Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-810

810. országos ülés 1918 Julius 17-én, szerdán. 521 jesen egyformán gyakorolhat magánjogokat; ugyanakkor, amikor a magánjogok terén teljesen megszüntettük azt az orientális felfogást, amely a hárem rácsai mögé zárja el a nőt; a közjogok terén továbbra is fentartjuk a közjogi hárem rá­csait és a nőket nem akarjuk a közjogok gyakor­lásába beereszteni. A magánjogok és közjogok ezen megkülön­böztetése teljesen helytelen, mert a gazdasági élet és a társadalmi élet vezetése egy országban van olyan fontos, mint az, amit mi politikának neve­zünk, (Helyeslés.) amely nem egyéb, mint néhány ur passziója és viaskodása. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) De hogy mekkora ez a logikai botlás, azt leg­jobban mutatják monarchikus államok, melyek­ben a női választójog ellenzői, kik magasztos idea­lizmusból teljesen el kívánják zárni a közjogok gyakorlásától a nőt, elfelejtik azt, hogy monarchi­kus államokban a női nemben való születés egy­általában nem akadálya annak, hogy a nő a leg­fontosabb közjogot gyakorolja, t. i. az uralkodás közjogát. Az angol feminista, nőknek valóban nem csekély érve volt az, hogy amidőn oly hosszú ideig uralkodott Angliában Viktória ; — és pedig igen szerencsésen uralkodott és a népet jólétre, több szabadságra vezette — amidőn a legmagasabb közjogi funkcziót elvégezheti a nő, akkor a leg­alacsonyabb funkcziót, a választójog funkczióját nem végezhetné-e a nő ? (Ugy van ! a szélsőbal­oldalon.) Hock János : Magyarországon is uralkodott nő ! Vázsonyi Vilmos: Magyarországnak is volt női uralkodója. Most nagyon aktuális, hogy volt női uralkodója Magyarországnak, Mária Terézia és azoknak, akik a monarchikus elv szerint a nőt a trónon szívesen látják és hódolattal köszöntik, meg kell állapitaniok azt, hogy a női uralkodók uralma nem volt épen a legrosszabb; bizonyos gúnyos megjegyzések szerint talán azért, mert a nők többet hallgatnak a férfiakra és a férfiak többet hallgatnak a nők tanácsára ; ezért a férfiak uralkodása alatt a nők uralma és a nők uralkodása alatt a férfiuralom szokott bekövetkezni. (Derült­ség.) Azonban bizonyos, hogy a nők uralkodása egyáltalában nem mutatta a női nem éretlenségét, hanem igenis megmutatta, hogy ezek az uralkodó­nők nagyon komolyan, a legnagyobb hozzáértés­sel és a nép iránti legnagyobb szeretettel foglal­koznak országuk ügyeivel, (ügy van! ügy van! a szélsőbaloldalon.) T. ház ! Ezek a fiziológiai akadályok tehát a közjog legmagasabb csúcsain, ugy látszik, nem állanak fenn, csak akkor, mikor a választójogról beszélünk. Minthogy eddig nálunk nem volt női választójog és a községekben, ahol nem vettem észre, hogy a községben lakó özvegy nők, haja­donok vagy elvált nők, akik gyakorolták már a választójogot megbízottak utján, azért elhanya­golták volna egyéb teendőiket, természetesen tel­jesen lehetetlen, hogy a közjogok gyakorlása és a KÉPVII. NAPLÓ. 1910—1915. XL. KÖTET. magándolgok elhanyagolása között ilyen tetszetős junktimot állítsunk fel. A megszokotthoz való ez a ragaszkodás, amint már bátor voltam kijelenteni, egyáltalán nem érv. A társadalom, épen ugy átalakult, amint átalakult maga egész életünk. Hiszen a technikában olyan fejlődést látunk, amely csodálatos és amely fejlő­dést nem voltunk képesek néhány évtizeddel előre megjósolni. Én a fizikában még azt tanultam, hogy az, aki repülőgép feltalálásán töri a fejét, őrült, mert ez a fizika törvényeivel ellenkezik ; lehetetlen repülőgépet feltalálni. Nem álmodtunk még telefonról, villany által hajtott vasútról, sem fonográfról. Megszületett a mai generáczió és a kis gyermek mindezeket már mint telj esen megszokott dolgokat látja, nem csodálkozik, ha repülőgépet lát, az neki teljesen megszokott, természetes do­log; a telefont ugy használja, mintha a telefon örökösen a világon lett volna, nem csodálkozik a villany által hajtott erőkön, nem csodálkozik a villanyvilágitáson és sem mindezek, sem a fono­gráf, amely játék számára, semmiféle csodálatba nem ejti; az uj generáczió beleszületett, ehhez már hozzászokott. Amint a technika haladásánál és találmányai­nál egy uj generáczió azt a haladást, amelyet né­hány évtizeddel ezelőtt őrültségnek tartott az előző, maradi generáczió, már természetesnek te­kinti és az uj nemzedék azt mint teljesen meg­szokottat, természetest, megadottat fogadja el; hasonló a helyzet s társadalmi átalakulásoknál. Én megértem, hogy a női választójog nehezen megy bele azok gondolkodásába, akiknek számára ez teljesen uj dolog, de tudom azt is, hogy igen nehezen s'oktunk ahhoz is hozzá, amikor meg láttuk a közhivatalokban az első nőt. Nehezen szoktunk hozzá és kuriózumnak tartottuk, amikor hivatalos sapkában járó első nő megjelent előt­tünk, amikor az irodában először láttunk női aUcalmazottakat és most a háborúban először lát­tunk a hivatalos életnek, a közigazgatásnak és a gazdasági életnek számos terein nőket, olyan al­kalmazásban, amelyhez eddig nem szoktunk hozzá. Most már hozzászoktunk mindehhez. Én már női kéményseprőt is láttam Ausztriában. Először meg­csodáltam, majd ehhez is hozzászoktam és semmi egyebet sem láttam benne, mint kéményseprőt. Amint megszoktuk tehát, hogy a nő hivatalnok legyen, holott eddig nem volt hivatalnok, hogy a nő egyetemre járjon, holott Wlassics rendeletéig az egyetemek kapui előtte zárva voltak, amint megszoktuk, hogy a nők irodai alkalmazottak legyenek ; amint megszoktuk, hogy a nő a keres­kedelemben és a közgazdaság egyéb terein érvé­nyesüljön ; — és látjuk, hogy ezen a téren vannak nők, akik nagyon is kiválók és tudom, hogy sok magyar család annak köszönheti, hogy a vagyoni tönkből kieviczkélt, ha az a családi szerencsétlenség érte, hogy a férj. aki meghalt, elherdálta a va­gyont, hogy az özvegy rendbeszedte; (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) és gondolkodjék min­denki ismeretsége körében s fog ilyen példákat 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom