Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-796

444 796. országos ülés 1918 június 20-án, csütörtökön. magyar vagyok«, -— a legrettenetesebb ítélet és az ítélet elsősorban minket fog sújtani. (Mozgás.) Ha tovább tűrjük a hadseregben a magyarság gyalázatát, ezt az országgyűlést a történelem sohasem fogja feloldani a súlyos vád alól, hogy megalkudva, meghunyászkodva, gyáván kiszolgáltatta a hős magyar katonákat idegenek üldözésének. A következő határozati javaslatot van szerencsém beterjeszteni: (Halljuk ! Halljuk !) »Határozati javaslat. A ház felhívja a rtiinisteriumot, hogy a magyar badsereg felállításáról terjeszszen elő sürgősen törvényjavaslatot. Addig is, mig ez megtörténik, a ház szükségesnek tartja, hogy a hadsereg magyar részében a magyar hivatalos nyelv már most, a katonai képző intézetekben a magyar tannyelv már az 1918/19-ik tanévre bevezettessék és a magyar állam czimerének és jelvényeinek kizárólagos használata és alkalmazása elrendeltessék. A ház ezen határozatot hozzájárulás végett a főrendiháznak megküldi.« (Helyeslés a báloldalon.) Elnök : Ki a következő szónok? Mihályi Péter jegyző: Fényes László! Fényes László : T. ház 1 Mielőtt magának a kormány iránt való bizalmatlanságnak megindokolására áttérnék, szóba kell hoznom azt a tegnapi invektivát, amelyet gróf Tisza István ellenem zavartalanul intézhetett. Nem kevesebbet mondott, mint azt, hogy én diffamált ember vagyok, mert ezelőtt 14 évvel egy általa indított sajtójierben elitéltettem. Nekem nincs módomban, hogy az elnökséget meggyőzzem arról, hogy ily invektivával egy képviselőt illetni legalább is nem helyes. Egészen egyszerűen tények erejével fogom a rám fröccsenteni igyekezett sarat letisztítani magamról. Nem hivatkozom arra, hogy ennek a bírósági tárgyalásnak immár 14 esztendeje, nem hivatkozom arra, hogy amikor e tárgyalás folyt, akkor gróf Tisza István ministerelnök volt és ott volt a tárgyaláson reggeltől éjszakáig. (Zaj a jobboldalon.) Nem hivatkozom arra, hogy azért nyerte meg a pert. mert tény, hogy én 28 tanút jelentettem be és 12 dokumentumot terjesztettem be állitásom igazolására, a 28 tanút és a 12 dokumentumot azonban visszautasították, az ő bejelentett negatív négy tanuját ellenben kihallgatták. Mondom, ezekről csak futólag teszek említést, mert biztosithatom Tisza Istvánt, hogy ha azokat a dokumentumokat és tanukat akkor meghallgatták volna, más eredménye lett volna a pernek. Ez az egyik. De ezenkívül engem, és erre fektetem a súlyt, az a,zóta bekövetkezett tények igazoltak. A Magyar Ipar- ós Kereskedelmi Bank 20 milliós alaj> tőkéjéből, daczára annak, hogy gróf Tisza István a pert megelőzőleg egy esztendővel, mikor én a czikkeket irtam, azt mondta, hogy nézete szerint a bank a veszteségek niakszimumáhöZ — a magyar értékeknek, amelyek az összes értékek felét tették, 10%-os veszteségéhez •— jutott el, mondom, ennek az elnöki kijelentésnek ellenére egy esztendő múlva egy veszekedett fillért sem kapott egyetlen részvényes sem. így számoltak fel. A tények tehát engem igazoltak, hogy az ő elnöksége alatt azok, aldk voltaképen a bankot vezették, kirabolták a magyar kistőkés közönséget. Elnök (csenget): A képviselő urat figyelmeztetem, hogy ilyen kifejezésektől tartózkodni méltóztassék. Fényes László : Ezek tények. (Mozgás a jobboldalon.) Megyek tovább. Gróf Tisza István ur azt mondta, hogy velem 14 évvel ezelőtt számolt le. Szóba nem áll velem. Hogy ez a kijelentés, amely engem abszolút nem érdekel, mert hiszen igazán nem tartom szerencsémnek, hogy gróf Tisza Istvánnal szóbaállhassak, (Mozgás a jobboldalon.) nem is óhajom; mondom, hogy ez a kijelentés nem elvi okokból, nem objektív meggyőződés alapján mondatott, hanem csak személyes boszuból és gyűlölködésből, bizonyítom azzal, hogy épen ezelőtt egy hónappal szóbaállott velem, amikor Hámory képviselő ur mentelmi jogáról volt szó. Akkor igenis nekem válaszolt és engem világosított fel az én kérdésemre. (Mozgás a jobboldalon. FelMáltások ; Közérdek !) Ha akkor megtette és most kijelenti, hogy soha velem szóba nem áll, akkor csak jellemző és érdekes a dologban, hogy nem objektív indok és belső meggyőződés, hanem politikai bosszú és személyes gyűlölködés mondatta vele ezeket. Harmadszor pedig a birói ítéletekből való könzekvenczia-levonás gróf Tisza Istvánnak nem volt mindig ilyen erős oldala. (Derültség a baloldalon.) Fráter Lóránd: Ez ugy van! Fényes László: En emlékszem egy perre, amikor azt, akiről az állíttatott, hogy rágalmazott, felmentették, a bíróság felmentette és a j^anaszlót, a sértettet igen erős indokolással utasították el. (Mozgás a jobboldalon.) Nos, t, ház, gróf Tisza István nem vonta le a perből a konzekvencziát, nem állta azt az elvet, amelyet most hirdetett, hanem igenis tisztelt barátjának nevezte azt a párttagját, aki sópénzekből . . . (Mozgás a jobboldalon.) Fráter Lóránt: Só volt, nem lehet letagadni. Bevallják valamennyien. (Mozgás és ellenmondás a jobboldalon.) Fényes László : ... sópénzekből választatta össze a magyar országgyűlés nagyobbik részét. Elnök ." A kéjrviselő urat rendreutasítom ezért a kifej ezésért és figyelmeztetem, hogy méltóztassék ezektől az állandó személyes gyanúsításoktól és sértésektől tartózkodni. (Mozgás és zaj a jobboldalon.) Csendet kérek. (Halljuk ! Halljuk !) Fényes László: Tényeket mondtam el. A tények egyszerű fegyvereivel letisztítva magamról a sarat, csak azt vagyok bátor még megjegyezni, hogy a szóbaállás mindig kettőn áll és én a magam részéről legalább oly kevéssé óhajtok gróf Tisza Istvánnal szóba állni, mint ő velem. (Derültség a jobb- és baloldalon.) En megelégszem a rokkant katonákkal és a hadi özvegyek szóbaállásával, én