Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-795

795. országos ülés 1918 június 19-én, szerdán. 437 mélyebben szemügyre fogja venni az általam elmondandókat, akkor egyszersmind módjában lesz egy uj nemzetgazdasági kérdést megoldani, amelynek Magyarország legkonzervativebb nem­zetgazdászai is tapsolni fognak. Arról van szó, hogy Budapest lakosságának igen nagy százaléka az utczán lakik. Különösen a kis egszisztencziák vannak hajlék nélkül és fenye­get egy veszély. Jóslásokba, nem akarok bocsát­kozni, de nem tudom, ha a front hazajön, — most jó a katonának a fedezék — de ha fedezéket nem talál itthon övéi számára és azt látja, hogy az állam nem gondoskodott hajlékukról: hogy kit fog terhelni ezért a felelősség, nem az én tisztem kutatni. Kérdésem egészen világos és egyszerű : mit szándékozik az igen t. kormány a lakásínség megszüntetésének kérdsében cselekedni? De engedje meg az igen t. kereskedelemügyi minister ur, hogy e tekintetben felhívjam nagy­becsű figyelmét egy olyan épitkezési rendszerre, amelylyei ez a kérdés úgyszólván azonnal meg­oldható. A kereskedelemügyi minister urnak lesz módjában szakközegei által megvizsgáltatni, vájjon okos dolog volt-e ezt a ház elé hozni és illetőleg az ő figyelmét erre felhivni. Ha igazak azok az ada­tok, amelyeket összeszedtem, akkor jól cseleked­tem. Ha ugy találja, hogy nem jók, ne nyúljon hozzá, de ha jók és áll az a premissza, amit itt elmondok az ország szine előtt, hogy egy uj rend­szerrel, az úgynevezett Montanit-rendszerrel al­kalma nyilik a kereskedelemügyi minister urnak arra, hogy már most őszre, a hideg idők beálltával tömeglakásokat létesítsen; akkor méltóztassék ezt tanulmány tárgyává tenni, én majd módot keresek arra, hogy ezek az adatok az ő kezei közé kerüljenek. A Montanit-rendszer abban áll, hogy tégla helyett czement-, beton-, deszkalapok közé kova­földet gyömöszöl a feltalálója és ezt bizonyos savval szigeteli, ugy hogy a nedvesség rajta át nem megy. Rengeteg előnye mellett az a nagy előnye is van, hogy 70%-kal olcsóbban lehet építeni ezzel a rendszerrel, mint ahogy tógából építenek. Nem szükséges hozzá fa. Vannak még következő előnyei : Alkalom nyilik a kis egíziszteneziáknak arra, hogy 12% évig tartó házbérfizetés ellenében egy ház tulaj­donosaivá váljanak. Méltóztassék elképzelni azt a perspektívát, amely ezáltal a tisztviselők, az írók, a művészek, a munkások és a társadalom bármely csoportjába tartozók részére nyilik, ha ily telepet létesíthetnek és ott egy varázsütésre ily uj váro­sok keletkezhetnek. A műegyetemen ezt a Mon­tanit éjűtkezési módszert kiváló tanárok tanítják és azt hirdetik tudomásom szerint, hogy ez a jövő építkezése. Nagyon sok fajtája van gyakorlatban, de ez egy uj rendszer, amely egy sav-találmányon alajíszik. A kovaföldnek ugyanis, amelyet két betondeszka közé szorítanak, az a tulajdonsága, hogy nagyon könnyen átveszi és továbbítja a nedvességet. Ez az uj találmány ezt szigeteli és nyáron hütőhatással van, télen pedig nem kell annyira fűteni a helyiségeket; azonnal száraz és munkáskezeket takarítanak meg vele, mert gépek végzik az egészet. Az anyagbeszerzés kérdése nehézségbe nem ütközik, mert van egy hely, — meg is tudom jelölni, de nem tartozik ide •— ahonnan annyi kovaföldet tudnak szállítani bárhova, hogy akár egész Magyarországot újra felépíthetik vele. Ez tehát kérdés tárgyát nem képezheti. Az igen t. kormánynak módjában áll mind­erről meggyőződni és én valóban csodálkozom, hogy ezt még eddig nem vették foganatba. A fő­város már előbb is kísérletezett a Montanit­rendszerrel és a kísérlet bevált. A Weisz Manfréd­féle csepeli tölténygyárban a téglaépitkczésck mellett egy ilyen házat is épített a feltaláló; méltóztassék megtekinteni, az bevált. A főváros a következő épületeket állíttatta fel Budapesten e rendszer szerint : a tatai-uti iskolát, a hengermaloin-utczai népiskolát, a ineder­utczai kórházat, a palotai-uti kislakásokat. Ha ezeket megvizsgáltatják, akkor már a helyes nyomra jutottak. Azáltal, hogy itt úgyszólván a lakók és háziurak közé egy uj társadalmi osz­tályt, ékelünk, mert 12 és fél évi bérfizetés után a ház az illető tulajdonában megy át, megszűnik a túlzsúfolt lakások kérdése, a szegényebb nép­osztályok higiénikus lakhatásának kérdése meg­oldást nyert, szóval megszűnt a lakáskérdés. Mind e szcnijíontokat érdemes figyelemre méltatni. Ezeknél fogva röviden a következő két kér­dést intézem a kereskedelemügyi minister úrhoz : 1. »Van-e tudomása a minister urnak arról, hogy a főváros lakosságának igen nagy százaléka lakáshiány nüatt az utcrán lakik? 2. Van-e tudomása a mister urnak arról, hogy egy újfajta, úgynevezett montaiiit-rendszerü épitkezési móddal 70%-kal olcsóbban lehet épít­kezni, mint a téglarendszerü építkezéssel és hogy ez a rendszer altruisztikus alapon áll és minden pillanatban rendelkezésére áll a kormánynak és a fővárosnak? 3. Ha nincs tudomása erről, hajlandó-e szak­közegek által a székesfőváros hatóságával egyet­értői eg ezt az épitkezési rendszert megvizsgáltatni és ezáltal lehetővé tenni, hogy már az őszi idő beálltára a lakásinséget egyszer és mindenkorra megszüntesse? Végre mit szándékozik cselekedni a kormány a lakásínség megszüntetésére? Még csak annyit vagyok bátor ezen inter­pelláczióhoz hozzáfűzni, hogy mint egyszerű kép ­viselő kötelességet vélek teljesíteni, midőn arra kérem a t. kereskedelemügyi minister urat, — amire talán az ő egyéniségénél fogva szükség nincs — hogy ne méltóztassék ebben a kérdésben ankétezni. Ez kipróbált dolog. Különösen fontos, hogy ne várjunk ezzel, mert bizonyos fajtájú anya­gokra szükség lesz és ha sokáig várunk, ez az anyag el fog tűnni és az árdrágító kezéből nem fogjuk tudni kicsavarni. Felhívom a t. kereske­delemügyi minister ur figyelmét arra, hogy a keleti fronton rengeteg sok barakk felszabadult

Next

/
Oldalképek
Tartalom