Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-779

38 779, országos ülés 1918 április 25-én, csütörtökön. megóvása mellett a legmesszebbmenő intézkedéseket hozzuk javaslatba, még a kisajátítás jogát is fenn akarjuk tartani. Mindezeken kivül hivatkozom még arra is, hogy maguknak a hitbizományoknak korlátozása iránt is részletes programmot adtunk, (Ugy van! ügy van ! jobbfelől.) A javaslatot is előkészítettük. Mindezek azonban csak kezdő intézkedések. Á népjóléti intézkedéseknek messzemenő sorozata áll még előttünk, amelyek igen sürgős természetűek, amelyeknél ügyelnünk kell arra, hegy saját teherviselő képességünk határán belül maradj mik. Azért a szocziális intézkedések közül azokkal kezdjük, amelyek nem járnak legalább jelentékenyebb kiadásokkal, de az állam jövedelmének biztosítására szolgálnak. Mindezek a körülmények indítottak engem arra, hogy talán a megegyezésnek voltam inkább híve, mint másnak. (Helyeslés jobbfelől.) És ha a t. képviselő ur arra hivatkozik, hogy mi a kormány lemondásának oka, hát a kormány lemondásának oka csakugyan az, (Halljuk/ Halljuk/) hogy kétségessé vált, vájjon élhetünk-e a kisebbségi kormánynak azzal a fegyverével, hogy esetleg a nemzetre appellálhassunk. Ez volt közvetlen indoka a lemondásnak. Közöttünk lehettek differencziák, de engedelmet kérek, a választójog terjedelme tekintetében nem voltak közöttünk differcneziák. Közöttünk a differencziák arra szorítkozhattak, hegy valaki inkább, vagy kevésbbé akarja-e a megegyezést, (ügy van! TJgy van! jobbfelől. Halljuk / Halljuk!) Nem a választójog mértéke tekintetében voltak differencziák, hanem azon mérték tekintetében, hogy egyik inkább, a másik kevésbbé akarta a megegyezést. Azt hiszem, ha a dolog mélyére tekintünk, ezt a differencziát is ki fogjuk egyenlíteni. (Helyeslés jobbfelől.) Polónyi Géza : Helyes ! Förster Aurél: Majd jön az egyeztető ! (Derültség. Zaj.) Wekerle Sándor ministerelnök: Tökéletesen elismerem a képviselő urnak azt a mondását, hogy minket külső megegyezések nem köthetnek. Megengedem, hogy valakit köt valami; az lehet saját politikai ígérete, de nem külső megegyezések. A képviselői elhatározási szabadságnak azt a mértékét, amely azt teljesen függetlenné teszi, minden körülmények között fenn kell tartani. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Más Ígéretek, mint politikai ígéretek, nem köthetnek. Lovászy Márton : A népnek adott ígéretek! (Nagy zaj és felkiáltások jobbfelől: A magyar nyelvről beszéljen !) Wekerle Sándor ministerelnök: Nézze, t. képviselő ur, én azt hiszem, hogy köztünk alig van differenczia. Én csak azt mondom, hogy engem köt egy Ígéret, mert tettem, másokat meg köthet azért Ígéret, meit megegyeztek valakivel, (ügy van l jobbfelől.) Engem is kötnek azok az ígéretek, amelyeket a nyilvánosság előtt tettem. Elfoglalt elvi álláspontomhoz minden tekintetben jövőre is ragaszkodni fogok. Ezt kijelentem, de magamat ugy le nem köthetem, hogy engem betű szerint kötelezzen az eredeti javaslatnak minden pontja. (Ugy van ! Ugy van ! Taps jobbfelől.) Ezért kifejezést adok annak a felfogásomnak, hogy azok a ministertáisaim, akik talán nem kötötték le magukat egyénileg ugy, mint én, most a kormány lemondása után saját legjobb meggyőződésük szerint igyekezzenek — mindenesetre azon alapelvek lényegének megóvása mellett, amelyeket eddig ők is képviseltek — egy megegyezésnek vagy kibontakozásnak létesitésére. (Helyeslés jobbfelől.) A képviselő ur még egyet mondott : hogy ö felsége a mi detailigéreteink által nincs kötve. Bocsánatot kérek, Ő felségének megvannak a magasabb irányai a jogok kiterjesztése tekintetében, a nemzeti érdekek megóvása tekintetében, (Ugy van! Ugy van 1 jobbfelől.) de Ö felsége ezáltal semmi tekintetben nincs kötve. (Élénk helyeslés jobbfelől.) A mi feladatunk az, hogy megállapítsuk azt a határt, ameddig elmenni szükségesnek tartjuk. Még egy védelmét köszönöm meg a t. képviselő urnak, hogy : engem a czenzorok vagy nem tudom micsoda támadások ellen vett itt védelmébe. Polónyi Géza : Nem vettem védelmembe, csak konstatáltam ! Wekerle Sándor ministerelnök: Bocsánatot kérek, már akár igaza volt, akár nem, méltóztassanak megengedni, én a czenzurára személyi tekintetben súlyt- nem fektetek. Nekem az volt az elvem, hogy én a sajtót sem mások ellen, sem a magam személye mellett semmiképen nem befolyásolom. (Élénk helyeslés és taps jobbfelől. Felkiáltások a jobboldalon : Nálunk is igy volt!) Én senki ellen soha sem közvetve, sem közvetlenül, sem személyesen, sem mások által, az én tudtommal a sajtó terén fel nem léjrtem. Amikor sajtóorgánumok álltak rendelkezésemre, azt az utasítást adtam, hogy az én személyemet ne emeljék ki, engem ne dicsérgessenek, mert én sem szavakkal, sem sajtóczikkekkel nem akarok dolgozni, hanem cselekedetekkel. (Elénk helyeslés és taps.) A sajtó-támadásoknak is szabad teret engedtem, mert sem a czenzoiokaak, sem másoknak Ítélete nem fog az én becsületem felett ítélkezni. (Helyeslés és taps.) Én ezt bizom a nemzet nagy megítélésére. És miután oly korszakot élünk, hogy gyakran a közvetlen jelen valaki ellen fordul, bizom annak a jövőnek megítélésére, amely hivatva lesz nűködésem felett ítélkezni. (Helyeslés és taps.) Ezen szavakkal veszek bucsut ettől az állomástól, de nem veszek bucsut a közélettől. (Élénk helyeslés, éljenzés és szűnni nem akaró taps a jobboldalon, a középen és bálfelől.) Elnök: T. ház! Haller István képviselő ur személyes megtámadtass visszautasítása czimén kér szót. Gondolom a t. ház megadja a képviselő urnak az engedélyt a szólásra. (Ugy van ! bálfelől. Zaj a jobboldalon.) Haller István : T. képviselőház! Személyes megtámadtatás visszautasítása czimén kértem szót. (Zaj. Elnök csenget.) Polónyi képviselő ur