Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.
Ülésnapok - 1910-805
314 805. országos ülés 1918 Julius 5-én, pénteken. Elnök : Ne tessék az elnöki intézkedésre megjegyzéseket tenni. Lovászy Márton : Az ilyen pártatlanságot nem tűrjük. (Elénk mozgás és OM!-kiáltások a jobboldalon.) Gr. Pongrácz János : öten vannak! Hock János : Az igazság az irányadó, nem a szám ! Elnök : Méltóztassék csendben maradni! Lovászy Márton : Egyforma mértékkel tessék mérni. Jánosi Zoltán : Távol áll tőlem az az illojalitás, liogy az elnöki jogba akarjak avatkozni. Invektivák ellen védekeztem, nem akart más lenni a megjegyzésem, csak védekezés a támadásokkal szemben. (ügy van ! a szélsóbaloldalon.) Én a czenzusos választójog elvi ellensége vagyok. Mik állapítják meg az ilyen választójogot ? Részint természetes, részint mesterséges jogczimek, amelyeket a demokráczia, a szó igazi értelmében általános választójog alapján álló politikai tudomány, politikai elmélet nem is jogczimeknek nevez, hanem a maguk nevén kizárási okoknak. Ilyenek a születés, a vagyon, jövedelem, adószolgáltatás, értelmi fejlettség. Hogy a születésre alapitott jogosultság mily igazságtalan, arról ebben a házban felesleges beszélni. Hogy a vagyonra alapitott választójogi jogosultság szintén igazságtalan, az is minden kétség felett áll, mert hiszen ha valakinek a nemzet munkája által termelt javakból nagyobb mennyiség van tulajdonában, az nem jogosítja fel az illetőt arra, hogy mások felett, vagy mások kizárásával politikai jogokat élvezhessen, és nem is záloga annak, hogy az illető a hazáját jobban szereti, a közügyek iránt melegebben érdeklődik, mint akinek vagyona nincs. (Mozgás.) Kossuth Lajos a virilizmust a demokráczia deriziójának, kigunyolásának nevezi, én pedig a vagyoni és jövedelmi czenzust és a vagyoni czenzust, méltóztassék megengedni, a demokráczia kicsúfolásának nevezem és annak tartom. Ábrahám Dezső: A legtöbb nagy ur a külföldön él és ott költi el a jövedelmét. Jánosi Zoltán : A német választójogi javaslatnak indokolásában ott van az és én magamévá teszem, aláirom, hogy az áUammal szemben teljesített pénzbeli szolgáltatásokra a politikai jogosultságnak különféle fokozatait felépíteni nem lehet. Állampolgári kötelességeket minden állampolgár teljesít, még az is, aki egyenes adót nemfizet, mert fizet fogyasztási adót és véradót, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Aki állampolgári kötelességet teljesit, azt az állampolgári jogok is megilletik. Nagyon bölcsen mondta Popovics pénzügyminister ur a főrendiházban, hogy ahol állampolgári kötelességek vannak, ott állampolgári jogokat is kell adni. Ha már most ennek a felfogásnak álláspontján vizsgáljuk azokat a jogezimeket, amelyeket felvettek a választójogi bizottság javaslatába, a következő eredményre jutok : Az első az iskolai czenzus. Az eredeti javaslatban a 2. §. első pontjában az első jogezim 4 elemi iskolának elvégzése volt. A 4 elemi iskola helyett 6 elemi iskolát tettek. Hogy ez mit jelent, azt tudjuk ; elmondták előttem már sokan, hogy olyan 24 évet betöltött magyar állampolgár, aki 4 elemi iskolát végzett, van 2,600.000, ellenben olyan, aki 6 elemit végzett, csak 1,400.000, a kettő között a különbség tehát 1,200.000. Ez azonban a háború előtti statisztikára van felépítve, annak az adata. A háborúban az arányszámok megváltoztak, (ügy van/ a szélsőbaloldalon.) Návay Lajos t. képviselő ur az ő vármegyéjéből, Csanád vármegyéből, egy statisztikát olvasott fel, melylyel azt igazolta, hogy a négy elemi osztályt végzettekhez képest a hat elemi osztályt végzettek a háború alatt még kevesebben vannak, mint voltak azelőtt. Azt mondja a választójogi bizottság a maga javaslatának indokolásában, hogy hat elemi osztály helyett négy elemi osztálynak értelmi ceenzusul való felvétele logikai eílenmondásban áll a tanügyi törvénynyel, mely a hat elemi osztálynak elvégzését teszi kötelezővé. Erre tisztelettel megjegyzem először is azt, hogy óriási tévedés az, hogy a törvény hat elemi osztály végzését teszi kötelezővé. Ez a törvény csak azt teszi kötelezővé, hogy hattól tizenkétéves koráig az a gyermek iskolába járjon, azalatt azután elvégez annyi osztályt, amennyit el tud végezni. Nemcsak azért végeznek a négy elemi osztályt végzettekhez viszonyítva oly kevesen hat elemi osztályt, amit Návay képviselő ur mondott, hogy közülök sokan nem felelnek meg az iskolai mértéknek és visszamaradnak, hanem azért is, amit Návay képviselő ur nagyon bölcsen tud, de talán elfeledkezett róla, hogy a mi tanyai népünk a gyermekét nem adja fel hatéves korában iskolába, hanem később, nagy számmal vannak ilyen gyermekek, kik nem hatéves korban kerülnek az iskolába, hanem hétnyolczéves korukban, aminek azután a következménye az, hogy mire a tizenkettedik évet betöltik, semmi szin alatt sem végezhetik el a hat elemi osztályt. Még <-'gy megjegy esem van erre a logikai ellenmondásra Ha logikai ellenmondás van a hat elemi osztály helyett a négy elemi osztály felvétele közt egyfelől és másfelől a tanügyi törvényhozás közt, még nagyobb az én érzésem és belátásom és Ítéletem szerint a logikai ellenmondás egy oly választójogi törvény közt, amely minden katona viselt embert nem vesz be a választói joggal biró állampolgárok közé, meg a közt a véderőtörvény közt, mely a védkötelezettséget minden állampolgárra egyenlően kiterjeszti. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ha méltóztatnak a logikai egységnek, a logikai harmóniának barátai lenni, én is az vagyok, de akkor legyünk ezen a téren következetesek és azt a bizonyos czélszerüségi logikát, melyről már egyszer a választójogi harcz közben
