Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.
Ülésnapok - 1910-794
362 794. országos ülés 1918 jiinins 18-án, kedden. arra pályáznak, ami a miénk. Mindketten rá vagyunk utalva egymásra és azért azt mondom, hogy ezt a politikai szövetséget a jövőben is a lehető legerősebb támasztókkal kell alátámasztani. De egészen más a kérdés gazdasági része. Ha nyilt ellenségünkkel végzünk a harcztereken, Ír, véres áldozatok mellett is, akkor azt hiszem, hogy nincs szükségünk arra, hogy elrontsuk & másik oldalon azt, amit az egyiken elértünk. Ez semmi esetre sem volna az az útirány, amelyen mennünk kell. A két beszédben, melyet Wekerle ministerelnök és gróf Tisza István mondott, több furcsaságot látok. Az első furcsaság az, hogy meg akarjuk csinálni az uniót, de Isten mentsen attól, hogy hozzányúljanak az agrár érdekekhez. A ministerelnök ur és gróf Tisza István között pedig egy igen mély örvény áll fenn. Gróf Tisza István azt mondja, csak ugy szabad megcsinálni az uniót, ha import állam vagyunk. A ministerelnök pedig feleletében rögtön utal arra, hogjr lehetetlen magas vámokat fentartani. Tehát az országgyűlés legnagyobb pártjának vezére és a ministerelnök között az a mély örvény áll fenn, hogy az egyik azt mondja, hogy import államnak kell maradnunk, — amit bizonyos tekintetben méltánylok, mert ez eddig is igy volt •— a másik pedig azt mondja, hogy mages vámokat mi nem tarthatunk fenn. Hát hogy akarják ezt megcsinálni, mikor preferencziáról is szó van? Hogy akarják ezt megoldani % Mi a preferenczia? Az, hogy köztünk és Németország között egy olcsóbb vámtétel legyen, mint aminőt kifelé, harmadik államoknak adunk. Ha azt igy akarjuk megcsinálni, akkor fenn kell tartani legalább is a mostani vámokat és magasabb vámokat kell beszedni harmadik államtól, tehát a vámokat mindenesetre emelni kell. De akkor nem áll az. amit a ministerelnök ur mondott, hogy magas vámokat nem lehet szedni. Vagy ugy akarjuk ezt alkalmazni, hogy a 6 K 30 fillért, amennyi ma fennáll a búzára, meg akarjuk felezni és háromtizedet hozzátenni harmadik államokkal szemben? Mert ma 3 K nem játszik szerepet, azt fuvarokkal és másokkal a legkönnyebben át tudjuk hidalni. Ez az ellentét maga mutatja, hogy semmiképen sem érett ez a dolog egy salzburgi tárgyalásra, ha az egyik oldalon fenn akarjuk tartani a kisebb vámokat — mint a ministerelnök akarja, aki tárgyalni fog, — a másik oldalon pedig az import kérdésére fektetjük a fősúlyt. Ezt a ketó't nem lehet összeegyeztetni. De eltekintve ettől, ugy gróf Tisza István, mint a ministerelnök ur, egy végtelen nagy tévedésben van. Azt hiszem a kereskedelemügyi minister ur is tudni fogja, hogy Magyarországon a preferencziális uniót az agráriusok, gróf Tisza István és még nagyon kevesek kivételével senki sem akarja. Az agráriusok vezére, üubinek Gyula, nem akarja. Az összes iparosok ellene voltak. A kereskedőknek semmi joguk amiatt panaszkodni, hogy nincs elég nagy területük, mert csak szabad területen tudják az ő kerese tűket biztosítani. Juriga Nándor: Harácsolni! Sándor Pál: Harácsolni a papok is tudnak ! Minden foglalkozású ember tud harácsolni! A kereskedő is! Juriga Nándor: Sokan be vannak zárva közülük! Sándor Pál: Kár, hogy pap olyan kevés van bezárva! (Nagy zaj és derültség a középen. Elnök csenget.) Juriga Nándor: Kikérem magamnak! Én itt nem vagyok pap! Képviselő vagyok! Elnök: Juriga Nándor képviselő urat kérem, méltóztassék ^csendben maradni! Sándor Pál: Én nagyon tisztelem és becsülöm a papokat. Juriga Nándor: Nem kérek paptiszteletet? Sándor Pál: Neked nem is adok. (ÉlénJc derültség a közéjjen.) Juriga Nándor: Nem is kérek belőle. (Zaj. Elnök csenget.) Sándor Pál: Magyarországon tehát senkinek sem kell ez. Összeállítottam, hogy Németországban ki akarja ? Azt látom, hogy a kamarák közül pl. a hamburgi kamara semmiképen sem akarja. A leipzigi kamara a legnagyobb erővel tiltakozik ellene. Ellenzi Németországban az egész ipar. Ellenzi a bajor és a fél német mezőgazdaság, ellenzi a tengerentúli kereskedelem, ellenzi Németországban a hajózás. De akarja Naumann és az ő ideológus pártja. Akarják ezenkívül az osztrák németek, azok, akik az osztrák németség erősítésére törekszenek, akarják azok, akik azt remélik, hogy Közép-Európa nem lesz egyéb, »\vie ein grösseres Deutschland«. Igy áll Németoi szagban a dolog. Ha pedig Ausztriát veszszük, ott a legtöbb ipar azt mondja: Igen, legyen meg az unió, de a mi vámtételeinket hagyják meg, akkor éljen az unió. A mi vámtételeinket hagyják meg, a többit töröljék el, akkor éljen, különben nem. De ellenzi egészében mégis a nehéz ipar, ellenzi saját iparára nézve a fém- és az üvegipar, ellenzi a czukoripar és ellenzik az összes nemzetiségek. Akarják Ausztriában az Alldeutschok politikai okokból, de ezek közül az iparosok csak ugy, ba saját iparuk védelme biztosítva van. Maradnak még a horvátok. Hát ezek is ellenzik. Es mikor igy áll a helyzet, akkor a ministerelnök ur és gróf Tisza István a maguk felszólalásában visszhangot adnak itt az ország hangulatának. Az ország hangulata ma, t. ház, olyan, hogy ezt a középeurópai uniót semmiképen sem akarja. Lehet, hogy vannak olyan indokok, amelyeket én nem ismerek, amelyek azonban az uniót kívánatossá teszik. Ha ismerném azokat, legyen róla meggyőződve a t. kormány és a képviselőház, hogy egészen hidegen mérlegelném ezen indokokat és tisztán csak abból a szempontból Ítélném meg, hogy Magyarországnak érdekében van-e ennek megvalósulása vagy sem?
