Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.
Ülésnapok - 1910-811
811. ORSZÁGOS ÜLÉS 1918 Julius hó 18-án, csütörtökön, Szász Károly, Scitovszky Béla és Simon tsits Elemér elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — A Gyöngyös város újjáépítéséről és rendezéséről szóló törvényjavaslat beterjesztése. — Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Wekerle Sándor, b. Szterényi József, Tőry Gusztáv, gr. Zichy Aladár, Popovics Sándor, gr. Serényi Béla, gr. Zichy János. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 45 percekor.) Szász Károly elnök : Az iiiést megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvét vezeti Pál Alfréd jegyző ur. A javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Vitéz Győző jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat Rosic Miksa jegyző ur. Bemutatom a t. háznak Háromszék és Csik vármegyék közönségének feliratait az oláh betörés által szenvedett hadikároknak teljes megtérítése tárgyában és Szepes vármegye közönségének feliratát a vármegyei alkalmazottak anyagi helyzetének orvoslása érdekében. A házszabályok 236. §-a értelmében javaslom a t. háznak, hogy a feliratok előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett adassanak ki a kérvényi bizottságnak. Gondolom, kimondhatom, hogy a ház ilyen értelemben határoz. A ministerelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor ministerelnök: (Halljuk! Halljuk !) A Gyöngyös város újjáépítéséről és rendezéséről szóló törvényjavaslatot azon kérelemmel terjesztem elő, hogy azt előzetes együttes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi és közigazgatási bizottságnak méltóztassék kiadni. (Helyeslés.) Elnök: A ministerelnök ur által beadott törvényjavaslat, amely Gyöngyös város ujjáépitéséről és rendezéséről szól, Id lévén nyomva, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a pénzügyi és közigazgatási bizottságnak. Mivel a ministerelnök ur együttes bizottsági tárgyalást kér, kérdem a t. házat, méltóztatik-e utasitani a pénzügyi és közigazgatási bizottságokat a most emiitett törvényjavaslat együttes tárgyalására, igen vagy nem % (Igen!) A ház kimondja az együttes tárgyalást. Ebben az értelemben fognak az emiitett bizottságok utasíttatni. Következik napirendünk: Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat (írom. 1413, 1450). Folytatjuk a részletes tárgyalást. Soron van a törvényjavaslat bizottsági szövegének 3. §-a. Kérem a jegyző arat, szíveskedjék felolvasni. Vermes Zoltán jegyző (olvassa a 3. §-t.) Elnök : Ki van felírva ? Vitéz Győző jegyző: Platthy György ! Platthy György: T. ház ! Ez a szakasz biztosítékot tartalmaz arra vonatkozólag, hogy azok, akik előzőleg felvétettek valamely névjegyzékbe, szavazati joguktól a jövőben nem fosztatnak meg, feltéve, hogy jogczimük továbbra is fennáll. Ennek a szakasznak sztrukturája azonban nem felel meg ennek a czélzatnak és nem felel meg azoknak a hagyományoknak sem, amelyekkel a képviselőház, illetőleg a törvényhozás előzőleg mindig megvédelmezte a régi jogot. így az 1848. évi V. t.-cz. 1. §-a következőképen tartotta fenn a jogosultságot (olvassa): »Politikai jogélvezetet azoktól, kik annak eddig gyakorlatában voltak, elvenni a jele a országgyűlés hivatásának nem érezhetvén« — azt hiszem, ez a maira is állhat — »mindazok, kik a megyékben és szabad kertetekben az országgyűlési követek választásában eddig szavazattal bírtak, e jog gyakorlatában ezennel meghagyatnak.« Ennélfogva a kiterjesztés, illetőleg a jogfentartás tökéletes volt; semmiféle kivétel ezzel nem statuá Itat ott. Az 1874. évi törvény viszont kimondja azt, hogy szavazati joguk van azoknak, kik az 1848. évtől B.% 1872. évig érvényes valamely választói névjegyzékben benfoglaltatnak és pedig a régi
