Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-798

26 798. országos ülés 19 Pedig volt alkalmam meggyőződni arról, hogy a nagy intellegeneziáju és kiváló tulaj donságokkal biró mélyen tisztelt nagyszebeni polgárságnak annyit dicsért német ajkú részei a magyar nemzeti állammal szemben oly álláspontot foglalnak el, mely enyhén szólva igen erősen kifogásolható. Balta Aladár: Azért van Tisza Istvánnal együtt ! Gündisch Guidó: Hol tapasztalta ezt? Gr. Batthyány Tivadar: Nagyszebenben ! Gündisch Guidó: Kíváncsi volnék, miben látta ? Gr. Batthyány Tivadar: Ez abban nyilvánul meg, hogy egész Nagyszebenben csak egyetlenegy házon : a magyar királyi törvényszék épületén van magyar felirás és egész Nagyszebenben egyetlen magyar utcai felirás sincsen. (Mozgás halj elől.) Balia Aladár: Mi a hatóságnak a jegyző­könyvi nyelve ? GÜndisch Guidó : Azt megállapítani a közsé­gek autonóm joga. (Zaj a baloldalon.) Balla Aladár: Az a község autonóm joga, ugy-e, de mi vagyunk a hazaárulók! (Zaj bal­felől.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóztas­sanak a közbeszólásoktól tartózkodni. Balla Aladár: Megvan a jó mentség: az autonómia ! Gr. Batthyány Tivadar: Hálásan köszönöm ezt a közbeszólást. Igen, ebben az országban megvan önöknek ezen joguk és mégis tele kiabálják Németországot, hogy üldözik önöket. GÜndisch Guidó : Senki sem kiabálja ! Gr. Batthyány Tivadar: Naumanntól kezdve az összes irodalmi művekben megtaláljuk ezen vád nyomait, hogy Magyarországon üldözik a nemmagyar ajkuakat ; pedig már százszor meg­mondtam, hogy nézzük meg azt, hogyan bánnak a németek Pozenben a lengyelekkel és hogyan bánunk Magyarországon a nem magyar ajkuakkal, pl. Nagyszebenben ! (Igaz ! ügy van ! és felkiáltá­sok a haloldalon : Ez gyengeség !) Balla Aladár: Ott vannak Tisza mögött ! Gr. Batthyány Tivadar: Akkor, amikor a vá­lasztókerületi beosztás mellett tízezrekbe és száz­ezrekbe menő injuria foglaltatik a magyarsággal szemben, akkor a Magyarország és Erdély közti unió nagy elvének sérelmével itt 34, vagy 32 ezer választó számának redukcziója miatt csinálnak külön intézkedéseket a szűkebb értelemben vett magyarok javára. (Ellenmondás jobhfelől.) Ez igenis igy van. Tessék elolvasni a jelentést. Nem akarom ezt az erdélyi kérdést tovább fejtegetni. Azt hiszem: bebizonyítottam, hogy mindazon aggodalmakat, melyeket a t. képviselő urak magyar nemzeti szempontból és magyar nyelvi szempontból itt felhoztak, a mi álláspon­tunk elfogadásával igen könnyen és alaposan, ra­dikálisan lehet orvosolni. Az egyik az, hogy a 2. §. első főjogczimeként méltóztassanak beiktatni azt, hogy választó mindenki, aki 24 éves és magyarul irni-olvasni tud. Másrészt méltóztassanak a vá­jnniiis 25-én, kedden. lasztókerületek beosztását egyedül és kizárólag, igazságosan és egyenlően megcsinálni és ne a ma­gyarság rovására. Akkor százezrekkel fogjuk meg­javítani . . . Lovászy Márton: Gyalázat ez a kerületi be­osztás, ministerelnök ur ! Balla Aladár: Zenta és Magyarkanizsa egy kerület! LováSZy Márton : A kerületek beosztása ne a magyarság rovására történjék ! Mindenütt a ma­gyarság rovására ! Szégyen ! Gyalázat! (Zaj a baloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak! Ábrahám Dezső: Nagy hazafiak! Gr. Batthyány Tivadar: Mindazon vádakkal szemben, melyeket a magyar nyelv, a magyar szupremáczia szempontjából velünk szemben fel­hoztak, kérem, méltóztassanak csak ezen két pontra nézve a mi álláspontunkat elfogadni és keresztülvinni s akkor ezen sérelmek orvosolhatók lesznek. De tovább megyek. En különösen fontosnak tekintem a január 19-én tett kormányigéretet, melylyel én még szolidáris voltam és vagyok, mert akkor még szerencsém volt a kabinetnek tagja lenni. Az a nyilatkozat és kötelező ígéret, melyet a ministerelnök ur januuár 19-én a munkásoknak tett, engem kötelez és a ministerelnök urat is, épugy mint engemet. Erre való hivatkozással a választójogi javaslat módosítása tekintetében leg­főbb kifogásaim a következők : (Halljuk ! Hall­juk !) Az első vonatkozik a Kár oly-keresztesekre. Az én áüáspontom és meggyőződésem az volt, melyre le is adtam szavazatomat akkor, amikor a t. néppárt részéről az összes akkori ellenzéki pártok egyhangú támogatásával és helyeslésével ezt indítványoztuk és emellett szavaztunk, hogy mindenki, a kiskorúak is, akik a harcztéren mű­ködtek, a nemzetért fegyvert fogtak, a nemzetért harczoltak és ennek jeleként megkapták a Károly­keresztet, a királyunk által oly nemesen elfoga­dott gondolathoz híven, a választójogot megkapja. (Helyeslés balfelől.) Kállay Tamás: Ez nagy kedvezmény a nem­zetiségeknek ! Sokkal több maradt meg belőlük ! Gr. Batthyány Tivadar: Azok a nemzetiségek, akik nem harczoltak, hanem cserben hagyták a nemzetet, átszaladtak az ellenséghez, azok nem kapják meg a Károly-keresztet, ezt tudnia kell a képviselő urnak. Kállay Tamás: De aki három napig kinn volt, az megkapja ! (Zaj és ellenmondások a balol­dalon.) Juhász-Nagy Sándor: Tizenkét heti arcz­vonalbeli szolgálat kell! (Zaj a baloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak! Gr. Batthyány Tivadar: A mi álláspontunk az volt, hogy mindenki, akinek Károly-kereszfcje van, választó legyen Ezzel szemben, az a kabinet,

Next

/
Oldalképek
Tartalom