Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-811

576 ML országos ütés 1918 j Elnök: Kivan valaki szólni ? (Nem!) Ha szólni nem kivan senki, a vitát bezárom. A ministerelnök ui kivan szólni. Wekerle Sándor ministerelnök: T. képviselő­ház ! (Halljuk! Halljuk !) Vázsonyi Vilmos kép­viselő ur az ország felvilágosítása érdekében tar­totta szükségesnek szót emelni ennél a kérdésnél. Én is hasonló szempontból kivánom a kérdést meg­világítani, és pedig előre bocsátom azt, hogy ha egy javaslatnál annyira ragaszkodunk egyes ki­csinységekhez, amelyek nem döntő beíolyásuak, nem is a lényeget érintik, sőt talán azokkal a kö­vetkezményekkel sem járnak, amelyeket a t. kép­viselő ur felhozott, akkor — engedelmet kérek — lehetetlen tárgyalásokat folytatni egy javaslatnál, mert tökéletesen feleslegesek lennének az ország­gyűlési tárgyalások, ha ilyen kisebb módosításokat sem lehetne azokon eszközölni. (Ugy van! ügy van! jobbfelől.) En a mi eredeti álláspontunkat jelzem. A t. képviselő ur — ugy tudom — eredetileg a mező­gazdasági cselédeket és a munkásokat egyáltalában nem kivánta felvenni a javaslatba. (Derültség a jobb­oldalon.) Nagyon természetesen, nem akarok ellen­tétet kimutatni, de nem kivánta felvenni. (Zaj a jobboldalon.) Bródy Ernő: Ez nem nevetséges ! Andrics Tivadar: Bródy ne beszéljen ! (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak. Wekerle Sándor ministerelnök: Nem kivánta felvenni azért, mert tökéletesen igaza volt abban, hogy a négy elemi osztálylyal egy igen jelentékeny rész bekerült volna, egy másik rész pedig beke­rült volna a Károly-kereszttel. Egy töredék ma­radt volna tehát, ugy hogy az nem tett volna nagy kontingenst. Természetes, egészen más az állapot most, midőn ez a két jogczim nem érvé­nyesül. Nem érthetek egyet abban, hogy a 10 korona adó nem fog érvényesülni. Én azt hiszem, senki sincs illúziókban a tekintetben, hogy a legközelebb jövőben, talán már akkor, amikor ez a választó­jogi törvény a gyakorlatban érvényesülni fog, ez a 10 koronás adó olyan általános czenzust fog megállapítani, hogy a mezőgazdasági cselédeknek, helyesebben a munkásoknak egy része be is fog jutni, még pedig először azért, mert házosztály­adó alá eső, másodszor mert földadó alá eső ingat­lannal bírnak, jelentékeny részüknek az ország igen nagy vidékein szőlője van és a szőlő adója ugy van megállapítva, hogy bizony az a 10 korona adó alá fog esni. Erről azonban ne beszéljünk, én jövendőmondással nem szeretek foglalkozni. A t. képviselő urak, akik felszólaltak, vala­mennyien egyet felednek. Azt, hogy ebbe a javas­latba nemcsak a mezőgazdasági cselédek és mun­kások, hanem a köz- és magánalkalmazottak is felvétettek. Bródy Ernő: Mondtam! Wekerle Sándor ministerelnök: Ha mondta, akkor a konzekvencziát nem vonta le belőle. július 18-án, csütörtökön* Tessék ebből a konzekvencziát is levonni. Ez ä »hasonlónemü« nem a mezőgazdasági cselédekre vonatkozik. Hiszen ha valaki a mezőgazdaságban van alkalmazva, hogy béres-e, vagy kocsis-e, az ott nem fog különbséget tenni. De vonatkozik ez igenis a magánalkalmazottakra. Amikor ez megbeszélés tárgya volt, épen a csavargó, vándorló inasokra gondoltak és ezért vették fel ezt, hogy olyan emberek, akik ma inasként, azután, nem tudom, kovácslegényként, azután kocsisként sze­repelnek, ne essenek ez alá. — Ezekre vonatkozik a »hasonlónemü minőségben« való alkalmazás. Nem hiszem, hogy valaki olyan szubtilis disz­tinkcziót tehessen az alkalmazásban, hogy a mező­gazdaságban különböző cselédi minőségben alkal­mazottakat ne tekintse hasonló alkalmazottaknak. Fényes László: Majd az összeírásnál lesznek olyan különbségek. A jegyzők! Wekerle Sándor ministerelnök: Ami a három­évi korlátozást illeti, a képviselő urak maguk is elismerik, hogy a gazdasági cselédekre nézve ez tulaj donképen semmiféle megszorítást nem jelent. A gazdasági cselédek nálunk természetbeni járan­dósággal bírnak. Ezeknek a természetbeni járan­dóságoknak jelentékeny része a földjárandóságra esik; ez hozza magával, hogy ezek a mezőgazda­sági cselédek egy esztendőn alul nem szoktak alkalmaztatni. Ha tehát én azt kötöm ki, hogy négy esztendő alatt három esztendeig legyen gaz­dasági cseléd, ezzel majdnem teljesen egyenértékű, ha azt mondom, hogy több mint három gazdánál ne legyen. Nem áll ez egészen így a munkásokra nézve; ezt elismerem. A munkások közül kevés fog be­jutni. Ezt azonban ne a három évnek méltóztas­sék tulajdonítani, mert a gyakorlatban szintén ugy van, hogy az arató stb. munkás lehetőleg ugyan­azon a helyen szokott maradni, tehát a gyakorlati élet nem fogja ezt kivetkőztetni. Az a megszorítás, amelybe a t. képviselő ur is beleegyezett, hogy a 4 esztendő közül 3 esztendőt kell neki kitölteni, ez annyit tesz ... Vázsonyi Vilmos : A négy elemis és a Károly­keresztes választójog esetében. Wekerle Sándor ministerelnök: Ezt kiemel­tem előre. Azok a gazdasági munkások nem igen szoktak egy esztendőben 9 hónapig alkalmazva lenni. Nem az a megszorítás tehát, hogy 3 évig kell ugyan­annál a gazdánál alkalmazva lenniök, hanem maga az eredeti feltevés, hogy a 4 év alatt 3 esz­tendőt kell mezőgazdasági foglalkozásbantölteniök: ez fogja őket kizárni. De ismétlem, ez következ­ményeiben nem fog odavezetni, mert a gazdasági munkások azon része, amely nem vándorelem, hanem helybeli gazdasági munkás, egyéb jogczi­men be fog kerülni. Ne nagyítsuk ezt megint ugy, mintha itt lényeges megszorításról lenne szó, mert méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy amiko r a gazdasági cselédek és munkások mellé felvettük a köz- és magánalkalmazottakat, a választójog terjedelme tekintetében legalább is annyit csele-

Next

/
Oldalképek
Tartalom