Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-796

462 796. országos ülés 1918 június 20-án, csütörtökön. Mert ha ezen demokratikus intézményeket csakugyan őszintén óhajtja, akkor neki a köz­igazgatási reformnál a községeknél is arra kell törekednie, hogy ott is a demokratikus intéz­mények verjenek gyökeret (Helyeslés a szélső­baloldalon.) s ennélfogva ott is a nép tanulja meg saját magát kormányozni; mert hiszen ez a tulajdonképem demokráczia. Es a magyar földmives falusi lakossággal szemben immár vi­seltethetünk annyi bizodalommal, hogy a maga faluja, maga községe sorsát a maga eszével el tudja ma már intézni s nem szabad továbbra is azon gyámkodást gyakorolni, amelyben, ugy látom, kulturális elemet lát a t. kormány s amely a kaputos osztálynak és a földmives, falusi osztálynak folytonos szembenállását idézi elő. Balla Aladár; Súrlódását. Platthy György: Ez a súrlódás ma is meg­van; nincs tehát semmi ok arra, hogy oda egy idegen, a magasabb kultúrát képviselő kaputos embert vigyünk be akkor, amidőn mindezen feladatokat maga a gazdatársadalom, maga a falusi nép saját erejével jobban tudja megcsi­nálni, ha nem ma, akkor talán holnap, de min­denesetre saját jól felfogott meggyőződéséből és azokból a tapasztalatokból kifolyólag, ame­lyeire időközben rájutott. Es ha már ezt a rövid kijelentést bátor­kodom megtenni a községi közigazgatási reformra nézve, amelyről különben még sok szó fog esni annak idején — én most csak ezen elvi állás­pontot szögezem le —, méltóztassék megengedni, hogy a községek állapotával foglalkozzam a mostani viszonyokra való tekintettel. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) A belügyminister urnak ajánlom szíves figyelmébe a mostani községi közbiztonsági álla­potokat, mert ez már több, mint amennyit a háború rendes következményeként lehetne tekin­teni. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) A legények nincsenek otthon, helyükbe léptek a 14—16 éves suhanezok, ezek foglalják el a legények helyét az egész vonalon. Az apák nincsenek otthon, az anyák és feleségek nem birnak ezen suhanezok­kai, akik ma már az egész gazdaság terhét úgyszólván maguk viszik és ezen fontos munká­juk öntudatával eltelve, többé sem az idősebb­nek, sem az anyának nem engedelmeskednek. De ha csak ennyiből állana a falu lezüllése, akkor ez még elviselhető volna; azonban a köz­biztonság és vagyonbiztonság csökkent és rom­lott le igen nagy mértékben s ez már nagyon komoly jelenség. Amikor a burgonyát a bevetés után kisze­dik az egész határban a földből; amikor a gyü­mölcs nem tud megérni, mert mielőtt megérne, a tolvajok szedik el; amikor a fűtési szükség­letet akként elégítik ki, hogy szinte nyíltan, a falusi lakosság szeme láttára szedik ki a kapu­kat és a kerítéseket sorban bontogatják; amidőn fiatal suhanezok, ele más elkeseredett emberek is — nagyobbrészt természetesen szegény em­berek — a hadiözvegyek és az egyedül lakó asszonyok házába behatolnak és az ő minden tiltakozásuk ellenére visznek el tőlük élelmiszert, fütoszert és egyebet: akkor ezek mind olyan jelenségek, amelyek a legkomolyabb figyelmet érdemlik meg s amelyeknek továbbharapózása ellen feltétlenül tenni kell. (Igaz! Ugy van! bálfelöl.) Ami a fiatalkorúak, a serdültek züllését illeti, a belügyminister urnak ajánlom figyel­mébe azt a kezdeményező lépést, amelyet Pest vármegye főispánja tett meg, amidőn ezen züllés ellenében a községi társadalom igénybevételével óhajt védekezni. Azonban ez csak az elzüllés ellen volna orvosság; maga a községnek köz­biztonsági állapota, vagyoni és személyi bizton­sága ezáltal még nem növekednék. Itt más rend­szabályokhoz kell nyúlni s én ajánlom az igen t. belügyminister urnak, hogy igyekezzék p. o. a rendőri bíráskodás deczentralizácziójával segí­teni ugy, hogy a községi bírónak is lehessen rendőrhatósági joga és hatalma. Lehetne a bajon segíteni községi, polgári rendőrség szervezésével, lehetne segíteni — ha már ettől megriadnak az emberek — a községi csendőrségnek szapo­rításával, a csendőrőrsöknek megerősítésével. Azonban nem lehet tűrni azt, hogy a közsé­gekbén a közbiztonsági állapotok továbbra is ily módon maradjanak meg. (Igaz! Ugy van! bal­felöl.) Egy meglehetősen rövid intézkedés tudna ezeken az állapotokon segíteni s legalább a községeket, a falvakat igyekezzünk abban a rendben megtartani, amely a fronthoz egyedül méltó. Elnök: Kérni fogom a képviselő urat, szí­veskedjék beszédjét félbeszakítani, s délután négy órakor folytatni. Az ülést délután 4 óráig felfüggesztem,­(Szünet után.) (Az elnöki széket Simontsits Elemér foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. . Platthy György képviselő urat illeti a sző. Platthy György: T. Ház! (Halljuk! Hall­juk!) Néhány szóval befejezni óhajtom azokat az észrevételeimet, melyeket a kormánynak a községi közigazgatás programmjával kapcsolato­san tett kijelentésére vonatkozólag kívántam megtenni és részben a délelőtt folyamán már meg is tettem. Ha ugyanis a kormány komo­lyan kívánja a közigazgatás reformját és pedig nemcsak az alsó fokon, de a felsőbb fokon is, akkor njból leszögezhetjük a mi régi kívánsá­gunkat, amely egyúttal a tudományos körök részéről is régóta hangoztatott követelmény, hogy t. i. Magyarországon a középfokú közigaz­gatási bíróságokat is életbe kellene léptetni. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ennek követ­keztében talán egész közigazgatási rendszerünk szelleme megváltoznék. Ez a szellem ma t. i.

Next

/
Oldalképek
Tartalom