Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-779

779. országos ülés 1918 április 25-én, csütörtökön. 55 Fényes László : Megint elsírná magát, mint akkor. (Zaj.) Jánosi Zoltán : Polónyi Géza ur beszédében hivatkozott arra, hogy mégis csak különös dolog, hogy mi, akik a Károly-csapatkeresztes katonák és általában a katonák választójogát sürgetjük — természetesen abból a meggyőződésből, hogy aki a hazának a legsúlyosabb szolgálatot teljesíti, a legnagyobb adót : a véradót fizeti, az csakugyan érdemes arra, hogy az ország dolgaiba, a haza ügyeibe maga is beleszólhasson — mondom, különös dolognak tartja Polónyi képviselő ur, hogy mi, akik a Károly-csapatkeresztesek, meg a többi katonák választójogát sürgetjük, egyúttal barátai vagyunk annak, hogy a választójog kérdésében, miután ezt a kérdést ebben a parlamentben, ugy látszik, megoldani lehetetlen, a házfeloszlatást és az uj választást rendeljék el; hiszen ebben az uj választásban azok a katonaválasztók, akik a frontokon vannak és a vérükkel védik a hazát, nem vehetnek részt, s majd csak öt esztendő )iiulva, az elkövetkezendő uj választásokon élhetnek szavazati jogukkal. Hát itt, t. képviselőház, egy kis tévedés vau. Nevezetesen én azt hiszem, hogy amikor Polónyi Géza képviselő ur a választójogi törvényjavaslatot olvasta és elérkezett annak a nők választójogára vonatkozó paragrafusáig s ott látta a négy polgári iskolát, meg a hadiö"vegyeknek jogczimét és arra gondolt, hogy a polgári iskolát legnagyobbrészt egy bizonyos felekezetnek leányai látogatják, aztán a hadiözvegyek egy részét az egjnk képviselő ur a választójogi javaslat bizottsági tárgyalása során azzal vádolta meg, hogy talán nem is élnek erkölcsös életet, annyira megdöbbent ettől az erkölcstelen és veszedelmes törvényjavaslattól, hogy nem is olvasta tovább, eldobta magától. Mert ha tovább olvasta volna a 177. §-ig, látta volna, hogy ennek utolsó bekezdésében lényegileg az van, hogy az 1913 : XV. tcz. alapján megállapított kerületekben az 1913. évi XIV. tcz. alapján választott országgyűlés tartama, az 1886. évi I. tcz. rendelkezésétől eltérően, az uj törvény alapján összeállított választói névjegyzék érvényessé válásától számított hat hónap múlva lejár és ettől az időponttól számítandó az a határidő, melyet az 1848 : IV. tcz. az uj országgyűlés összehívására vonatkozólag kimondott. Cserny Károly: De csak akkor, ha megszavazzák. Jánosi Zoltán : Csak akkor, ha uj választások lesznek. De mi ép ezt sürgettük, ezt pedig Polónyi Géza képviselő ur kifogásolta, mert a katonák, szerinte, a fronton vannak és csuj>án öt év múlva szavazhatnak. Ha valaki elolvassa a 177. §-t, világosan látja, hogy a képviselőház feloszlatása és az uj választások kiírása esetén nem kell a katonáknak öt évig várakozniuk, előbb is szavazhatnak. De ha megállna is, hogy csak öt év múlva vehetnének részt a szavazásban a Károlykeresztes és egyéb katonák, még akkor sem mondható el róluk komolyan, hogy saját magunkkal jövünk ellentétbe, amikor általános választást követelünk, mert a Károly-keresztes és a többi katonák között feltétlenül lesznek olyanok, akiknél a többi jogczimek hiányozni fognak és ha a katonai jogczimen nem kapnak szavazati jogot. nem fcgnak hozzájutni soha. Polónyi Géza képviselő ur beszédének még egy passzusára akarok reflektálni, arra, melyben az 1915 : IV. t.-cz.-re hivatkozott. Nem betű szerint idézem szavait, de lényegileg azt mondta, hogy azok, akik most azt várják a királytól, hogy a képviselőházat oszlassa fel, olyan dolgot kérnek és óhajtanak, ami a király elődje által szentesített törvény szerint erkölcsi lehetetlenség, mert a törvény két izben is használja azt a szót, hogy a ház feloszlatása háború idején erkölcsi lehetetlenség. Hogy mi az erkölcsi lehetetlenség és mi az erkölcsi lehetőség, mi az erkölcsileg jó és erkölcsileg rossz, erre nézve nagyon különbözők a felfogások. Ne méltóztassék féreérteni, én ismerek egy abszolút morált, a Krisztusi morált, de azt is tudom, hogy ez leginkább az evangélium lapjain van és az életben egészen más morál uralkodik, mely a hagyományok, szokások, földrajzi, éghajlati, műveltségi viszonyok, társadalmi tagozódások, politikai, hatalmi körülmények szerint változik. Ami egyik helyen jó, az a másik helyen rossz, amit az egyik korszak elité], azt dicséri a má«ik. Brutust, aki Czézár szivébe döfte tőrét, a köztársaságiak magasztalták, Czézár hívei, Antonius és a többiek elitélték. A felfogások változók és nem tartom kizártnak, hogy a képviselőház, mely 1915-ben abban a véleményben volt, hogy a ház háborús viszonyok között való feloszlatása erkölcsi lehetetlenség, — mert hiszen sapientis est consilium mutare in melius — alkothat olyan törvényt, hogy a választások elrendelése az adott viszonyok között, midőn a ország demokratikus újjászervezéséről, egy pusztuló ország szenvedő, nyomorgó népének megmentéséről van szó, erkölcsi kötelesség. De ha nem méltóztatnak is ezt a felfogást osztani, annyit bizonyára mindnyájan konczedálnak, hogy nincs a világnak olyan képviselőháza, amely ha házfeloszlatásról és uj választásokról van szó, ki ne mondaná, ha módjában áll, hogy a feloszlatás ilyen és ilyen viszonyok között erkölcsi lehetetlenség. Áttérve most már beszédem további részére, ki kell jelentenem, hogy a kormányzati rendszer, melyet a lemondott kormány csak folytatott, de nem kezdeményezett, nem elégíti ki óhajainkat és reménységeinket, melyeket egy ország kormányzatához fűztünk. Tárgyilagosaknak kell lennünk. Ha a lemondott kormány működését bíráljuk s abban hibákat látunk, amint látunk is, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy nehéz viszonyok között vette át az ország vezetését, olyan helyzetben, mikor már az előző kormányzati rendszer bevégzett tényeivel találkozott, melyeken már nem tudott változtatni. (Ugy van ! a baloldalon.)