Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.
Ülésnapok - 1910-806
806. országos ülés 1918 július 9-én, kedden. 34.1 szüntetni azáltal, hogy a nemzet bírálata elé terjeszszük a mostani helyzetet. (Zaj jobbfelől.) Ezt mondtam. Hogy a t. képviselő ur ebben azt látja, hogy ki akarom irtani a munkapártot, ez csak azt bizonyít] a, hogy maga is abban a nézetben van, hagy a munkapárt a házfeloszlatás következtében csakugyan kiirtatnék. (Ellen/mondások jobbfelől.) Fényes László : A lelkiismeret megszólal. Pál Alfréd: Láttuk a;j eszkö őket Szalontán és Ilosván. Egy hang (jobbfelől) : Kivételes hatalommal! Gr. Andrássy Gyula: Arra is rá fogok térni. Návay t. képviselőtársam, akinek beszédével máskülönben magam is egyetértek, azt mondta, hogy helyesen járt el a kormány, — ez a közöttünk lévő ellentét lényegét érinti — amikor elfogadta a bizottság módosításait, ámbár azokat nem helyesli, mert sokkal nagyobb baj származnék ma a házfeloszlatásból, mint származnék abból, hogy a javaslat nem a maga tökéletes formájában fog megszavaztatni, mert igy is nagy lépés történik előre és ebből lehet majd később a további fejlődésnek megindulnia. Ez a kérdés lényege. Én azt hiszem azonban, hogy ő nagyon csalatkozik, hiszen nemcsak a javaslatról magáról van szó, hanem az egész politikai helyzetről. En azt hiszem, hogy sokkal nagyobb bajok következnek a mostani helyzetből, hogy az sokkal károsabb, mint a házfoloszlatás. Art ez a mostani helyzet először is, akárhogy történtek a dolgok ; akármi áll azokból, amiket Tisza István t. képviselőtársam többször kifejtett a királyi jogkörről, a ministerek felelősségéről, akármi áll a széles néprétegek szemében a királyról. Kétségtelen, hogy ugy lett a dolog kezdettől fogva beállítva, hogy a széles néprétegek előtt mondják, hogy a király Ígérete be nem tartatott. Ezt mindig kerülni kell, ilyennek a lehetőségét sohasem kell megengedni. Az igazat elmondani kötelesség. Tudom, hogy ezt ugy fogják beállítani, hogy én most a király ellen akarom uszítani a néptömeget, (Ellenmondások jobbfelől.) tudom ezt, de abszolúte nem törődöm vele. (Nagy zaj balfelöl.) Méltóztassanak szivük öröme szerint ebben kéjelegni, hogy ime, rajtakaptak ezen. Mivel ez igy van, mivel tudom, hogy számtalan kocsmában, gyülekezési helyeken ezzel izgatnak és mivel magától értetődik, hogy ennek igy kellett lenni, rámutatok arra, hogy ez egy nagyon káros következménye azon változásnak, amely a kormány álláspontjában a választójog kérdésében előállott. Ez nagy mértékben árt a szocziális békének is. Megint fel fogják használni azt, amit mondok, arra, hogy ugy állítsák be a dolgot, hogy a sztrájkot én rendeztem (Zaj és derültség a szélsőbahldalon.) vagy hogy én örültem rajta. (Felkiáltások jobbfelől: Eszünk ágában sincs!) Ezt irták számtalanszor. Egy hang (balfelől) : A sajtóbizottság ezt irattá. Gr. Andrássy Gyula: Ez abszolúte nem áll, én tisztában vagyok azzal, hogy én ezt nem tettem s ezért teljesen mindegy, hogy bárki mit gondol erről. Abszolúte nem tartom ezt olyan komoly vádnak, melylyel szemben védekezni is kell. De tény az, hogy mindenesetre ártott az egész nemzet nyugalmának az, hogy ilyen politikai kérdéssel kapcsolatosan sztrájk ütött ki, ártott a háború érdekeinek. Igaz, hogy ez az általános sztrájk sikerre nem vezetett, igaz, hogy a kormány erélyes fellépésével győzedelmeskedett és a rendet helyreállította. A rend helyreállítása igen szép és nagy érdem, ha az ember nem hibás a rend megzavarásában, azonban, ha részben legalább saját hibás politikájának is következménye az ilyen zavargás, akkor az érdem már sokkal kisebbé válik. (Derültség jobbfelől.) Különösen áll ez olyan viszonyok között, mikor nemcsak az kívánatos, hogy ne legyen általános szrájk, hanem amikor szükséges az, hogy a lehető legnagyobb odaadással, a legnagyobb szorgalommal dolgozzék' mindenki, hogy meglegyen az a harmónia, amelynek hiányára építi az entente egész reményét. Azt hiszem, hogy tulaj donképen nagyon könnyen meglehet és nagyon valószínű, hogy ez az irtózatos világháború nem a hadseregek pozitív győzelme által fog eldöntetni, hanem hogy az a fél fog a porondon maradni mint legyőzött, amelynél a társadalmi rend, a társadalmi béke leghamarább fog megbomlani. Látjuk, csak a i apekban jeleit meg Wilsonnák &'Í a nyüjtkozata, amelynek egyenes czélzata a forradalom, az elégedetlenség provekálása mindenfelé, amelynek czélzata a kormányokat mindig szembeállítani a tömegekkel és felizgatni a tömegeket, mondván nekik, hogy nem számítanak, hegy nem jönnek tekintetbe, hegy egyes emberek uralkodnak fölöttük és okozzák a háborút. Amikor tényleg látjuk ezeket a híreszteléseket, amikor tényleg halljuk azokat a hazugságokat, amelyekkel itt a királyi család tekintélyét is alá akarják ásni, akkor vigasztaló-e, megfelelő eredménye-e egy politikának az, hegy legyőzetett az általános sztrájk? Nem ítélendő-e el az a politika, amely legalább részben hozzájárult ahhoz, hogy legyen ilyen általános sztrájk, hogy azt le kelljen győzni, hegy ennek legyőzéséhez tapaeljon aztán az az emlék . . . Fényes László : Tüz a hamu alatt! Gr. Andrássy Gyula: ... az az elkeseredés, amely ilyen legyőzetésnek állandó következménye. Ilyenkor, mikor a harmonikus működésnek minden mákszemnyi zavara megérezhető a nemzet legszentebb érdekein, ón sohasem tudtam volna magamat olyan politikára elhatározni, amely némileg legalább könnyebbé teszi ennek a harmóniának megzavarását, ha más ut nyitva áll előttem. Hegedüs Lóránt t. képviselő ur azt mondja, mintegy előre czáfolva mostani nyilatkozataimat is, hogy nem áll az, mintha a munkások nyugtalansága politikai okból eredne, hiszen nyugtalan a munkásság Ausztriában is, ahol j>edig megvan az általános választójog. Hát ez igaz, nyugtalan Ausztriában is, de kétségtelen, — ámbár nálunk is nagyon súlyos a helyzet — hogy Ausztriában,
