Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-779

779. országos ülés 1918 április 25-én, csütörtökön. 63 int.) En igazán nem politizáló szándékból szólalok fel, hanem azért, mert ma, midőn saját kormányzati multunknak likvidálásáról van szó, súlyt fektetek arra, hogy az én csekély szerejiem is a múlt kormányzatban minden félreértés nélkül álljon itt. (Helyeslés és tajjs a baloldalon.) Azt mondta az igen tisztelt ministerelnök ur (olvassa) : »Annyit mégis kívánok megjegyezni, hogy teljes meggyőződésem szerint azok az ellentétek nem olyanok, melyeket megfelelő jóakarattal egyetértőleg át ne lehetne hidalni.* (Felkiáltások jobbfelől: Ugy van ! ügy van ! Halljuk ! Halljuk ! a baloldalon.) T. képviselőház ! Ha én ebben a felfogásban lettem volna, akkor nem járulhattam volna hozzá ahhoz a nyilatkozathoz, amely a lefolyt tárgyalások során megtörtént, hogy t. i. amennyiben azon a határvonalon, melyet a kormány a megegyezésneklehetősége gyanánt megjelölt, a megegyezés nem jöhet létre, a kormány kénytelen lesz a választókhoz fordulni, illetőleg ezt a királynak javaslatba hozni. Mert én igenis ma is azt mondom, hogy rendkívül komoly elhatározás háborús időkben a királynak az országgyűlés feloszlatását javaslatba hozni. (Élénk felkiáltások jobbfelől: Erkölcsi lehetetlenség ! Maga indítványozta ! Zaj a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Héderváry Lehel: A többség vegye át a kormányzást ! Ez a parlamentarizmus! Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi minister : Azok az erős kifejezések, melyek részben magának a törvénynek szövegébe is átmentek és amelyek a háborús időben való feloszlatásnak nagy, súlyos nehézségeire mutatnak rá, nagyrészt éntőlem származnak. (Elénk felkiáltások jobbfelől : Ugy van ! 11 gy van ! Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi minister : Erre nem szükséges engem emlékeztetni. (Zaj jobbfelől.) Gr. Tisza István : De ugy látszik! Palugyay Móricz belügyi államtitkár: Ne oktassa Apponyit! Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi minister : Sohasem is fogok azokból semmit nemcsak el nem tagadni, de el sem magyarázni, le sem szállítani (Zaj.) és teljes tudatában vagyok azoknak a fokozatos nehézségeknek, melyekkel nekem személyesen ennek a kérdésnek elbírálásánál küzdenem kell. De én ismerek más erkölcsi lehetetlenséget is. (Nagy zaj a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi minister: En ismerem azt az erkölcsi lehetetlenséget is, hogy midőn minden előrelátás ellenére az országgyűlés törvényhozói hatalmának meghosszabbítását czélzó törvénynek hatálya évekig tart és így egy nyclcz év előtt megválasztott . . . (Zaj és felkiáltások jobbfelől: Nem tudták, hogy kormányra jutnak !) Elnök : Csendet kérek a bal- és jobboldalon egyaránt. Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi minister: . . .tehát a nemzeti akaratnak kifejezésére többé semmi igényt nem tartható parlamenti többség útját állja véges-végig olyan reformoknak, olyan átalakulásoknak (Zajos ellenmondás a jobboldalon. Elénk taps a bal- és a szélsőbaloldalon.), konventszerü hatalmi állásfoglalással (Taps a baloldalon.) lehetetlenné tegye azt, hogy midőn az alkotmányos tényezők közt kiegyenlíthetetlen nézetkülönbség áll fenn, ennek a nemzet birája lehessen. (Felkiáltások a jcbboldalon : Ez sem áll I) Elnök : Csendet kérek ! Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi minister : T. képviselőház ! Annál nagyobb flegmával vehetem a türelmetlenségnek azon kifakadásait . . . (Zaj a jobboldalon.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak a minister urat csendben meghallgatni. Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi minister : . . . melyek a t. túloldalról megnyilvánulnak, mert olyan oldalról jönnek, amelynek minden egyes tagja iránt egyénileg teljes tisztelettel vagyok, de melyben a nemzet többségének képviseletét ma már nem láthatom. (Élénk helyeslés a bal-és a szélsőbaloldalon. Nagy zaj és közbeszólások jobbfelől.) Elnök : Csendet kérek, t. képviselő urak. (Halljuk I Halljuk I) Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi minister : Ha én abban a szerencsés helyzetben lettem volna, hogy a szituácziót szintén ugy ítéljem meg, hogy' a megegyezésnek lényeges, át nem hidalható nehézségei nincsenek, akkor sohasem járultam volna hozzá a lemondott kormány azon állásfoglalásához, amelyben kijelentette, hog)^ amennyiben az általa megállapított határokon belül a megegyezés nem sikerülhet, kénytelen lesz a királynak azt javasolni, hogy a választókhoz forduljon. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Miután az én meggyőződésem szerint azokon a határokon a megegyezés kedvéért túl menni nem lehet anélkül, hog}

r sokkal nagyobb konfliktusokat idézhessünk elő, mint aminők ebben a parlamentben fejlődhetnek ki, sokkal nagyobb jelentőségű konfliktusokat, sokkal nagj'obb horderejű bizalmatlanságokat ébreszthessünk fel. (Felkiáltások jobbfelől: Hol? Hol?) A nép széles rétegeiben. (Zajos ellenmondások jobbfelől.) Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak ! Eitner Zsigmond : Mi járunk annyit ott, mint önök ! Az bizonyos ! Balla Aladár: De csak magyar, vidéken! Elnök : Csendet kérek, t. képviselő urak ! Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi minister: Igen, a nép széles rétegeiben, amelynek nevében önök csakúgy, mint én, csupán véleményt mondhatunk, de a nép nevében megnyilatkozni tulajdonképen jogosultak már nem va-