essenek ez alá. — Ezekre vonatkozik a »hasonlónemü minőségben« való alkalmazás. Nem hiszem, hogy valaki olyan szubtilis disztinkcziót tehessen az alkalmazásban, hogy a mezőgazdaságban különböző cselédi minőségben alkalmazottakat ne tekintse hasonló alkalmazottaknak. Fényes László: Majd az összeírásnál lesznek olyan különbségek. A jegyzők! Wekerle Sándor ministerelnök: Ami a háromévi korlátozást illeti, a képviselő urak maguk is elismerik, hogy a gazdasági cselédekre nézve ez tulaj donképen semmiféle megszorítást nem jelent. A gazdasági cselédek nálunk természetbeni járandósággal bírnak. Ezeknek a természetbeni járandóságoknak jelentékeny része a földjárandóságra esik; ez hozza magával, hogy ezek a mezőgazdasági cselédek egy esztendőn alul nem szoktak alkalmaztatni. Ha tehát én azt kötöm ki, hogy négy esztendő alatt három esztendeig legyen gazdasági cseléd, ezzel majdnem teljesen egyenértékű, ha azt mondom, hogy több mint három gazdánál ne legyen. Nem áll ez egészen így a munkásokra nézve; ezt elismerem. A munkások közül kevés fog bejutni. Ezt azonban ne a három évnek méltóztassék tulajdonítani, mert a gyakorlatban szintén ugy van, hogy az arató stb. munkás lehetőleg ugyanazon a helyen szokott maradni, tehát a gyakorlati élet nem fogja ezt kivetkőztetni. Az a megszorítás, amelybe a t. képviselő ur is beleegyezett, hogy a 4 esztendő közül 3 esztendőt kell neki kitölteni, ez annyit tesz ... Vázsonyi Vilmos : A négy elemis és a Károlykeresztes választójog esetében. Wekerle Sándor ministerelnök: Ezt kiemeltem előre. Azok a gazdasági munkások nem igen szoktak egy esztendőben 9 hónapig alkalmazva lenni. Nem az a megszorítás tehát, hogy 3 évig kell ugyanannál a gazdánál alkalmazva lenniök, hanem maga az eredeti feltevés, hogy a 4 év alatt 3 esztendőt kell mezőgazdasági foglalkozásbantölteniök: ez fogja őket kizárni. De ismétlem, ez következményeiben nem fog odavezetni, mert a gazdasági munkások azon része, amely nem vándorelem, hanem helybeli gazdasági munkás, egyéb jogczimen be fog kerülni. Ne nagyítsuk ezt megint ugy, mintha itt lényeges megszorításról lenne szó, mert méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy amiko r a gazdasági cselédek és munkások mellé felvettük a köz- és magánalkalmazottakat, a választójog terjedelme tekintetében legalább is annyit csele-