Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-810

520 810. országos ülés 1918 Ugy van! Helyeslés a jobboldalon és a középen.) hanem ehelyett a választójog problémájával foglalkoznak. Azért mondom ezt, t. ház, mert én nagyon fontosnak tartom, hogy az a szegény asszony ott, a falun újszülött csecsemőjét be tudja pólyázni, mert ma ehhez sincs elegendő fehérneműnk. Pető Sándor: Ezért kell női választójog! (Nagy zaj és élénk ellenmondások a jobboldalon és balfelöl.) Elnök: Csendet kérek! Meskó Zoltán : Ki kellene menniük a falura, hogy megismerkedjenek az ottani 'viszonyokkal. Hiszen a fehémemühiánynyal csak előmozdítjuk a nagy, specziális magyar bajt, a gyermekhalandóságot . (Igaz! Ugy van ! a jobboldalon.) T. ház ! Az igen tisztelt ministerelnök ur múltkori felszólalásában nagyon szigorúan bánt el igen tisztelt barátommal, Szabó István képviselőtársammal s többek között azt a felhívást intézte hozzá, hogy nagy szónoki tehetségét, amivel az Úristen megáldotta, a saját falujában, a maga megyéjében, ahol egyke-rendszer van, igyekezzék értékesíteni. Én azzal a kérelemmel fordulok a ministerelnök úrhoz, hogy ha legközelebb felkeresik őt feminista küldöttségek, szíveskedjék hasonló felhívást intézni hozzájuk, hogy menjenek az ilyen vidékekre és ott prédikálják elveiket, mert tisztelet a kivételeknek, de én azt hiszem, hogy a falusi asszonyok ezt a divatot azoktól tanulták, akik ma a feminizmus leglelkesebb hirdetői. (Igaz! Ugy van ! jobb felől) A javaslatot nem fogadom el. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök : Ki a következő szónok ? Vitéz Győző jegyző: Vázsonyi Vilmos ! (Mozgás és zaj jobbfelől.) Vázsonyi Vilmos: T. ház ! (Nagy zaj és felkiáltások jobbfelől: Mit csinál a hordár ? A hordárról beszéljen !) Elnök : Csendet kérek ! (Félkiáltások a szélsőbaloldalon : Szavazzunk ! Szavazzunk !) Vázsonyi Vilmos: Nem kívánok az előttem szólott t. képviselő urnak fejtegetéseire (Felkiáltások a jobboldalon : Mi van a hordárral ?), mely ugy látszik, sokak lelkéből szólott, beszédem elején válaszolni, mert reá fogok térni ugy azokra a számadatokra, amelyeket felhozott, mint annak a felfogásnak a bírálatára, amelynek itt hangot adott. (Zaj.) T. ház ! A női választójog kérdésében nehéz az ilyen felfogással szemben való vitatkozás, mert hiszen ez a kérdés nem annyira világnézletek kérdése, mint inkább kérdése annak, hogy ki mennyire ragaszkodik megszokott fogalmakhoz s megszokott előítéletekhez. Balla Aladár: Ugy van ! Vázsonyi Vilmos: A választójogi javaslat a kizáró okok között felsorolja a természet bizonyos státusait. Kizárja a választók köréből a nem önjoguakat, a kiskorúakat és a beszámithatatlanokat. Akik a női választójog ellen az állovagiasság és az idealizmus magaslatáról hadakoznak és majd az Julius 17-én, szerdán. istennő, majd a szakácsnő szerepét juttatják a nőnek, (Felkiáltások jobbfelől: Mi van a hordárral!) azok, t. ház, a kizáró okok közé felveszik a nemi különbséget. Már pedig, ha felállítják a nemi czenzust, •— mint Giesswein Sándor t. képviselőtársam egykor mondotta — akkor tartoznak megokolni azt is, hogy milyen alapon kívánják a nők kizárását? Azok a kis, elkopott érvek, a családi élet zavartalanságáról, amelyből a nőt a szennyes politikai szférába belevonni nem szabad, régi, kis érvek, nem indokok. (Zaj a jobboldalon.) Ezek csak a megszokásnak, a fennáüó régi állapotnak jelzései. Ha kizáró okot méltóztatnak statuálni, akkor tessék felhozni olyan erős indokot, mint amilyen a természetnek az a státusa, hogy valaki nem önjogu, hogy valaki kiskorú vagy beszámíthatatlan és ezen az alapon nem lehet választó. Aki a nőtől általában megtagadja a választójogot, az csak fiziológiai alapra helyezkedhetik, nem pedig a jelenlegi társadalmi rend állapotára, mert szerinte ami megvan, az már önmagában hordja jogosultságát és indokát azért, mert így van meg. Tehát fiziológiai alapon kellene a nőt kizárni, vagyis a kizáró okok közé felvenni a női nemben való születést. Be kellene bizonyítani azt, hogy a nő képtelen arra a nagyszerű, arra az igen magasztos, nagyfontosságú aktusra, amit az ötévenkinti választás gyakorlása megkíván és hogy a nő nem tud arra a roppant komoly és nagy erkölcsi magaslatra emelkedni, amelyen az eddigi czenzusos választójogot kétségtelenül gyakorolták. Én városban és vidéken egyaránt láttam választást, amely nem érzéki észlényekhez méltó szállításokkal ment végbe, láttam az alkoholnak ragyogó működését a választásoknál és láttam azt a rendkívüli erkölcsi magasságot és komolyságot, mely eddig ötévenként a választásoknál megnyilvánult ; nem találtam azt a bizonyítékot, hogy a nő fiziológiailag képtelen arra alkatánál, szervezeténél fogva, hogy azt a magasztos érettséget, amelyet eddig tanúsítottak a választásoknál, ő is tanúsítsa, és nem képes ezt a nagyszerű jogot komolyan gyakorolni. Pető Sándor: Nem tud annyit inni, mint a férfi ! Vázsonyi Vilmos: Lehet, hogy ezen az egy téren különbözik tőle ! T. képviselőház ! Nagy logikai botlásnak, igen nagy ellenmondásnak tartom, hogy amikor adósok maradnak annak bizonyításával, hogy ez tényleg a természetnek olyan státusa, oly természeti akadály volna, amely kizárja a nőt a közjogi cselekvőképességből, ugyanakkor nem ötlik eszébe azoknak, akik a nő közjogi cselekvőképtelenségét hirdetik, hogy a nők magánjogi teljes cselekvőképessége és teljes közjogi cselekvőképtelensége között milyen nagy logikai ellentét van ; hogy amikor mi a nőnek megadjuk azt a jogot, hogy a magánjogok terén és a gazdasági életben teljesen érvényesülhet, hogy a gazdaságban vagyona felett rendelkezhetik, szerződéseket köthet és általában a férfiakkal tel-