Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-779

30 779. országos ülés 1918 tulajdonképeni feladatát csak részben is teljesítette volna. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! (Halljuk ! Halljuk. !) Bizony Ákos: A függetlenségi és 48-as párt programmjából semmit sem sikerült megvalósítania. (Zaj.) Egy hang (a szélsőbaloldalon) : Ha nem is konkurrenczia többé, azért mégis meg kell hallgatni ! (Halljuk ! Halljuk !) Bizony Ákos: Körülbelül egy évvel ezelőtt ugyanazok az ellenzéki pártok — azzal a különbséggel, hogy mint kisebbség hivattak meg — vállalkoztak a kormány megalakítására. Ebben az alakulásban a függetlenségi párt bizalmi emberei szintén résztvettek, abban a hitben és reményben, hogy amit nem sikerült elérni kívülről, azt ők majd ki fogják küzdeni belülről. Hogy az eredmény mi volt, azt látjuk. Ilyen körülmények közt a párt idejét látta annak, hogy határozott álláspontra helyezkedjék. Mert ha pusztán csak az volna a következmény, hogy a kétszeri vállalkozás eredménytelen maradt, ez még sokkal kisebb baj lenne ugy a függetlenségi pártra, mint a nemzetre. De egyéb is történt. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Történt az, hogy a nemzetben a függetlenségi elvek elhomályosultak, (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) hogy igen sokan már azt gondolják, hogy a függetlenségi programm nem áll egyébből, mint az 1867. évi XII. törvényczikk becsületes végrehajtásából, holott a függetlenségi programm épen : Magyarország teljes állami függetlenségének visszaszerzése és a. közös intézményeknek megszüntetése. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon. Zaj.) Hogy milyen üdvös dolog lett volna az, ha ennek a nemzet már most birtokában van, ezt ennek a világháborúnak eseményei fényesen igazolják. Az országos függetlenségi és 48-as párt tehát azt a feladatot tűzte maga elé, hogy tőle telhetőleg küzdeni fog, hogy a nemzetben a nemzeti függetlenség, önállóság iránti vágyat és az annak megvalósítására való szilárd, bátor elhatározást ébren tartsa és annak idején érvényre juttassa. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A másik dolog, amivel lehető rövidséggel szintén foglalkozni kívánok, vonatkozik a választójogra, illetőleg a választójognak arra a pártra való kihatására, amely párthoz tartozom. Erre vonatkozólag a sajtóban téves, az igazságnak meg nem felelő hírek kolportáltattak s épen ezért kívánatosnak látom, hogy a valódi tényállást helyreállítsam. A párt a választói jogra vonatkozólag áll azon az alapon, amelyen állt az egyesült függetlenségi és 48-as párt, mielőtt feloszlott volna. Mert mi nem vagyunk disszidensek, mint egyik fővárosi napilap mondani szíves volt. Mi nem tettük le elveinket, mi nem cseréltünk lobogót, mi maradtunk azok, akik voltunk : függetlenségi 48-ások. (Igaz t Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Egy hang (jobbjélől) : Ez igaz ! április 25-én, csütörtökön. Bizony Ákos : Ami engem magamat illet, midőn ezelőtt pár héttel a képviselőház által kiküldött választójogi bizottság azon tagjai, akik a tör-. vényjavaslat álláspontján vannak, bizalmas értekezletet tartottak, a hírlapok közleményei szerint — még pedig nemcsak a fővárosi, hanem a vidéki hírlapok közleményei szerint is — ugy nyilatkoztam volna,.hogy én a mindenáron való megegyezés híve vagyok. Ha pusztán csak magamról, mint egyszerű képviselőről lenne szó, nem tartanám érdemesnek, hogy ezzel a dologgal foglalkozzam. De miután az én tisztelt barátaim bizalmából most ennek a pártnak élén állani vagyok szerencsés, kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy ez merőben téves és helytelen állítás. Nem akarom kétségbe vonni az illetők jóhiszeműségét, de rosszul voltak értesülve. Én azt mondottam : nagyon sajnálom, hogy a megegyezés nem sikerült, mert én a választói jognak mielőbbi megvalósítását óhajtom, ez pedig csak megegyezés alapján lehetséges, (Élénk helyeslés a jobb- és a szélsőbaloldalon.) de nem a kormányt kárhoztattam azért, hogy engedményeiben nem ment tovább, hanem kárhoztattam a képviselőházi többséget, mely oly merev álláspontot foglalt el, (Ugy van ! ügy van ! bálfelől. Elénk ellenmondások jobbjélől. Felkiáltások jobb felől: Alapos tévedés ! Ellenkezőleg ! Komolyan nem is tárgyaltak!) hogy a megegyezés lehetetlenné vált. (Zaj jobbfelöl.) Mándy Sámuel : A kormány nem akart megegyezni ! Szilágyi Lajos: Hatnapos határidőket adtak. (Zaj.) Bizony Ákos: A napokban azt is itták a fővárosi lapok, hogy a választójogi megegyezés hívei megszaporodtak a vezetésem alatt álló függetlenségi és 48-as párttal. Erre vonatkozólag is ki kell jelentenem, hogy ez is merőben téves és helytelen állítás. A párt ezzel a kérdéssel, mint párt nem is foglalkozott, még pedig azért, mert a mi felfogásunk szerint a megegyezés létesítése egyrészről a kormányt, másrészről a többségi pártot illeti, ebbe mi előzetesen, irányitólag be nem avatkozhatunk. Természetesen fentartjuk a jogot magunk részére arra, hogy ha ez a megegyezés létrejön vagy létre nem jön, véleményünket, bírálatunkat utólag kifejthessük. Hegy a párt egyes tagjainak erre vonatkozólag megvan a maguk nézete, az kétségtelen, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) hiszen nemcsak minden képviselőnek, hanem minden magyar embernek foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel, oly életbevágó dolog ez a nemzet jövendője szempontjából. De ismétlem, a párt ezzel hivatalosan nem foglalkozott, tehát állást semilyen irányban nem foglalt. Végezetül, bár nem szeretek kéretlen tanácsokat adni, (Halljuk! Halljuk!) bátor vagyok figyelmeztetni a képviselőházi többséget és annak vezérét a szibillai könyvek meséjében rejlő példázat tanulságára. Ha akkor, amidőn gróf Tisza István volt ministerelnök ur ellenjegyezte azt a nevezetes királyi kéziratot, amelynek hatását az-