Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.
Ülésnapok - 1910-806
342 806. országos ülés 1918 Julius 9-én, kedden. tekintettel arra, hogy sokkal nagyobb a városi lakosság, sokkal nagyobb az ipari munkásság és kisebb a földmivelés, az anyagi mgélhetés viszonyai még súlyosabbak, mint nálunk. Arra is figyelmeztetem Hegedüs t. képviselő urat, hogy igaz. én sem tagadom, hogy a nyugtalanság csirái megvoltak nálunk is, mikor a választójogról egyáltalában szó sem volt, de nekünk megvolt előnyünk, hogy most egy olyan választójog megalkotása által, amely kielégíti ezeket a tömegeket, (Derültség jobbfelől.) — igen, inára kielégíti, hiszen olyan választójog, amelynek érdekében hajlandók általános sztrájkba is lépni, mindenesetre kielégíti őket — tehát módunkban lett volna egy nyugtató szerrel hatni az idegeikre, de ezt a nyugtató szert ugy adjuk, hogy ezzel is izgatjuk őket, (Ugy van! balfelől.) ahelyett, hogy a kívánatos czélt előidéznők ; azt a czélt, hogy a szenvedést, amely bizonyos fokig elkerülhetetlen, könnyebben viselje el, mert látja, hogy a mostani kormány felkarolja az ő érdekeit, azokat szivén kordja, beváltja a neki tett Ígéreteket. Ehelyett azonban ezeket a mégis nagy konczessziókat ugy teszi meg neki, hogy joggal vádolhatnak meg minket azzaJ, hogy a szavunkat is megszegtük, hogy következetlenek voltunk és igy tulajdonképen még jobban felizgatják- őket, mintha ez a kérdés egyáltalában napirenden nem lett volna. Ausztriában ez a mód nem volt meg, de meg vagyok győződve, hogy ha Ausztriában ma a munkásság érdekében egy kérdést meg akarnának oldani, azt ugy oldanák meg, hogy az megnyugtató hatással legyen, nem pedig ugy, hogy izgató hatással legyen, (ügy van! balfelől.) Látjuk az egész világon, látjuk Angliában, látjuk Francziaországban, egészen Clémenceauig,aki egy vadul verekedő, dühöngő imperialista, azt a törekvést, hogy mindenütt a munkásosztály kedvére csinálják a politikát, mert különösen az alsó rétegektől, a jobban szenvedő rétegektől kell félteni a társadalmi rem det és ha őket elégedetlenekké teszszük, akkor jobban könnyitjük ellenségeink munkáját, mint egyegy olyan beszéddel, amely általános felháborodást okoz. A feloszlatásnak is megvan a maga veszélye, kétségtelen, hogy az hátrányokkal jár, de ha feloszlatás történik egy olyan politika értelmében, amelyet a tömegek helyeselnek, akkor én ezt a veszélyt, kisebbnek tart om, mint az olyan állandó kormányzatot nemzeti megbízatás nélkül, amelyet a munkásság és az alsóbb néprétegek nagy része kihívásnak tart maga ellen. Ha Návay t. barátom azt mondta, hogy egészen más az időközi választás jellege, mint az általános választásé és abból, hogy az időközi választás nem jár nagy veszélylyel, nem következik, hogy az általános választás nem volna nagyon káros, ebben teljesen igaza van, de én legalább sohasem hoztam fel ennek példájául az időközi választásokat. Én arra hoztam fel az időközi választásokat, hogy bizonyítsam, hogy ez nemcsak technikailag lehetséges, de egy választás azért minden kivételes hatalom ellenére komoly dolog, amely kétfelé sülhet el. Abszolúte nem áll az, amit annyiszor hallottunk, hogy most választásról egyáltalában szó sem lehet, ezt bizonyítják az időközi választások, bizonyítják, hogy van választó otthon és hogy van komoly harcz. Hiszen, ahol megtörténhetik, hogy egy minister megbukik, ott csak nem lehet azt mondani, hogy rendelkeznek a választókkal, ott mégis csak el kell ismerni, hogy van lehetősége a szabad véleménynyilvánításnak. Azt is mondta Návay Lajos t. barátom, hogy olyan beszédek, mint pl. a Fényes László t. képviselő uré, amelyek biztosan tartanának a választásoknál, mennyit ártanának. Én a t. képviselő ur beszédét valóban nem tartottam hasznos dolognak ; nagyon sajnálom, hogy azt elmondta, károsnak tartom azt, hogyha az ilyen részletjelentéseket, amelyek magukban hordják a szubjektivitást . .. Fényes László : Az ilyen levelek és elbeszélések tömege bizonyítja azok egész általánosságát ! Gr. Andrássy Gyula: . . . valaki itt ugy tárja elő, mint az egész helyzet jellemvonását. Természetes, hogy ez félrevezet, és hogyha ez igen gyakran ismétlődik, akkor a külföldön azt a benyomást kelthetné, hogy itt már nagy a depresszió, a desperáczió ; ha pedig ez a benyomás, akkor békénk nem lesz, mert a béke előfeltétele, hogy az a meggyőződésük legyen, hogy mi még sokáig kitartunk. Ezért mindenesetre hibásnak tartom az ilyen .beszédet, de, azt hiszem, hogy az ellenérvek felhozásával, a tényleges állapotok megvilágításával sokkal inkább lehet agyonütni az ilyen beszéd káros voltát, mint bizonyos tilalmak felállításával. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ezek ellen elvileg nem foglalok állást, mert igenis képzelhető és lehető, hogy olyan beszédek tartatnak a házban, amelyek károsak a közügyre vonatkozólag, de nagyon kérem a t. ministerelnök urat, hogy legyen nagyon türelmes ezek alkalmazásában, csak a végszükség esetében gyakorolja ezt, mert a nyilvánosságban, épen a hadsereg tekintetében felhozott panaszok nyilvánosságában véreink nagy biztositékát látom. Azt hiszem, hogy egyik nagy garancziánk, — tekintettel arra, hogy hadseregünk tisztikarában sok idegen, sok rosszakaratú elem is van — nagy védelme fiainknak a parlament, illetve a parlamentnek feltétlen nyilvánossága. Azt lehet hinni, hogy ha a t. ministerelnök úrtól függ az ilyen beszéd nyilvánosságának elfojtása, akkor a t. ministerelnök ur nagy nyomásnak lesz folyton kitéve abban az irányban, hogy minden kellemetlen katonai nyilatkozatot a nyilvánosságtól zárjon el. Nagyon kérem, hogy a t. ministerelnök ur ezt a jogát, amelyre vonatkozólag elvileg kifogást nem emelek, csak a legeslegritkább esetben gyakorolja. De még általános választásnál is módot lehet találni. hogj T a veszélyes túlzások e tekintetben korlátoztassanak, ugy hogy meggyőződésem szerint sokkal kisebb baj származnék vgj rövid választáí-i kampánytól kifolyólag, mint egy állandó