Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-806

806. országos ülés 1918 Julius 9-én, kedden. 335 népnek. Csodálkozunk is azon, hogy amikor anynyi a háborús nyomorúság, kedvük van az emberebiek olyan kérdést tárgyalni, ami nem fogja enyhíteni a' háborús nyomorúságot, sőt tetézi, mert elvonja az időt más, sokkal sürgősebb ügyek elintézésétől. De meg nekünk már — megmondjuk ugy, ahogy van — nem is kell az a választójog, amelyet a szocziál demokrata párt kedvéért csinálnak, mert az nem a magyar nép érdeke lesz, hanem azé a párté, amely befolyást akar nyerni a magyar nép sorsának az intézésére.« Létay Ernő: Tessék törülni a nyolczholdas czenzust! Szilágyi Lajos : »Mi földmivelő nép és főleg magyarok vagyunk s érezzük, hogy nem a mi érdekünkben lesz az a választójog, amelyet a nagyhangú szocziáldemokraták kedvéért és nemzetközi szellem irányítása mellett készitenek. Azok előtt meghódolnak, a mi véleményünket meg sem kérdezik. Ha minket megkérdeznének, megmondanék, hogy nekünk csak olyan értelmes képviselőkre van szükségünk, akiket az értelmes magyar nép választ. Olyanra, aki magyarul érez és magyarul cselekszik.« Bojt község bírája, Buti Lajos ezeket irja (olvassa) : »A választójog falusi népünk megítélése szerint nem olyan életbevágó fontosságú kérdés, hogy minden mást el kellene hanyagolni miatta ; de ha már felszínre került, magyar nemzeti létünk és érdekeink megóvását szem előtt tartó békés megegyezést kívánunk erre vonatkozólag az országgyűlési pártok között.« Bátori Ferencz, Bors község birája ezeket irja (olvassa): »A pesti szocziálista munkásság folyton felvonulásokat, tüntetéseket rendez a fővárosban és néhány száj hős ott a nép nevében beszél, tehát az ország nevében. Pedig a falusi kisgazda, hej, de sokat törődik ma a választójoggal ! Mily jogon beszél tehát a pesti szervezett munkásság folyton az orszá.g népe nevében ? Tudtunkkal az országban túlnyomóan a falusi népről lehet beszélni. Vájjon van-e két falu az országban, amely ezeket a nagyhangú frátereket felhatalmazta, hogy helyettük beszéljenek ? Tudja meg a parlament, hogy amikor Budapest munkássága, esetleg más város munkássága beszél, tüntet, akkor még nem az egész ország beszél. A kisgazdának fontosabb követelni valója van még a háborúban hozott áldozatokért, mint az általános választójog. Vagy azt gondolják a vezetők, hogy a vitézségi éremmel, Károly-csapatkereszttel megkapott választójoggal az a falusi munkásember elnyerte a maga méltó jutalmát a háborúért ? Akkor nagyon csalódnak. Progresszív adózás, birtokhoz jutás, ngybirtokok parczellázása, egyházi birtokok parczellázása, népjóléti intézmények stb. sokkal kedvesebb, hangzatosabb jelszavak a kisgazda és falusi napszámos előtt, mint az általános választói jog. Előbb gazdagság, hatalmas fejlődés, jó birtok- és adópolitika, azután is reá ér a szabadság. Az már van elég. Szép kis politikai álláspont az, amit meglehetett venni 10—20 koronáért vagy egy liter pálinkáért.« Könyves Lajos bíró Biharszentjánosról ezeket irja (olvassa): »Végül legyen szabad a mai politikai középpontjában álló általános szavazati jogra nézve kijelentenünk, hogy a jogkiterjesztés által nemcsak a magyarság vezető szerepének veszélyeztetését látjuk, hanem vele együtt a közrend, a jó békesség, a törvény, az osztóigazság felboritását is. Mi — a mai szertelen felfogások és áramlatok között — talán csodálatosképen elszigetelve állunk, ám minden vonakodás nélkül kijelentjük, őszinte meggyőződéssel hirdetjük, hogy a jelenlegi összekuszált zűrzavarból kivezető ut az alkotmány sánczainak szűkítése és a büntetőtörvénykönyv szigorítása. Hiszszük s meg vagyunk győződve, hogy aki. nyitott szemmel néz, s komolyan fontolóra veszi a lent és fent egyaránt eláradt lojms, csalás, munkakerülés, a rémes uzsora eddig elképzelhetetlen tömegét, más orvosságra nem is gondolhat. Keserű s a mai szabados korból kirívó orvosság, de még mindig jobb a halálnál. <s Szilágyi Zsigmond községi biró Kisszántóról ezt irja (olvassa) : »Tele van az ország az általános választójog utáni vágyakozással, de mi falusiak jól tudjuk azt, hogy mi haszon származnék abból sokat hányatott nemzetünk magyarságára. Ha újdonsült demokrata főuraink jutalmazni akarnak vele harezoló katonákat, ám tegyék ezt az ipari és gyári munkásokkal kellő tapintattal, de a földmi ves kiszolgált s talán megbénult katonának adjanak földet, mely idők multával sajátjává lehessen kellő ellenszolgáltatás fejében.« Végül még egyet olvasok fel. Bedő község bírója, Marosán Simon, ezeket irja (olvassa) : »A választójogról községemben senki sem tárgyal, sem a négy elemit végzettek, sem a hat elemit végzettek, sőt mi több, a Károly-csapatkeresztesek sem. A községi lakosságnak kell kenyér és ruha, a Károlykereszteseknek pedig kell béke,« Ezek őszinte szavak. Ha mindezekhez hozzáveszem még azt, amit a különféle jogczimekről elmondottam, más következtetésre nem juthatok, minthogy a választójogi megegyezés tényét szivem mélyéből üdvözlöm és a választójogi bizottság javaslatát általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Elénk helyeslés a jobboldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Ki a következő szónok \ Mihályi Péter jegyző : Gróf Andrássy Gyula. Gr. Andrássy Gyula: (Halljuk! Halljuk! balfelől.) T. ház ! Nagyon hálátlan feladat ebben a vitában résztvenni. (Felkiáltások a baloldalon : Éz igaz!) Hálátlan feladat, mert ámbár már igazán régóta vagyok képviselő, egyáltalában nem emlékszem arra, hogy a ház egy ilyen nagyfontosságú tárgyat ilyen közönynyel tárgyalt volna, mint ezt. (Zaj a jobboldalon.) Nemrég hallottuk minden oldalról ezen javaslat életbevágó fontosságát hirdetni. Azt mondották, hogy ettől a javaslattól függ a nemzet élete vagy halála és most, amikor ezen javaslat döntés alatt van, üres padok előtt beszél gróf Apponyi Albert, Vázsonyi Vilmos t. barátom; a légér-