Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-805

314 805. országos ülés 1918 Julius 5-én, pénteken. Elnök : Ne tessék az elnöki intézkedésre meg­jegyzéseket tenni. Lovászy Márton : Az ilyen pártatlanságot nem tűrjük. (Elénk mozgás és OM!-kiáltások a jobboldalon.) Gr. Pongrácz János : öten vannak! Hock János : Az igazság az irányadó, nem a szám ! Elnök : Méltóztassék csendben maradni! Lovászy Márton : Egyforma mértékkel tessék mérni. Jánosi Zoltán : Távol áll tőlem az az illo­jalitás, liogy az elnöki jogba akarjak avatkozni. Invektivák ellen védekeztem, nem akart más lenni a megjegyzésem, csak védekezés a támadá­sokkal szemben. (ügy van ! a szélsóbaloldalon.) Én a czenzusos választójog elvi ellensége vagyok. Mik állapítják meg az ilyen választójogot ? Részint természetes, részint mesterséges jogczimek, amelyeket a demokráczia, a szó igazi értelmében általános választójog alapján álló politikai tudo­mány, politikai elmélet nem is jogczimeknek ne­vez, hanem a maguk nevén kizárási okoknak. Ilyenek a születés, a vagyon, jövedelem, adószol­gáltatás, értelmi fejlettség. Hogy a születésre alapitott jogosultság mily igazságtalan, arról ebben a házban felesleges be­szélni. Hogy a vagyonra alapitott választójogi jogosultság szintén igazságtalan, az is minden két­ség felett áll, mert hiszen ha valakinek a nemzet munkája által termelt javakból nagyobb mennyi­ség van tulajdonában, az nem jogosítja fel az illetőt arra, hogy mások felett, vagy mások kizárásával politikai jogokat élvezhessen, és nem is záloga annak, hogy az illető a hazáját jobban szereti, a közügyek iránt melegebben érdeklődik, mint aki­nek vagyona nincs. (Mozgás.) Kossuth Lajos a viri­lizmust a demokráczia deriziójának, kigunyolásá­nak nevezi, én pedig a vagyoni és jövedelmi czen­zust és a vagyoni czenzust, méltóztassék meg­engedni, a demokráczia kicsúfolásának nevezem és annak tartom. Ábrahám Dezső: A legtöbb nagy ur a kül­földön él és ott költi el a jövedelmét. Jánosi Zoltán : A német választójogi javas­latnak indokolásában ott van az és én magamévá teszem, aláirom, hogy az áUammal szemben tel­jesített pénzbeli szolgáltatásokra a politikai jogosultságnak különféle fokozatait felépíteni nem lehet. Állampolgári kötelességeket minden állam­polgár teljesít, még az is, aki egyenes adót nemfizet, mert fizet fogyasztási adót és véradót, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Aki állampolgári kötelességet teljesit, azt az állampolgári jogok is megilletik. Nagyon bölcsen mondta Popovics pénzügy­minister ur a főrendiházban, hogy ahol állam­polgári kötelességek vannak, ott állampolgári jogokat is kell adni. Ha már most ennek a felfogásnak álláspontján vizsgáljuk azokat a jogezimeket, amelyeket fel­vettek a választójogi bizottság javaslatába, a következő eredményre jutok : Az első az iskolai czenzus. Az eredeti javaslat­ban a 2. §. első pontjában az első jogezim 4 elemi iskolának elvégzése volt. A 4 elemi iskola helyett 6 elemi iskolát tettek. Hogy ez mit jelent, azt tud­juk ; elmondták előttem már sokan, hogy olyan 24 évet betöltött magyar állampolgár, aki 4 elemi iskolát végzett, van 2,600.000, ellenben olyan, aki 6 elemit végzett, csak 1,400.000, a kettő kö­zött a különbség tehát 1,200.000. Ez azonban a háború előtti statisztikára van felépítve, annak az adata. A háborúban az arányszámok meg­változtak, (ügy van/ a szélsőbaloldalon.) Návay Lajos t. képviselő ur az ő vármegyéjéből, Csanád vármegyéből, egy statisztikát olvasott fel, mely­lyel azt igazolta, hogy a négy elemi osztályt vég­zettekhez képest a hat elemi osztályt végzettek a háború alatt még kevesebben vannak, mint voltak azelőtt. Azt mondja a választójogi bizottság a maga ja­vaslatának indokolásában, hogy hat elemi osztály helyett négy elemi osztálynak értelmi ceenzusul való felvétele logikai eílenmondásban áll a tanügyi tör­vénynyel, mely a hat elemi osztálynak elvégzését teszi kötelezővé. Erre tisztelettel megjegyzem elő­ször is azt, hogy óriási tévedés az, hogy a törvény hat elemi osztály végzését teszi kötelezővé. Ez a törvény csak azt teszi kötelezővé, hogy hattól tizenkétéves koráig az a gyermek iskolába járjon, azalatt azután elvégez annyi osztályt, amennyit el tud végezni. Nemcsak azért végeznek a négy elemi osztályt végzettekhez viszonyítva oly keve­sen hat elemi osztályt, amit Návay képviselő ur mondott, hogy közülök sokan nem felelnek meg az iskolai mértéknek és visszamaradnak, hanem azért is, amit Návay képviselő ur nagyon bölcsen tud, de talán elfeledkezett róla, hogy a mi tanyai népünk a gyermekét nem adja fel hat­éves korában iskolába, hanem később, nagy számmal vannak ilyen gyermekek, kik nem hat­éves korban kerülnek az iskolába, hanem hét­nyolczéves korukban, aminek azután a követ­kezménye az, hogy mire a tizenkettedik évet be­töltik, semmi szin alatt sem végezhetik el a hat elemi osztályt. Még <-'gy megjegy esem van erre a logikai ellenmondásra Ha logikai ellenmondás van a hat elemi osztály helyett a négy elemi osztály felvétele közt egyfelől és másfelől a tanügyi tör­vényhozás közt, még nagyobb az én érzésem és belátásom és Ítéletem szerint a logikai ellenmondás egy oly választójogi törvény közt, amely minden katona viselt embert nem vesz be a választói jog­gal biró állampolgárok közé, meg a közt a véderő­törvény közt, mely a védkötelezettséget minden állampolgárra egyenlően kiterjeszti. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ha méltóztatnak a logikai egy­ségnek, a logikai harmóniának barátai lenni, én is az vagyok, de akkor legyünk ezen a téren követ­kezetesek és azt a bizonyos czélszerüségi logikát, melyről már egyszer a választójogi harcz közben

Next

/
Oldalképek
Tartalom